2019. augusztus 20. kedd, István és Vajk napja
A kard, jelkép
Révay András
2015.03.05 22:50
Nemcsak a gyerekek, de a régi fegyverek iránt érdeklődő felnőttek számára is érdekes időszaki kiállítás nyílt a Hadtörténeti Intézet és Múzeum földszintjén. A Múzeum és Máday Norbert magángyűjtő közös kiállítása hat korszakra bontva mutatja be a magyar kard történetét, a honfoglalás korától egészen a jelenkorig.

Már nem az első eset, hogy magánygyűjtő a gyűjteményének gyönyörű darabjait közgyűjteménnyel együtt mutathatja be a múzeumban – emelte ki a megnyitás alkalmával dr. Kovács Vilmos ezredes, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka. A magyar kard nem csak egy fegyver. Szimbólum is. Jelkép-rendszerek szerves része, iparművészeti remek, szép ötvösmunka, és lehet még sporteszköz is. A kiállítás ezt az évszázadokon átívelő vonulatot mutatja be, szinte lépésről-lépésre. A megrendezésben – Bécstől Debrecenig – több intézmény és múzeum is a Hadtörténeti Intézet segítségére volt. A rendezők a felnőttek mellett gondoltak a gyerekekre is. Kézbe vehetnek, kipróbálhatnak kardokat és az egyenruha-másolatok segítségével rövid időre páncélos lovaggá, vagy akár huszárrá is válhatnak.

 Hende Csaba honvédelmi miniszter a kiállítás megnyitásakor először Zrínyi Miklóst idézte: „Nem írom pennával, fekete téntával, de szablyám élivel, ellenség vérivel az én örök híremet.” Valóban, a magyar történelem hosszú és véres, mindig szükség volt katonáinkra, akik hivatásuknak, életük értelmének tartották, hogy kardjukkal szolgálják a hazát. A magyarság nem maradhatott volna meg e szolgálat nélkül. Máshol meg azt írja gróf Zrínyi Miklós, hogy „…a mi Szent István királyunknak koronája semmi a pallosa nélkül. Hiába azzal koronázza fejét, aki oldalára kardját nem övezi”. Évezredek óta törvény, hogy csak annak a nemzetnek lehet hazája, független országa, jogra épülő állama, amelynek tagjai – ha kell – hajlandóak, készek és képesek azt fegyverrel is megvédeni. Védelmezni otthonukat és szabadságukat, akár életük árán is.

 A kard jelkép is, a katonai hivatás, azon belül a tiszti hivatás jelképe. Öt évvel ezelőtt, az augusztus 20-án hagyományosan megrendezett tisztavatás során újították fel azt a régi hagyományt, hogy a fiatal hadnagyok kirántják hüvelyéből szablyájukat, összecsendítik, azt kiáltva: „A hazáért mindhalálig!” Napjaink tisztjének is – őseihez méltón – tisztán kell őriznie kardját, mindig élesnek kell lennie, folt soha nem érheti sem pengéjét, sem a becsületét. A kard lehet új vagy régi, míves, remekbe szabott, díszes vagy egyszerű, fényes vagy éppen nagyon is kopott. Értékét soha sem az anyaga vagy külső megjelenése adja, hanem a tettek, amelyeket vele végrehajtottak. Ezen a kiállításon is megidézhetők kiváló emberek, akiknek tetteire mind a mai napig büszkén emlékezünk. Itt vannak kardjaik, melyekkel döntő pillanatokban az egész ország sorsát befolyásolták.

Láthatók itt ősrégi kardok, sok száz éve lezajlott csaták fegyverei, melyek győztes vagy vesztes ütközetekben elesett, elfeledett és elporladt vitézek kezében forogtak. De itt van az a kard is, amelyiket a Berlint megsarcoló gróf Hadik András viselte. A magyar hadtörténelem legnagyobb karriert befutó kisnemesi származású katonája 22 évesen lett huszárzászlós. A törökök elleni háború kezdetén, 1736-ban már kapitány, páratlan vitézsége és kiemelkedő vezetői tehetsége eredményeként húsz évvel később altábornagy. Előfordult, hogy háromszázötven huszárral egy egész ellenséges ezredet futamított meg. A leghíresebb huszárcsínyt 1757 októberében hajtotta végre. Háromezer ötszáz katonájával elfoglalta Berlint, mindössze 88 embert vesztett és hatalmas hadisarcot szedett. Érthető, ha 1760-ban ő lett a német birodalmi és császári sereg fővezére! Gondolkodására jellemző, hogy ő javasolta Magyarországon elsőként a jobbágyrendszer felszámolását!

 Ha ilyen magas rangot nem is ért el, „a legvitézebb huszár” címet kivívta magának báró Simonyi József ezredes, akinek a kardja ugyancsak látható a kiállításon. Eredetileg csak Simon József volt a neve. Fiatalon megszökve otthonról, közhuszárnak állt és minden címét, rangját a csatamezőn szerezte, kitűnve személyes bátorságával. Előbb a török, majd 1792-től Napóleon csapatai ellen harcolt. Az alacsonyabb rendfokozatok után hadnagyi rangot 1792-ben kap, tiszttársai csak „ágyúgyűjtő”-nek nevezik, mert egyszakasznyi huszárral hol harminc ágyút zsákmányol, máskor félszázadnyi erővel két ezred ágyúit és lőporos szekereit szerezte meg. Amikor ötven katonával egy nap alatt több száz francia foglyot ejtett és több lovat zsákmányolt, mint egy huszárzászlóalj teljes lóállománya, a bárói címmel járó Mária Terézia-Rend lett a jutalma. Ezredessé 1813-ban nevezték ki. Regényes életéről könyvet is írtak.

 Láthatók a kiállításon a Szabadságharc alatt használt fegyverek csakúgy, mint „a legnagyobb magyar”, Széchenyi István gróf díszkardja. Életét az iskolákban tanítják, de arról kevés szó esik, hogy tizenhét éves korában már ő is katona volt és a Napóleon elleni háborúkban szintén kitűnt bátorságával, olykor vakmerőségével. Ám megtekinthetők a sporteszközök is, azok a kardok, melyekkel annyi sok olimpián és világbajnokságon diadalmaskodtak versenyzőink. Ennek a kiállításnak tehát az a célja, hogy megismertesse a közönséget, leginkább pedig az ifjúságot az őseink által használt kardokkal és rajtuk keresztül azzal, amit úgy hívunk, hogy a magyar virtus. Az örökséggel, amit a következő generációnak nemcsak tovább kell ápolnia, de a maga helyén, ha eljön az ideje, tettekkel is követnie kell – fejezte be megnyitó beszédét a miniszter.

Helyet kapott a kiállításon az a kard is, melyet csatában ugyan már nem használnak, jelentősége mégis nagy. Az 1848-as Szabadságharc centenáriumán 1948-ban rendszeresített kard, melyet közkeletű nevén „Kossuth-kard”-nak neveznek. Nem véletlen hogy róla nevezték el a kardot, hiszen szellemiséges napjainkig hat. Népszerűsége életében is megkérdőjelezhetetlen volt, halálát követően pedig sorban avatták az őt ábrázoló köztéri szobrokat. Emlékének tiszteletét jelzi, hogy az évente megrendezett Honvédségi Művésztelep alkotói Kossuth halotti maszkjáról készített másolatot adományoztak a Honvédelmi Minisztériumnak. Átadására szintén a kiállítás megnyitásakor került sor.

www.militaria.hu

Kapcsolódó témák

Nyáron sincs hangos diszkó, jól lehet pihenni, menekülni a város zajából a természet csodáihoz. Egy helyszín, mely olyan értékekkel bír, mint a közeli Kis-Balaton, a gyógyvíz, a Kápolnapusztai Bivalyrezervátum, a nyugodt, virágos kisvárosi idill, a galamboki horgásztó, vagy a garabonci Garabonciás Farm. Ezt mindet, egyetlen szóval is ki lehet fejezni: Zalakaros.

A Koreai Köztársaságban az utolsó évtizedekben lezajló fejlődés a művészetben is jól nyomon követhető. Ez látható azon a tizenkét koreai kortárs képzőművész alkotásait felvonultató tárlaton is, a mi március 12-ig ingyenesen megtekinthető a budapesti Koreai Kulturális Központban.

Ez a látszólag feloldhatatlan ellentmondás egy készülő szenzációt takar. A Magyar Állami Operaház valódi sztárparádéval viszi színre Lee Hall és Elton John, „Billy Elliot – a Musical” című világhírű darabját az Erkel Színházban, július 29-én.

A tizennyolcadik esztendejébe lépett Valentin-napi Páros Teniszkupa a rendszerében és – részben – a versenyzők személyében is megújult. Szellemében nem. Továbbra is teljesíti régi célját, hogy közel hozzon egymáshoz embereket.

A XIII. kerületben élő fiatal festőművész-tanár, Esse Bánki Ákos, a RaM Colosseum fennállása óta már másodszor állít ki az épület aulájában. Nagy erejű, expresszív munkáinak az első alkalommal is sikere volt, most az elmúlt három évben született művekből látható válogatás.

Blog ajánló
Városlátogatások Karlovy Vary – Karlsbad
Karlovy Vary – KarlsbadA híres fürdőváros neve szó szerint „Károly forrását” jelenti. A fáma szerint, az uralkodó vadászat közben járt erre, és lenyűgözte a táj szépsége. Később, várost alapított itt, melyet róla neveztek el Karlsbadnak.Számos híres ember fordult meg itt: Goethe, Gogol, Tolsztoj, Liszt Ferenc, Chopin, Beethoven valamint I. Péter, és most V. Péter látogatott ide.Arany így írt a fürdőről: a Toldi szerelmében: "Ha a vizek a doktoroknál jobbak nem lennének, az emberek bizony mind – mind elvesznének."  A városban több száz kisebb-nagyobb gyógyvíz-forrás található, melyek hőmérséklete 34 és 73 fok között van, de a gyakorlatban 12 forrást használnak gyógyításra, a 13.-ik is jelentős gyógyerővel rendelkezik, ez aBecherovka. Érdekes módon ennek a hatása látszik meg a leghamarabb.A híres Grandhotel Pupp-ban foglaltunk szállást, tudjátok ez az, amelyikben a Last Holiday (Utolsó vakáció) című film is játszódik, melyben Depardieualakítja a szálló főszakácsának szerepét. Egyébként fogattak itt egy James Bond filmet is. /Casino Royal/                                          A híres tükörteremA szállodát nem volt könnyű megtalálni a rengeteg sétálóutca miatt, itt már teljesen eldobta az agyát a GPS, ezért, közel egy órát bolyongtunk mire ráleltünk erre a gyöngyszemre. A fogadtatás méltó volt a hotel hírnevéhez, már a parkolóban név szerint vártak, és azonnal jött a londiner a csomagokért. A szobában a Tv-t bekapcsolva, ez a kép fogadott:Karlovy Vary, igazi kozmopolita város, rengeteg náció fordul itt elő, de túltengnek az orosz vendégek, ami azért probléma, mert felverik az egyébként is magas árakat, és igénytelenségükkel rontják a színvonalat. Itt már nem a spájzban vannak, hanem a lakosztályokban. Képesek susiban, vagy gatyában lejönni, reggelizni, és a pénzük miatt nem szól rájuk a személyzet.No, de térjünk vissza a gyógyforrásokhoz.Ivókúra:Szinte minden sétálgató ember kezében, furcsa formájú csőrös pohárkát láthatunk, melyből időnként kortyolnak egyet-egyet. Eleinte irigykedve néztem, mert azt hittem mindenki Becherovkát iszik. Később tudtam meg, hogy a poharakban meleg, ásványi sókban gazdag forrásvíz van. Rögtön eszembe jutott gyermekkori élményem, amikor a Dagály strandon a tízórai zsíros-döngő befalása után az ivókúthoz mentem, és melyből számomra borzalmas ízű meleg-víz jött, ami azonnal kihozta a tízórait is.Ma erre mondják, hogy búvárital, azaz lemegy, körülnéz és visszajön. Tehát a tapasztalataim birtokában, én csak a 13-as számú gyógyvizet ittam, bár kíváncsiságból megkóstoltam egy 52 fokos gyógyforrás vizét, de egy félreeső helyen diszkréten kiköptem.                Ez az ősforrás, melyből rotyogó, sós forró víz tör elő                       Nem lehet elég korán kezdeni a gyógyfürdőzéstBecherovka:Eredeti neve: "karlsbadi Becher-keserű", nevét Josepf Becher patikusról kapta, aki, másokkal együtt, kikísérletezte, a 21 fajta gyógynövényből álló összetételt, ami természetesen szigorúan titkos.A környékén található több mint száz természetes gyógyforrás közül csak tizenkettőt használnak gyógyításra, de több mint 40 éven át, a Becherovkát is gyógyszerként árusították. Angol keserűként is ismert volt /English Bitter”/,mivel egy angol orvos is közreműködött a recept kidolgozásában. Koktélokat is készítenek belőle, az egyik legnépszerűbb, a „beton”, ez becherovka és tonik keveréke. A múzeum-látogatáson igazi nemzetközi társaság vett részt. Rajtunk kívül voltak svédek, spanyolok, egyiptomiak és lengyelek, csak, Rejtőt idézve: csak az orosz hússaláta hiányzott.Karlovy Vary-ban a környezet is a teljes kikapcsolódást szolgálja: az erdőkkel körülvett dimbes-dombos város területének közel felét borítják erdők, ligetek, vagy parkok, a híres promenádok és sétálóutcák. A Teplá folyó hídjain hangulatos kiülőkből gyönyörködhetünk a fantasztikus panorámában.   Ez a híres kolonnád, ahol találjuk a különböző hőfokú forrásokat                      Akár belsőleg, akár külsőleg igényled a fürdőzést, ebben a régióban minden kényeztetést megtalálsz.Nézzünk meg egy videót:  https://www.youtube.com/watch?v=JqRhPgqs_eI                                                 
Egy nap a városban Ilyen, amikor egy igazi olasz fagyis Bud Spencert idéz Budapesten
Újlipótvárosban kerestem meg azt az IGAZI olasz fagyizót, amit egyik olvasónk ajánlott, így: A tulaj, Vittorio készíti és árulja a fagyit, ami tényleg olyan mintha Olaszországban ennéd, sőt, igazi olasz ristrettója is van (nem az a vizes magyar espresso). Kicsit olyan a srác, mintha Roberto Benini tesója lenne, és az egész több mint egy szimpla fagyizás, nagyon barátságos csóka, szívesen mesél magáról is ha kérdezzük. Nem lehet eltéveszteni, a Visegrádi és Kádár utca sarkán észre fogjuk venni a Vittorio nevet a cégtáblán. És Bud Spencert: a cégérnél is kiemeltebben kapjuk magunk elé gyerekkorunk legbarátságosabb óriását, aki Terence Hilllel a mai napig letörölhetetlen vigyort csal az arcomra, és a most felnövő generáció ugyanolyan imádattal nézi a filmjeiket, ha megismertetjük őket ezekkel. Az örökkévalóságnak szóló filmek ezek. A felirat kissé különös. Egyértelmű, hogy az idézet abból a jelenetből van, amikor Johnny Firpo szeretne mindenáron pisztáciát enni, de Charlie momentán kifogyott belőle (És megint dühbe jövünk c.). Ami a fura, hogy mi úgy ismerjük a kínálatot gyerekkorunk óta, hogy van: vanília karamell tutti-frutti rumosdió és kávé A táblán meg ez olvasható: vanília csokoládé eper citrom kávé Azt meg ugye mindenki tudja, hogy “csokoládé nem is volt”, úgyhogy végképp nagy a zavar. Odabent divatos szemüvegben, belőtt séróval, sportos ötvenes benyomást keltve várja a betérőket Vittorio. Angolul lehet vele beszélgetni, meg persze olaszul. Megkérjük, hogy jöjjön ki, és olvassa fel nekünk az eredeti kínálatot, amit Charlie Firpo tartott, hiszen mi végig abban a hitben voltunk, hogy tutti-frutti és rumosdió is van. Íme:   Odabent egyébként Vittorio is egészen jó fagyikat árul, hátul figyelnek a gépek, amikkel készíti. A honosítás itt is látszik, hiszen egy méretes PUNCS felirat is látszik, alatta a szokásos színű fagyi. “Bármit ajánlok, csak azt nem, nem is értem, hogy miért szeretik ezt, de hát kell ilyet is tartanom” - mondja Vittorio. Tessék, kérem, nem csak a tutti-frutti az, ami különös lényként megjelent a fagyik magyarítása közben. Vittorio kávéja tényleg jó, olaszos, de vannak savai, van teste, a presszó is elég erős, én nem mozdultam rá a kétszer töményebb - egyébként meg koffeinben szükségképp szegényebb - ristrettóra. Itt az első korty után, mikor rájöttem, hgoy ez tényleg jó: Vannak itatóedények is a járdán, mindenféle állat számára (volt egy MÉHEK feliratú is, de makrolencsés felvételt nem tudtam): Itthon megkerestem a jelenetet olaszul, Charlie sokkal szelídebb itt, mint a magyar verzióban: Tényleg úgy volt, ahogy a felirat mutatta: vanília csokoládé eper citrom kávé Gelateria VittorioCím: 1132 Budapest Visegrádi utca 6.
Egy nap a városban Megéri kipróbálni a Beyond Meat húspogácsát, ami valójában nem is hús?
Annyira nagyot szólt, hogy itt a Beyond Meat nemhúspogácsa, és hogy a Vegan Love-ban bárki vehet magának egy tényleg hús ízre hasonlító zöldségkészítményt, hogy az utóbbi napokban még a politikai újságírókat is kiküldték tesztelni, hogy mindenképp mondjanak véleményt a cuccról. Olyan felfokozott volt az érdeklődés, hogy először azt hittem, hogy kereskedelmi forgalomban kapható a sejtből növesztett steak, de aztán láttam, hogy még nem tartunk itt. Még csak a hússzerű nemhús az áttörés. Az állítás leginkább nem is a vegánok körében terjedt hangosan, hanem épp a húsevők adták egymásnak a kilincset. Ez nem meglepő, sok vegán témájú posztban írtam már arról, hogy egy-két év vegánság után a vegán étrend megváltoztathatja az ízlést, új kedvenceink lesznek, és egyáltalán nem a hús íze az, amire akkor vágyunk. Senki nem is gondolhatja, hogy a vegán közösség titokban tényleg telesírja minden este a párnáját, hogy ma sem éreztem a számban a lapocka ízét. Persze én is kíváncsi voltam, mert azoknak, akik szép lassan egyre kevesebb húst fogyasztanak, és egyre több vega és vegán fogást helyeznek el az étrendjükben - mint én -, azoknak fontos lehet a húspótló. Na nem az olyan, mint a 827 vegán sonkája, aminek az íze az állott káposztához áll a legközelebb. Az többet árt, mint használ. Szóval én is elmentem, és kértem a 2900 forintos hamburgerből. “Luxus” - írták róla sokan, de ők nyilván nem ettek még Budapesten kézműves burgert, mert akkor tudnák, hogy ezek alapján a buszvégállomásos csalamádést leszámítva minden az. Ez az ár - sajnos - simán előfordul marhaburgereknél is, és nem kellett ehhez szakéval masszírozni sem a gulyást, sem a kondást. Ránézésre a Beyond Meat pogácsak tényleg húsnak tűnik. Basszus, állagra is. Ha szobrászművészeti alkotásként kellene értékelni, azt mondanám, egész jól sikerült, már csak a feketére égetett részeket kellene rávarázsolni, meg még egy kis csillogó zsírt - olajat -, és kész. És az íze? Az is hússzerű! Olyan, mint egy löncshús, nagyjából, nagyon sok füst ízzel, hogy ezt elnyomják. A kezeden is löncshús-szerű illatot hagy, ha megfogod, de a szádban végül is a füst dominál. Az ízkép tényleg mutat hasonlóságokat a hússal, és egyáltalán nem húzza meg a fejedben a “romlott ez az étel” triggert, de a helyzet az, hogy egyáltalán nem akkora élmény, mint a Vegan Love bármelyik másik burgere, amik viszont a hedonizmust hozzák el. Aki nem tudja marha nélkül elképzelni a burgert, most sem fogja. Annak várnia kell a laborban nyomtatott marhanyakra és vesefaggyúra. Aki ad egy esélyt a Vegan Love-nak, az Istvánffynak, Matrjoskának, azok ehetnek jó vegán burgert, egészen más összhangokkal. A Beyond Meat egy nagyon szép művészeti alkotás, egy ehető szobor, és tényleg elismerésem, de úgy jár majd, mint a Blu-ray. Kronologikusan indokolt, de egy idő után alapvetően lecserélt műfaj lesz, mert más, sokkal ésszerűbb vagy változatosabb, vagy kényelmesebb megoldások vonzóbbak lehetnek. Érdemes kipróbálni? Persze, mint egy időszaki kiállítást. Rendszeres fogyasztók leszünk? Nem hinném, hogy bárki az lenne, akár vegán étrendet folytat, akár nem. És hogy miből áll a Beyond Meat? Íme az összetevő-lista: Víz Borsófehérje Repceolaj Finomított kókuszdióolaj Cellulóz bambuszból metilcellulóz Burgonyakeményítő Természetes aroma maltodextrin Élesztőkivonat Só Napraforgóolaj Növényi glicerin Szárított élesztő Gumiarábikum Citruskivonat Aszkorbinsav Répa juice kivonat Ecetsav Borostyánkősav Módosított élelmiszer-keményítő A Vegan Love-ról, és a jó vegán burgerekről itt írtam.
Városlátogatások Hollókő vára
Hollókő váraA Kacsics nemzetség ősi birtoka volt a környék. A tatárjárás után, IV. Béla király parancsára, a XIII. század közepén kezdték el építeni a község fölé magasodó erődítményt, hogy a portyázó tatárokkal szemben megvédje a környék lakósait.Hollókő várát Károly Róbert 1313-ban Szécsényi Tamás vajdának adományozta és ebből az időszakból származik első írásos említése is "Castrum Hollokew" néven.1552-ben török kézre került a vár, mely a közel 150 éves török uralom alatt felváltva volt török és magyar kézen.  Egy legenda szerint a várat furfangos módon foglalták vissza. Néhány magyar vitéz kereskedőnek öltözve bekérezkedett a várba, ahol portékájukkal lekötötték a törökök figyelmét, majd leeresztették a felvonóhidat és beengedték a kint lesben álló magyar katonákat. Kilátás a várból:A várat véglegesen 1683-ban Sobieski János lengyel király szabadította fel a török iga alól, majd I. Lipót császár 1701-ben kiadott rendelete kimondta a magyar végvárak megszűntetését, így 1711-ben Hollókőn is bontási munkálatokat kezdtek, de felrobbantására nem került sor. Így maradhatott meg Hollókő vára Nógrád megye legépebb XIII. századi végváraként.Helyreállítása 1996-ban fejeződött be. A külső várudvaron álló két gazdasági épültben kiállítás mutatja be az erődítmény történetét, kutatását, helyreállítási munkálatait.Nézzünk meg egy videót a várról és erről a gyönyörű településről!https://www.youtube.com/watch?v=t5MQrulkFqUhttp://www.youtube.com/watch?v=9mDtGK2l1JY                                                                                       vinpet
Partnereink


Keress bennünket a Facebookon!