2019. október 20. vasárnap, Vendel napja
A Napút festője
Révay András
2015.08.30 20:59
Jó érzékkel választották ki a rendezők a témát a nyári évad utolsó beszélgetéséhez az újlipótvárosi Firkász kávéház „Délutáni frissítő” című programsorozatában. A szétáradó verőfénytől búcsúzva, hazai képzőművészetünk egyik legérdekesebb egyéniségének – minden részletében még ma sem teljesen ismert – életútját tekintették át.

 Kalauzként a témában igencsak jártas, kiváló dramaturgként és színpadi művek szerzőjeként ismert Mészöly Gábor szegődött a kávéház vendégei mellé. Érdeklődése a festő iránt egy turistaút után ébredt fel. Baalbekből hazatérve az ott készült fényképeit összevetette Csontváry festményével. Megállapította: a művész majdnem naturalista módon festett, képén egyes részletek azonosak a valósággal, ugyanakkor odafestett olyasmit, ami a valóságban nincs ott. „Ekkor elkezdtem Csontváryval foglalatoskodni – vesztemre!” – mondta el a kávéház közönségének. A család és a fiatalkor rövid áttekintése után szó esett a művészi pálya kezdeteiről. A gyógyszerészként dolgozó Csontváry a munka egyik szünetében – csak úgy szórakozásból lerajzolta az utca túloldalán álló ökrösszekeret. A képet látva patikustársa mondta, hogy tehetséges, nagy festő válhatna belőle. Néhány perc múlva „égi hangot” is hallott, mely megjósolta: „Te leszel a világ legnagyobb napút festője, nagyobb, mint Raffaello!” Kezdetben nem értette mi is az a napút, melyet a mai művészettörténészek a plein air-rel azonosítanak, de sokkal több annál. Képein a szinte megmagyarázhatatlan fények jelzik azt, amikor végre rátalált.

Az életpálya érdekessége, hogy 41 éves koráig egyáltalán nem festett. Az égi hang hatására kezdett külföldön néhány mesternél „tanulgatni”. Itt is ott is felszedett valamit, de tulajdonképpen megmaradt autodidakta festőnek. Még a festékek többségét is maga készítette – gyógyszerész volt, értett a kémiához – nem a kor szokásos festékeit használta. Máig nem igazán tudjuk, miket és hogyan állított elő és ez a restaurátorok munkáját roppant megnehezíti. Hatalmas méretű vásznakra dolgozott, ezeket Hollandiában rendelte meg. Életének egyik érdekessége, hogy soha, egyetlen képet el nem adott. Mintegy tizenöt évig festett, 66 évesen halt meg, ezalatt mintegy száz képet készített. Némelyikre alaposan fel is készült. A „Hortobágy” képe előtt például talált egy fényképet a hídról és hosszú levelezésbe kezdett a fényképésszel: Mikor, milyen fényviszonyoknál érdemes odamenni, hol legyenek az állatok?

 Utazgatásaira pénze a patikájának bérbeadásából jutott. Az adatok ellentmondóak, hogy utoljára hol volt patikája, Szekszárdon vagy Gácson? Bármelyik is az igaz, a Tanácsköztársaság és Trianon után a jövedelme elapadt. Nagy – és soha be nem teljesült – vágya volt, hogy legyen Budapesten múzeuma. Különös, erősen antiszociális egyéniség volt. Önarcképén is látható, mennyire elutasító. Nővel, tartós kapcsolatáról nem tudunk. Ismerjük egy vázlatát, amin a magyarok bejövetelét festette volna meg, saját magát ábrázolva a fehér lovon. Nem ivott, nem dohányzott, furcsa dolgokat művelt. Egyszer elterjedt, hogy beteg a király, hát táviratot küldött a Hofburgba: „Hallom király beteg stop tegyék ki a napra stop Csontváry” szöveggel. Amikor meghalt, valószínűleg már csak magokkal táplálkozott, van olyan vélemény is, hogy éhen halt. Óbudán temették el, amikor a joga lejárt, a sírt felszámolták, maradványai elvesztek. Jelenleg csak síremléke van.

 Hajszálon múlt, hogy életműve is el nem tűnt. A temetését intéző, távoli rokona örökölte nagyméretű, feltekerve tárolt képeit. Nem tartotta őket értéknek, hát újsághirdetést adott fel: zsáknak való vásznak eladók. A műterme is kiadhatóvá vált. Egy művészetkedvelő ifjú építészmérnök, Gerlóczy Gedeon bérlete ki és megvette a vásznakat is – így menekültek meg a képek, melyeket tulajdonosa később letétbe helyezett a Nemzeti Galériában. Hányódtak itt-ott. A világ csak fokozatosan fedezte fel őket, első nagy kiállításukra 1963-ban került sor Székesfehérváron. A korabeli pletykák szerint ott látta meg a képeket Hruscsov felesége. Neki nagyon tetszettek, és ez már elég indok volt arra, hogy még ugyanabban az évben Budapesten is megrendezzék a kiállítást! Ezekben az évtizedekben a hazai művészeti élet irányítója Aczél György volt. Országgyűlési választókerülete Pécs, és talán egy gesztus lehetett választói számára, hogy a városban nyílt meg az állandó Csontváry Múzeum, 1973-ban. Átfogó életmű kiállítás jelenleg – július 5-től december 31-ig – a budai várban, a Honvéd Főparancsnokság épületében látható. Egy kisebb képe, magángalériában pár évvel ezelőtt 240 millió forintért cserélt gazdát!

 A Firkász kávéház Délutáni frissítő sorozatában ugyancsak megszokott, hogy a komolyabb témát mindig valami könnyedebb is követi. Volt már divatbemutató hölgyeknek, most tehát az urak voltak soron. A SOLTEX Divatház annyiból is érdekes, hogy tulajdonosa elektromérnök, de már a kezdetektől a kereskedelem érdekelte inkább. Üzletében csak kiváló minőségű férfi- és gyerekruhákat árul, kifejezetten azoknak, akik nem a különleges, „felkapott neveket” keresik. Jó, megbízható márkákat vásárol külföldön, elsősorban Svédországban és Németországban. Olyanokat, ahol az alapanyag, a tervezés, a kivitelezés összhangban marad az árral. Gyártással nem, de minden betérő vevővel egyénileg foglalkoznak.

Kapcsolódó témák

A cím talán némi fejtörésre ad okot, világosabb lesz, ha az azték név helyett a nálunk jobban ismertet használjuk. Ő Tollaskígyó, az azték mitológiában a tudás és a tanulás istene, aki most néhány hétre Budapestre költözött.

Arról, hogy a II. Világháború során rengeteg műkincs tűnt el a hazai múzeumokból – már nagyon sokat hallottunk. De, hogy ugyanez lejátszódott harminc évvel korábban is – nos, arról mindeddig semmit! Egy új kutatás most erre kíván fényt deríteni.

Különleges könyv bemutatója és egy kiállítás megnyitása zajlott egy időben Budapesten a Józsa Judit Galériában. A falakon, kódexlapokon látható a Belváros-Lipótváros krónikája és a különálló lapok együtt, könyv formában, kézbe vehetővé váltak.

Ez volt a kezdet, az első lépés a világsikerhez vezető úton – mondta el Rajk László azon a sajtótájékoztatón, ahol bejelentették: Oscar-díj jelölést kapott a Saul fia című magyar film.

A sztárvendég, Plácido Domingo iránti óriási érdeklődésre való tekintettel estéllyé alakítja február 6-i rendezvényét a Magyar Állami Operaház. Estélyt adnak, és ezzel esélyt, hogy a világhírű spanyol énekes fellépését 1236 vendég láthassa színháztermi kényelemben.

Blog ajánló
Egy nap a városban Újabb szabadulószobát tervezett Budapest legkreatívabb csapata - KOCKA
Aki emlékszik még a 90-es évek kultikus beszaratós filmjére, a Kockára, bizonyára összeszorult gyomorral lép be Budapest legújabb szabadulós szobájába, vagyis kockalabirintusába. De semmi vész. A Mystique Room csapata már korábban is bebizonyította, hogy az escape room műfaj nemhogy lecsengőben van, de folyamatosan megújul, és az új ötleteket már külföldre exportáljuk (budapesti szobák mását megtaláljuk már máshol a világban is). A város legizgalmasabb szobáit pedig sorra nyitják a Szent István körúton: a Mystique Room szobáiban ráadásul mára már egyetlen lakatot sem építenek be, high-tech érzékelőket viszont annál inkább. Van ajtó, ami hangra, fújásra, érintésre, mozdulatlanságra, vagy épp egy meghatározott dallam eljátszása után nyílik. A szobák tele vannak mini számítógépekkel, amik elemzik azt, amit csinálsz, és ha jól csinálod, automatikusan továbbjuttatnak. A Vastrón nevű szobájukkal korábban már belekóstoltak abba, hogyan lehet feldolgozni egy filmet szabadulószobaként. Most a Trónok harca után a Kocka című film köszön vissza körülöttük. Hogyan? Itt egy jelenet a filmből: Itt egy fotó az egyik kockában, a Szent István körúton: A Kocka nevű szabadulószoba úgy indul, hogy beszállunk egy liftbe. Tényleg teljesen úgy néz ki, rendesen van hívógomb, szintjelző, körbe fém test. A kezelő elbúcsúzik tőlünk, a lift megindul a mélybe. Ne feledjük, ez még csak a bemelegítés. Persze itt is lesz egy egyszerű feladat, hogy továbbjussunk, de igazából ez a hangulatba hozó rész. Ez az igényesség elképeszt, miután láttam a város szabadulószobáinak egy részét. A feladat valami olyasmi, hogy egy laborban valami magfúziót kell újraindítani. A lényeg, ami mindig: meg kell találni valamit, amit a megfelelő helyre kell juttatni, de addig sok feladatot kell együtt legyűrni. Itt, a Kockában előfordul, hogy házitelefonon instruáljuk egy másik csapattársunkat, hogy épp melyik ujját merre mozgassa. Nagyon kemény. Kockáról kockára haladunk, az átjárók bárhol lehetnek. Na jó, bárhol nem, mert egyszer sem kell az alattunk vagy a felettünk lévő csapóajtót használni, de azért ebben a szobában is van szintemelkedés. Alig hinnénk egyébként, milyen kicsinek tűnő helyiségekbe tömörítik be az általában kétszintes szoba-együtteseket, ottjártamkor belestem az épp épülő Alice Csodaországban szobába (néhány hónap, és remélhetőleg megnyitják), ahol egyben láttam a teret. Van olyan is, hogy nem szabdalják szét, hanem egyben marad, mint például a Kalóz öböl szobában, ami egyetlen hatalmas hajóorr. Na de vissza a Kockára: csodálatos. Hiába mentél végig több mint száz szabadulószobán, a feladatok tökéletesen újak lesznek. Hiába nem voltál még soha szabadulószobában: ugyanolyan esélyekkel indulsz, és ugyanúgy meg fogod találni a megoldást, mint egy tapasztalt róka, legfeljebb kicsit lassabban. A nehézség talán az - és ehhez jó a jártasság -, hogy a szobák tele vannak elterelő tereptárgyakkal, amik valójában nem feladatok, nem juttatnak tovább. A Kocka laboratóriumában például van egy olyan jelzés, ami a beszédünkre reagál. Semmi jelentősége. De máris elkezdtem spoilerezni, amit nem szabad. A lényeg, hogy a Kocka Budapest legújabb harmadik generációs (lakatmentes, számítógép-vezérelt) szabadulószobája, és hihetetlen igényességgel építették, nagyon jó feladványokkal. Érdemes a barátainkkal jönni, de ne nagyon csodálkozzunk, ha állásinterjúra hívnak ide: egyre többször jönnek a Mystique Room-ba HR-esek, akik beterelik a jelentkezőket, és a monitoron nézik, ki hogy teljesít. Ugyanis nem csak az intelligencia, de a csapatszellem, az alárendeltségi hajlandóság, és az irányítani vágyás is nagyon szépen kirajzolódik a játék hevében, és mindent elmond a játékod arról, hogy hogyan látod sok ember munkáját, együtt. Én általában nagyon kellemetlen vagyok, üvöltözök, hogy ki mit csináljon, és türelmetlenül toporgok, ha olyasmit próbálnak, amiben nem hiszek, hogy továbbjuttat. Interim menedzserknek jó lehetek még. Foglalni itt lehet. A Mystique Room az Egy nap a városban hirdetője.
Városlátogatások Yale Egyetem New-haven
Yale Egyetem New-havenA várost az 1638-ban ideérkező zarándokok alapították. Kilenc kis tér köré építették házaikat, a főtér, a „Green” volt a központ, és már akkor akartak egy iskolát létesíteni a gyermekeik számára.Adakozásból próbálták összegyűjteni a pénzt, még Newton és tudóstársai is küldtek könyveket, de mindez kevés volt. Egy angliai gazdag kereskedő Elihu Yale adományaival megkezdődhetett az építkezés. A támogató nevét viselő egyetem meghatározó lett a város életében. Ettől kezdve a város és az egyetem egymást segítve fejlődött.Napjainkban a Yale az egyik legnevesebb egyetem, orvosi, jogi, bölcsész és műszaki fakultásain az oktatás világszínvonalú.Az egyetem hallgatója volt Samuel Morse a későbbi feltaláló és Charles Goodyear a gumigyáros is.Az ősfás parkot körülölelő épületek igazai „angolos” hangulatot árasztanak, színes üvegablakokkal, faragott kőszobrokkal és boltívekkel. Az épületek falait sok helyen borostyán borítja, de nem ezért tartozik a Yale is a híres egyetemeket tömörítő Borostyán ligába. (Ivy League)Az embernek az az érzése, hogy az egyetem rögtön műemléknek épült. A gazdag egyetemi könyvtárban olyan ritkaságokat is őriznek, mint az eredeti Guttenberg biblia.Itt is láthatunk olyan szobrot, ahol a csizmasimogatással lehet szerencsét kívánni. A szobor Theodore Dwight Woolsey-et ábrázolja, aki 25 évig volt a Yale vezetője. Kibővítette és zárttá tette a campust, de nem emiatt lett híres. Valahányszor kiment az egyetemek közti evezősversenyre, nyert az egyetem csapata. Amikor nem ment ki, kikaptak. Azóta sokan megérintik a szobor csizmáját, ha szerencsét szeretnének a következő vizsgájukra.Szintén itt láthatjuk a függetlenségi háború hősének tartott Nathan Hale szobrát, aki az első amerikai kém volt. A britek ellen kellett volna kémkednie, de annyira feldobta a nemes megbízatás, hogy úgy érezte erre áldomást kell innia, ezért betért egy kocsmába, ahol leitta magát és mindent kifecsegett a feladatáról. Nem csoda, hogy rövid úton elkapták és kivégezték.A szobor természetesen nem őt ábrázolja, mert semmilyen rajz nem maradt fenn róla, ezért nagy titokban kiválasztottak egy diákot, és róla mintázták meg a hős kémet.Annyira sikerült ezt titokban tartani, hogy még a CIA is elhitte, és kérte, hogy adják át nekik, hiszen a kémek az ő hatáskörükbe tartoznak. Az egyetem elutasította a kérést, de nem is Amerikában lennénk, ha a rivalizálás, a versenyszellem hatására, a CIA emberei éjjel nem lopták volna el a szobrot. Most büszkén őrzik a botcsinálta kém hamis szobrát.                                                                                                                                               Made by vinpet                                                         
Egy nap a városban Most biztos azt gondoljátok, ilyet én is tudnék festeni! (Na és táncolni?)
Még a héten látogatható az MNG-ben “A szürrealista mozgalom Dalítól Magritte-ig – Válság és újjászületés 1929-ben” című kiállítás, amit mi így egymás között nevezzünk csak röviden szürrealista kiállításnak. A pénztárnál még mindig 20-25 emberből álló sor áll napközben, nem számítva a rendszeresen beeső komplett osztályokat. Nem csoda, több mint 120 festményt és más alkotást állítottak ki olyan nevektől, mint Salvador Dalí, Max Ernst, Joan Miró, Yves Tanguy, René Magritte, Pablo Picasso (1 db!) és Alberto Giacometti. A szuper kísérő életrajzokkal és tájékoztató szövegekkel, korabeli újságokkal együtt pedig nagyon szépen át lehet tekinteni a korszakot, azt, amikor az alkotók többé nem kifelé néztek téma után nézve, hanem befelé, és amit találtak, kihozták a felszínre. És ez csak félig komoly, félig nagyon is komolytalan. Komoly feladatnak, nehéz munkának tűnik ez, és tényleg sokkal intenzívebben igénybe veszi a festő szellemét, mint bármilyen korábbi festészeti irányzat. A képek legtöbbjének forrása valamilyen látomás, éjszaka vagy hajnalban, és mielőtt azt gondolnánk, hogy akkoriban a látomások mindennaposak voltak: nem voltak azok. Minden bizonnyal be kellett szedni hozzá dolgokat. Mindenki gurított valamit, amit ő talált ki, hogy a képe elszakadjon a szürrealizmus kezdeti elképzeléseitől, az alkotók előtt ott volt a nyitott tér: bármit megtehetnek, bármilyen szabályt átrúghatnak, amit korábban igaznak hittek, és azokat a szabályokat is, amiket eleve a szabályok átáhágására hoztak létre. Láttad már, mit fest ez a … gyerek? Szétszakad az agyad, ahogy nézed, egy új korszakot hoz el, jöhetnek a …-utánérzések. Ezután nehéz lesz újat mutatni. Fogd csak meg az ópiumpipámat, majd én megmutatom…! Magritte lefestett köveket, amikre ráírta azon dolgok nevét, amit le akart festeni. Vagy a másik ilyen meglepetés, ami után a festők néztek maguk elé, hogy “basszus, mekkora már”, Miró munkái voltak. Mondjuk ez: Mert kik a legnagyobb szürrealisták? A kisgyerekek. Miró simán előhívta magában a háromévest. Ott álltam az osztállyal haladó tárlatvezetésen, a múzeumi munkatárs nagyon profin kezelte a kamaszokat. A képhez érve rögtön kimondta, amit gondoltak: biztos azt gondoljátok, hogy ilyet ti is tudnátok festeni, igaz? Igaz. Akkor lássuk az ellenérveket. ők egyébként képzett festők, kiválóan tudnak festeni nem mindegy, hogy egy gyerek festi, vagy egy felnőtt, aki gyerekrajzot fest lehet, hogy ilyen arányokkal mégsem tudnád megfesteni mit ábrázol a kép? Az eget és a földet. Ha te nekiállsz, eszedbe nem jutna, hogy így fesd meg, nem is így állsz hozzá. Egy három-ötéves már igen. Ezt akarta felidézni Miró. Amivel kiegészíteném a választ arra, hogy “én is tudnék ilyet festeni”, az az, hogy oké, fessél, de egy fabatkát sem ér majd, senkit nem fog érdekelni. És nem azért, mert az élet igazságtalan, hanem azért, mert az, hogy pont ő festette ezt, teszi értelmezhetővé és értékessé. Egy strike a bowlingban nem nagy ügy, mindenkinek sikerülhet, de ha a világbajnoki döntőben, az utolsó gurításnál csinálod, és épp te vagy a világbajnoki díj esélyese, akkor az az egy strike mérhetetlenül sokat jelent. Magritte képeit is megtaláljuk a kiállítás vége felé, én főleg miatta jöttem. Az arcnélküli, vagy épp szétszerelt emberei, a kollázsként kezelt arcok és testek a végtelen messzeség előtt olyan kontraszt, olyan kellemetlen látvány, amit szerettem volna élőben is megnézni. (A festőt gyerekként öngyilkos anyja mellett találták, a nő arcán kendő. Ahogy nézte a testet, arcát nem látva, örökre beakadt neki valami, amiből az egész művészete születhetett.) Főleg azért akartam látni, mert idén a PR-Evolution Dance Company Magritte: Felhőember című táncelőadását is láttam a Nemzeti Táncszínházban. A táncosok nagyon izgalmas kísérletbe kezdtek: megpróbálták eltáncolni Magritte festményeit. Képek: Mészáros Csaba Ez egyrészt abból áll nyilván, hogy felhasználják az arcnélküli emberek, felhők, keménykalap adta motívumokat, de a feladat még sokkal nagyobb. Ha egy művészeti ág a másik művészeti ág egy alkotását akarja átvenni, a feladata közvetett. Meg kell vizsgálnia, milyen érzetet kel az adott mű a befogadóban, aztán azt az érzetet előidézni a saját eszköztárával is. A Magritte: Felhőembernek sikerült, mert noha a tánc alapvetően - a mozgás miatt - történetmesélés, a festmény meg nem, mégis sikerült hasonló borzongásokat átélni a színpadot nézve. Szóval Magritte képei a Várban még a héten megnézhetőek. A táncelőadás 2019. november 28., csütörtök, 19:00–21:00 óráig nézhető meg a Nemzeti Táncszínházban. Így lesz teljes a Magritte-élmény. Imádom ezt a várost, hogy ilyen összetett kulturális élményeket tud adni egy ilyen vékony művészettörténeti szeletben is, mint egyetlen szürrealista festő munkája.
Városlátogatások Szárnyashajóval Pozsonyba
Szárnyashajóval PozsonybaA szlovák fővárosban voltam már autóval, vonattal, repülővel, most szárnyashajóval látogattunk ebbe, a magyar történelemhez ezer szállal kötődő városba. Útközben megcsodálhattuk a Duna festői partjait, a Visegrádi Fellegvárat a Salamon toronnyal, és az Esztergomi Bazilika fenséges épület együttesét.Tovább haladva elértük a sokkal kevésbé fenséges, de gazdaságilag Szlovákiát felemelő, minket, pedig a földbe, illetve stílusosan a vízbe döngölő Gabcsikovó-i vízlépcsőt és erőművet. A politikai rövidlátás, az emberi és országos érdekek alárendelése az átpolitizált környezetvédelemnek, okozta a súlyos gazdasági veszteséget, amit azóta sem tudtunk kiheverni.    A hasznos viziszörny, a zsilipelésre váró hajókkal, a vízszint különbség 18 méter. Megérkezés: A város magyar nevét a vár első ispánjáról, Poson-ról kapta. Bratislava, a mai, szlovák nevét egy történészi tévedésből kapta, egy ”jeles” régész, a város X. századi nevét, a szláv „Braslav” személynév helyett a „Bratislav” névből eredeztette, de mint tudjuk, a nem egzakt tudományoknál előfordul az ilyen. Gondoljunk csak a pszichológiai Rorschach, leánykori nevén tintapaca tesztre, amiből mindenki azt olvas ki amit akar.                                                       A város modern kori jelképeA felújított pozsonyi vár négy toronnyal ékesített épülete uralja a tájat. A koronázó templom:A gótikus, koronázó templom tetején kereszt helyett, a magyar korona csillog, mivel 1563 és 1830 között, itt koronázták a magyar királyokat. Az egykori koronázási dombon most egy otromba szoborcsoport áll. Koronázási királydomb a haza minden szegletéből küldött földből volt összehordva, minden vármegye elküldte saját földjéből a maga részét: ez a haza kicsiben. A koronázás egyik eleme, hogy az olajjal felkent király Szent István palástjában, kezében a Szent István-i karddal, lóval vágtatott fel a koronázási dombra, ahol a kardot kirántva hüvelyéből a négy égtáj felé suhintva jelezte, hogy megvédi az országot a minden irányból érkező ellenséggel szemben.A millenniumi ünnepségek alkalmából  Pozsony városa az egykori koronázási domb helyére a magyar történelemhez méltó emlékművet állíttatott, (Fadrusz János alkotása) melynek témája a magyar főnemesek kiállása Mária Terézia mellett. A magyar főurak kardot rántanak Mária Terézia trónja védelmében. A város, egyébként a mohácsi vész után, a XVIII. század közepéig, a Magyar Királyság fővárosa volt. Egy kis töri visszaemlékezés, ekkor szakadt három részre az ország.Séta az óvárosban:Az érseki palota, Pozsony egyik legszebb neoklasszicista stílusban épült palotája. Több, jelentős történelmi esemény színhelye volt. Itt írták alá Napóleonnal a Pozsonyi békét az austerlitzi csata után. Haynau tábornok szintén itt írta alá a vesztes 1848–49-es forradalom és szabadságharcot követően, a magyar forradalmárok fölött kimondott halálos ítéleteket.                                                                  A Fő térItt ülésezett, a rendi országgyűlés, a pozsonyi diéta, ami nem tévesztendő össze semmiféle, ma divatos fogyókúrával. Az épület homlokzatán ma is a magyar címer látható.A régi városháza:Néhány érdekesség: A békekötés előtt Napóleon ágyúzta a várost, de később a békekötés után, kimondta, hogy akinek a házában, látszik az ágyúgolyó, annak nem kell adót fizetni. Itt a bizonyíték, hiába jött a korabeli szlovák NAV.Egy másik legenda szerint, a korabeli ”lakásmaffia” egy képviselője elorozta a házát egy özvegyasszonynak, aki bírósághoz fordult. A bírók előtt a vádlott esküdözött, hogy minden szabályos volt és végső érvként azt mondta, hogy vigye el az ördög, ha nem mond igazat. Lett is nagy füstfelhő, megjelent az ördög és a ház falára tapasztotta a hazug ember képét. Ezt láthatjuk most is a falon. Nálunk, ma is lenne dolga az ördögnek.A Szent Mihály Kapu:A monda szerint az a nő, aki beszél a kapun való áthaladás közben, nem megy férjhez. Bár a csoportunkban nem kifejezetten eladó leánykák voltak, mégis mindenki nagyon hallgatott a kapu alatt, de alig, hogy kiértünk, minden nő, szinte egyszerre próbált beszélni.                                Óvárosi utcarészlet, háttérben a Szent Mihály kapuval                                                       A szűk utcácskákban szebbnél-szebb céh jelvényeket láthatunk        Az épület homlokzatán megőrizték a városra korábban jellemző háromnyelvű feliratokat.Ez egy régi többszintes ivókút, alsó részéből a kutyák, a következő szintről a lovak, majd feljebb az emberek ihattak. A legfelső kifolyó a madaraké volt. Most nem működött, a víz csak felülről jött, eső formájában. Jeles ünnepeken a kútból bor folyt, ilyenkor az állatok is felönthettek a garatra.A Fő téren láthatjuk a híres Roland szökőkutat, melyet I. Miksa király készíttetett, elsősorban tűzoltás céljára, ugyanis korábban hatalmas tűzvész pusztított a városban. Roland vitéz szobra tulajdonképpen a királyt ábrázolja. A monda szerint szilveszter éjjelén a szobor egy hátraarcot csinál, de ezt csak a szüzek és az igazmondók láthatták, na meg, akik előbb a borkútnál jártak.Mit gondolsz, ma mi van ebben a gyönyörű épületben? A biztosító a telitalálat, de a bank sem rossz tipp.A vár alatti parkban láthatjuk Árpád házi Szent Erzsébet szobrát rózsacsokorral. Ő, a Bánk bánból is ismert Gertrudis leánya. A legenda szerint Erzsébet ennivalót vitt a szegényeknek a kötényében, amikor az anyósa rászólt, hogy mutassa meg mi van nála. Lehet, hogy innen ered a dal: „Mi van a kötődbe menyecske?” A kötényét szétnyitva, rózsák hullottak ki belőle. A kötényen örök nyomot hagyó rózsák, több szent hely történetében is szerepelnek, pl. Guadalupe / Mexikó /, vagy Fatima / Portugália /Szintén errefelé látható Liszt Ferenc mellszobra, alatta a vaskorláton a koronázási mise kottája olvasható. A felújítás alatt álló, egykori Grassalkovich palotában ma a köztársasági elnök lakik, zászlóval jelzik, ha otthon van.Köztéri szobrok:Jópofa, ötletes szobrokat láthatunk, mindenki szívesen fényképezi őket. Az utóbbi kettőt azóta mát eltávolították. Az ülő fiút elvitte a tulajdonosa, a Napóleon padot pedig vandálok megrongálták. Nézzünk meg egy videót a városról:https://www.youtube.com/watch?v=viwwcpAb32A                                                                                                      Készítette: vinpet
Partnereink


Keress bennünket a Facebookon!