2019. június 19. szerda, Gyárfás napja
Halk, őszinte fohász
Révay András
2014.09.02 21:36
Van abban valami szimbolikus, hogy az Asztali Beszélgetések Kulturális Alapítvány - együttműködésben a Zsidó Nyári Fesztivállal - az erősen helyreállításra szoruló Rumbach utcai zsinagógában nyitotta meg az „Imák Auschwitz után” című kiállítást. Hiszen viszonyunk a Soá-val ugyancsak erősen helyreállításra szorul!

Megosztott társadalmunkban, a magyar Soá hetvenedik évfordulóján mind többen látják úgy, hogy szükségszerű megfogalmaznunk: a holokauszt tragédiája nem zsidó ügy, hanem keresztény és össztársadalmi trauma egyaránt. Ennek kifejezéseként rabbik, püspökök és egyházi gondolkodók írtak „Ima Auschwitz után” címmel imádságokat, melyeket kortárs képzőművészek kaptak meg és a művészet eszközeivel vizuális tartalommá formálva tettek egyetemes üzenetté. Az imák szerzőinek neve sokatmondó. A főrabbi mellé felsorakozott a pannonhalmi főapát, a református püspök, az evangélikus elnök-püspök, a baptista elnök – hogy a sorból csak néhányat említsünk. Az imákat a művészet nyelvére lefordítók között pedig három Kossuth-díjas és kilenc Munkácsy-díjas alkotót találunk.

Rendhagyó ez az esemény a Zsidó Nyári Fesztivál történetében – jelentette ki a megnyitón Heisler András, a MAZSIHISZ elnöke. Rendhagyó azért, mert a fesztivál szervezői egészen mostanáig kínosan ügyeltek arra, hogy rendezvényeik ne a holokauszt élményével, hanem a zsidó és a nem zsidó közösség színes kultúrájával, értékeivel, a jövővel foglalkozzanak. Ez a kiállítás viszont a hetven évvel ezelőtti szörnyűségek kapcsán fogalmazódott meg. A II. Világháború kitörésének napján küld erős üzenetet a társadalomnak, hogy ebben a munkában számos felekezet és művész vesz részt. A megbékéléshez elsősorban őszinteségre van szükség. Az őszinte szembenézés, az őszinte szavak lehetnek a megosztottság helyett az összefogás jelei.

Az imádság, az alkotók meggyőződése szerint nem állásfoglalás. Nem embereknek szóló megfelelési kényszer, hanem a Mindenható felé forduló bocsánatkérés és megbocsátás hangja. Ezek az imádságok a számunkra leggyönyörűbb nyelven, Csokonai, Ady, Arany János, Petőfi, Radnóti, József Attila nyelvén szólnak. A nyelv viszont tele van kettősséggel. Az Ószövetségben a bölcs rámutat: dicsőség és gyalázat forrása lehet a beszéd, a nyelv végzetévé válhat az embernek. A Zsoltárokban pedig olvashatjuk: a nyelv eszköze lehet a boldogulásnak, de éppen úgy lehet veszedelem is. Szent Jakab azt írja: a nyelv az a tagunk, mely egész testünket beszennyezi és egész életünket lángba borítja ... vele áldjuk az urat és az atyát, vele átkozzuk az embereket, akik az Isten hasonlóságára vannak teremtve. Akik a kiállítás imádságait megfogalmazták, mindnyájan a magyar nyelv szakavatott művelői. Felelősségük hatalmas, mert a nyelv hatalmában van az élet és a halál, mert szavaikkal képesek bennünket, hívőket elvarázsolni. Itt pedig a zsinagóga szakrális terében a művészek a maguk vizuális eszközeivel a megbocsátást és a bocsánatkérést segítik kiteljesedni, amit aztán a zene tesz számunkra teljessé. Ez a kiállítás a megbocsátás szimbóluma, szolgálhatja a nemzetek és a vallások közötti békét!

Galambos Ádám, evangélikus teológus, a kiállítás kurátora a rendezvényről szólva Radnóti Miklós, drámai Negyedik eclogáját idézte. „Az égre írj, ha minden összetört!” Tudjuk, 1944-ben ez történt: valóban minden összetört. Azóta új nyelvet kell kialakítani. Most, amikor a remény jegyében együtt vagyunk, rá kell döbbennünk; ahhoz, hogy közösen tudjunk előre tekinteni, szembe kell néznünk múltunkkal! A holokauszt hetvenedik évfordulójának meghatározó kérdése, hogy zsidóként, keresztényként, de legfőképpen emberként, mit kezdünk az ember, a testvér, a bocsánatkérés és megbocsátás fogalmával? Az alázat gyakorlásával? Többen úgy fogalmaznak, hogy a holokausztban a „zsidóság” halt meg. Ám egyre erőteljesebben előtérbe kerül a meggyőződés, hogy a „kereszténység” az „emberség” sérült.

Miként alakulhatott ki, hogy az ember saját hitével, a testvérszeretet kulcsfontosságú gyakorlásával fordult szembe? Sokféle magyarázatot, kibúvót ismerünk, de ha a leplezetlen valóságot keressük, egyik sem ad megnyugvást. A valóság alázatért és bocsánatkérésért kiált. Olyan emberségért, melyet képmutató, magukat igazoló emberek helyett igaz emberek halkan, sokszor név nélkül mutatnak. Olyan emberségért, ami meri vállalni saját cinkosságát, mulasztását, ami felvállalja múltját és ebből kiindulva és okulva saját etikájával, az ember, az emberszeretet, a másik, mint testvér fogalmát erősíti meg. Az ember ugyanis attól válik a szó igaz értelmében emberré, ha tudatosítja: saját embersége a másik emberségének és ezáltal szeretetének felismerésével és gyakorlásával kezdődik! Erre kívánja rávezetni nézőit ez a kiállítás.

A nyitó rendezvény befejezéseként a 2002-ben alakult Szent Efrém Férfikar énekelt egyházi dalokat. A kórus az utóbbi években Magyarország egyik legnépszerűbb vokális együttesévé vált. Alapítója és művészeti vezetője a Liszt-díjas Bubnó Tamás. Az együttes tagjai kivételes hangi adottságokkal és zenei képzettséggel rendelkező énekesek. Fő céljuk a bizánci rítusú keresztény világ vokális örökségének kutatása, bemutatása és népszerűsítése, a bizánci zene szépségének és misztériumának megismertetése elsősorban a magyar, valamint az európai közönséggel. Most mindezek mellett más egyházak dalait is megszólaltatták. Ilyen volt például a közismert „Mint a szép híves patakra…” kezdetű református zsoltár, de énekeltek héber és orosz szövegű dalokat is. A kar művészetének színvonalára jellemző, hogy a Nemzetközi Ortodox Egyházzenei Fesztiválon (Lengyelország) megnyerte a professzionális kamarakórus kategóriát. Először fordult elő a rangos fesztivál 25 éves történetében, hogy nem szláv kórus vitte el az első díjat.

http://zsidonyarifesztival.hu/imak-auschwitz-utan/?lang=hu

Kapcsolódó témák

Szokatlan, a nézőt elgondolkodásra késztető képekből nyílt kiállítás Budapesten, a második kerületi Vízivárosi Galériában. A külföldön és idehaza egyaránt jól ismert, Munkácsy- és Mednyánszky-díjas festőművész, Végh András alkotásai március 22-ig láthatók.

Nyáron sincs hangos diszkó, jól lehet pihenni, menekülni a város zajából a természet csodáihoz. Egy helyszín, mely olyan értékekkel bír, mint a közeli Kis-Balaton, a gyógyvíz, a Kápolnapusztai Bivalyrezervátum, a nyugodt, virágos kisvárosi idill, a galamboki horgásztó, vagy a garabonci Garabonciás Farm. Ezt mindet, egyetlen szóval is ki lehet fejezni: Zalakaros.

A Koreai Köztársaságban az utolsó évtizedekben lezajló fejlődés a művészetben is jól nyomon követhető. Ez látható azon a tizenkét koreai kortárs képzőművész alkotásait felvonultató tárlaton is, a mi március 12-ig ingyenesen megtekinthető a budapesti Koreai Kulturális Központban.

Ez a látszólag feloldhatatlan ellentmondás egy készülő szenzációt takar. A Magyar Állami Operaház valódi sztárparádéval viszi színre Lee Hall és Elton John, „Billy Elliot – a Musical” című világhírű darabját az Erkel Színházban, július 29-én.

A tizennyolcadik esztendejébe lépett Valentin-napi Páros Teniszkupa a rendszerében és – részben – a versenyzők személyében is megújult. Szellemében nem. Továbbra is teljesíti régi célját, hogy közel hozzon egymáshoz embereket.

Blog ajánló
Városlátogatások San Gimignano, a középkori Manhattan
San GimignanoSan Gimignano mint szinte minden toszkán település, egy dombtetőre épült. Történelme az ókorig nyúlik vissza, a városka eredetileg egy etruszk település volt és San Geminianus püspökről kapta a jelenlegi nevét, aki a legenda szerint megvédte a helyieket a hunok támadásától. Imáinak hatására olyan sűrű köd szállt a környékre, hogy Attila a félelmetes, „Isten ostora” jelzővel illetett hun vezér is eltévedt seregével együtt. Némileg árnyalja a romantikus történetet, hogy Szent Geminianus 397-ben halt meg, Attila pedig 405-ben született, de ki törődik ilyen apró részletekkel az évszázadok távlatából.A körös-körül olíva és szőlőültetvényekkel, magasba törő cédrusokkal övezett, etruszk falakkal körülvett, felhőkarcolókkal tarkított várost középkori Manhattan" néven is említik.A Rómába vezető zarándokút, a Via Francigena a városon haladt keresztül, ennek köszönhetően a település virágzó közlekedési és gazdasági központtá nőtte ki magát.A városka virágkorát, a XIII-XIV században élte, amikor a gazdag családok egymással versengve építkeztek, mintegy fitogtatva a hatalmukat. Mivel a város, fallal volt körülvéve, szélességben nem lehetett terjeszkedni, maradt a magasság. Magasabbnál magasabb tornyokat építve, az 1300-as években már 72 torony emelkedett az ég felé, volt, amelyik a 70 métert is elérte. Ezek a tornyok az egymással harcban álló családok védelmére is szolgáltak, mivel a bejárataik olyan magasan vannak, hogy csak létrán lehetett felmenni. A rivalizálást megelégelve a városvezetés elrendelte, hogy egy torony sem lehet magasabb, mint a városháza tornyánál (Palazzo Communale).Az 1338-ban az Európán végig söprő pestisjárvány San Gimignanot sem kímélte, a város szinte teljesen elnéptelenedett, a 72 toronyból csupán 13 maradt meg, de a város arculata ma is szinte olyan, mint a középkorban. Az építészet emlékei tökéletes állapotban maradtak fenn, úgy érzi az ember, mintha egy filmforgatás kellős közepébe csöppent volna. Nem véletlen, hogy a városka több mint 30 történelmi film forgatásának adott otthont, köztük a hét Oscar-díjat nyert Szerelmes Shakespeare, vagy a Zeffirelli által rendezett Tea Mussolinivel.Történelmi központja az UNESCO Világörökség része. Ide tartozik a többi között a Piazza del Duomo.A „Tornyok városa” híres fehér boráról. A Vernaccia di San Gimignano-t a vidék domboldalain termő ősi Vernaccia szőlőből készítenek. Ha autentikus környezetben szeretnénk megkóstolni ezt a nemes italt, látogassunk el a Strozzi hercegi birtokra, ahol a finom borok mellé, nagyszerű toszkán vacsorát is kapunk.San Gimignano minden évszakban számos programmal várja a látogatókat, a toszkán finomságokat kínáló apró üzletek, a művészeti galériák és az évről évre megrendezett történelmi játékok, fesztiválok maradandó élményt kínálnak.Nézzünk meg egy videót:https://www.youtube.com/watch?v=G0AenGQSRIY                                                                                                                                 By vinpet
Városlátogatások Ismerkedés Linz városával
Ismerkedés Linz városávalA település említésére azonnal a nálunk is kedvelt sütemény jut eszembe. Próbáljuk jobban megismerni ezt a Duna festői ölelésében fekvő szép várost.A történelme a kelta időkre nyúlik vissza, akik Lentos néven alapították a mai Linz elődjét. Később a rómaiak Lentia (Csónak) névre keresztelték a települést, mely a 19. századig csupán néhány háztömbből és a várból állt.Linz ausztriai iparváros, ma is fontos gazdasági központ, a felső-ausztriai tartomány székhelyeként a harmadik legnépesebb osztrák város, mely az elmúlt évtizedekben látványos átalakuláson ment keresztül.Linz a változások városa, ahol azonos hangsúlyt kap a tudomány, a művészet és a fejlődés. 2014-ben a város elnyerte az UNESCO-tól a Médiaművészetek városa címet is. A számos érdekesség mellett Európa egyik legmodernebb technológiai központja is itt található. Linznek saját hegye is van, az 537 méter magas Pöstlingberg. A hegytetőn emelt búcsújáró templom egyik nagy bástyájában mesevasutat rendeztek be a gyerekeknek.Kedvező időben érdemes a város felülnézetben is megtekinteni, de ehhez nem kell sárkány-repülni vagy helikopterrel körözni, elegendő csupán felsétálni a Passage bevásárlóközpont lépcsőjén, és máris a város háztetőin vezető sétaúton találjuk magunkat. A kémények magasságából pazar a kilátás az óvárosra. A belvárosban gyönyörű, barokk épületeket láthatunk. A főtér (Hauptplatz) Európa egyik legnagyobb tere. A tér középpontjában az 1716-ban felállított, 26 méter magas Szentháromság-szobor áll, a tetején aranyozott alakokkal, melyet pestisoszlopként is emlegetnek a szörnyű járvány mementójaként.Az Alter Dom Linz legnagyobb temploma. A barokk székesegyház a 17.-ik században épült.  Robusztus, égbenyúló tornyai között Szent Ignatius szobrát láthatjuk. A templombelső fából faragott szószéke és orgonája fantasztikus látvány.A püspöki templom, a Neuer Dom Ausztria második legmagasabb temploma, neogótikus tornya 134 méterre nyúlik az ég felé. Csodálatosan díszített, festett üvegablakainak egy része a második világháború alatt megsemmisült, ezeket kortárs művészek renoválták nagyszerűen.Linzben járva, feltétlenül kóstoljuk meg a város egyik jelképét, a hagyományos linzer tortát. A sütemény egy kicsit más, mint az itthoni linzerek, a töltelékben többek között mandula és dió is található. A mai gyerekek már a kor szellemének megfelelően "lézer tortának" hívják.Érdekesség, hogy egész Felső-Ausztriában tilos a városokban füvet nyírni, a méhek érdekében. A városban számtalan méhkaptár található, többnyire a házak tetején, és a különleges becsben tartott méhek érdekében vágják ritkábban a vadvirágokkal teli közterületek zöldjét.Nézzünk meg egy videót: https://www.youtube.com/watch?v=waP41ecrG70                                                                                                   By vinpet
Partnereink


Keress bennünket a Facebookon!