A legközelebbi bemutató március 18-án lesz az Erkel Színházban. Kálmándy Mihály, Létay Kiss Gabriella, Kamen Chanev és a most Kossuth-díjat kapott Komlósi Ildikó főszereplésével kerül színre Verdi, A trubadúr című operája az Erkel Színházban. „A trubadúr most nagyon erősen szól – mondta el róla a rendező - Verdi az értelmiségiek és gondolkodók felelősségét, a humánum nevében vállalt kötelezettség szükségességét ábrázolja ebben a trubadúr-alakban. Valószínűleg az előttünk lévő idők is majd fognak, és a 20. század is teremtett olyan helyzeteket, amikor úgy nőttek fel emberek, hogy félelemből nem mondták meg nekik, kicsodák. Ma is olyan világban élünk, ahol nem tudhatjuk, melyik történet a miénk. Erről szól A trubadúr.” Az öt előadásos sorozatot Medveczky Ádám vezényli.
A Primavera – 16 fesztivál első előadása április 5-én lesz. Ekkor - egyetlen alkalommal - A varázsfuvola látható Alföldi Róbert rendezésében, két felvonásban, magyar nyelven. A Mozart-darabot a Szegedi Nemzeti Színház mutatja be Gyüdi Sándor vezényletével. Odahaza október óta folyamatosan játsszák és már külföldön is szép sikereket értek el. Legközelebb, október 21-22-én Londonban mutatkoznak be vele. A színpadi helyszín bizonyára Pesten is és Londonban is meg fogja lepni a nézőket. Kórházban, bolondok házában vagy fürdőben vagyunk? Nem tudni. Ide azért kerülnek az emberek, mert bajban vannak és a zárt közegben még inkább felerősödnek családi, szerelmi viszonyaik. Vajon milyen próbatételeket kell kiállnia egy mai fiatalembernek, hogy fel tudjon magának építeni egy életet? Mit jelent ma nekünk, hogy „madarász”? Mindenki magányosan bolyong abban az útvesztőben, amit életnek nevezünk.
Jövőre kettős évfordulója lesz Kodály Zoltánnak és ezt megelőlegezve hozza a Győri Nemzeti Színház a Háry Jánost a fesztiválra, április 6-án. A korábbi opera produkciókkal szemben ennek az érdekessége, hogy – egy vendégművész kivételével – helyi énekesek, színészek szerepelnek benne. A darabban népzene kincsünk gyöngyszemei hangzanak el és ez Győrben mindig magával ragadja a közönséget. Szeretnék, ha ez Budapesten is így történne. „Háry János ugyanis maga az életre kelt fantázia. Nem hazudik, mesét teremt, költő. Amit elmond, sohasem történt meg, de ő átélte, tehát igazabb a valóságnál” – írta róla Kodály. A darabban egy-egy történelmi pillanat, emberi, egyéni, közösségi sors kel életre, a történetet sokféleképpen lehet értelmezni. A Kerényi Mihály által rendezett előadás két ember egymáshoz való őszinte ragaszkodásáról szól.
A Kolozsvári Magyar Opera előadása igen érdekes lesz. Az elmúlt években mindig csemegékkel érkezeztek Budapestre és április 7-én is egy igen aktuális, modern felfogású Sámson és Delila előadást mutatnak be, olyat, ami talán a fiatal generáció számára is vonzó lehet. Kolozsváron a közönség kivételes helyzetben van, mert két teljes operaház működik a városban. A Román Nemzeti Operaház a klasszikus nagy darabokat tartja műsorán, a Magyar Opera megengedheti magának, hogy korszerű legyen. A francia opera a filiszteusok rabságában sínylődő zsidók szenvedéséről, Sámson és Delila végzetes szerelméről szól. Tiszteletben tartva Saint-Saëns csodálatos muzsikáját, most a történetet egy elképzelt mába helyezték, hűen követve az eredeti cselekményt.
A Miskolci Nemzeti Színház április 8-án a Toscát állítja az Erkel színház színpadára, Kesselyák Gergely rendezésében. Dirigálni is ő fog és nemrégiben jelentették be azt is, hogy első karmestere lesz a Magyar Állami Operaháznak. A rendező korábban már elmondta: kényesen ügyelt arra, hogy ez egy verista opera legyen. A komponáláskor ugyanis Puccini úgy a zenében, mint a zenei és színpadi instrukciókban rendezői pontossággal közölte, mit gondol a darabról. Ezért most ezeknek a szerzői utasításoknak majdnem száz százalékát teljesítik is. Mindössze két helyen lesz pár ütemnyi eltérés! Minden képnek van egy fajta képzőművészeti látásmódja is, ugyanakkor minden felvonásban van bizonyos „rendezői csavar” is. Izgalmas, a szerzőhöz hű, mégis meghökkentő előadás jött így létre, mely több váratlan fordulatot is tartogat. Az előadásban közreműködik a debreceni Csokonai Nemzeti Színház énekkara is.
Anger Ferenc, a Magyar Állami Operaház művészeti igazgatója a Primavera sorozatából a Csokonai Nemzeti Színház művészeinek április 9-i La Traviata előadását emelte ki. Alexander Dumas regénye, A kaméliás hölgy, Verdit is azonnal megfogta. A belőle készült színdarabot 1852-ben látta és még abban az évben operát is komponált a témára. Mi némileg mást fogunk látni. A rendező, Nadine Duffaut, szakít a hagyományos Traviata értelmezéssel és a II. Világháború időszakába, egyfajta kortalan szerelmi történetbe ágyazza a klasszikus drámát. A francia rendezőnő a debreceni előadást a 2012-es avignoni rendezése alapján készítette, és az időtlen történetet új kontextusba helyezte. Az ő értelmezése az önfeláldozó szerelem mellett a megbánás, a szégyen és a társadalmi bosszú témáját is felveti.
A Primavera – 16 fesztivált a Pécsi Nemzeti Színház vendégszereplése zárja április 10-én. Műsorukon két egyfelvonásos szerepel: a hagyományos Parasztbecsület és egy egészen új mű. Az Egy pohár víz című opera, melyről a napokban Kossuth-díjjal kitüntetett Gulyás Dénes, a színház zeneigazgatója annyit elmondott, hogy ez a Parasztbecsület parafrázisa. A szándék a szereplők nevében is tükröződik, van például Túri Dani (Turiddu helyett) és Maszkáni Péter (Pietro Mascagni-ra utalva). Háy János szellemes szövegére Faragó Béla nem kevésbé szellemes, félig vígoperát, félig drámát alkotott. A története napjainkban zajlik. A vidéki Magyarország elhagyatottsága, a szegénység és kiszolgáltatottság ábrázolása mellett megjelenik benne a szerelem, a boldogság és a tragikum is. Hogy ne legyen túl nagy a kontraszt a Parasztbecsület sem a maga korában játszódik, inkább a XX. század eleje adja a keretét. A darabban bemutatkozási lehetőséget kapott két új, egészen fiatal, tehetséges művész, Ruszó Alexandra és Vincze Klára is.
A cím talán némi fejtörésre ad okot, világosabb lesz, ha az azték név helyett a nálunk jobban ismertet használjuk. Ő Tollaskígyó, az azték mitológiában a tudás és a tanulás istene, aki most néhány hétre Budapestre költözött.
Arról, hogy a II. Világháború során rengeteg műkincs tűnt el a hazai múzeumokból – már nagyon sokat hallottunk. De, hogy ugyanez lejátszódott harminc évvel korábban is – nos, arról mindeddig semmit! Egy új kutatás most erre kíván fényt deríteni.
Különleges könyv bemutatója és egy kiállítás megnyitása zajlott egy időben Budapesten a Józsa Judit Galériában. A falakon, kódexlapokon látható a Belváros-Lipótváros krónikája és a különálló lapok együtt, könyv formában, kézbe vehetővé váltak.
Ez volt a kezdet, az első lépés a világsikerhez vezető úton – mondta el Rajk László azon a sajtótájékoztatón, ahol bejelentették: Oscar-díj jelölést kapott a Saul fia című magyar film.
A sztárvendég, Plácido Domingo iránti óriási érdeklődésre való tekintettel estéllyé alakítja február 6-i rendezvényét a Magyar Állami Operaház. Estélyt adnak, és ezzel esélyt, hogy a világhírű spanyol énekes fellépését 1236 vendég láthassa színháztermi kényelemben.
