2019. május 21. kedd, Konstantin napja
Termál, de nem magyar; mi az? Évezredes fürdőkultúra Japánból
Kiss Kriszta
2015.10.19 10:08
Vulkánok, onsen fürdők és látványos hőforrások várják a Japán harmadik legnagyobb szigetére, Kyushura utazókat, akik a nagyvárosok után szeretnék megismerni az ország vidéki részét is. A sziget esszenciája mindannak, ami Japán: évezredes fürdőkultúra, természetközeli mindennapok és vidéki romantika.

A rendkívül erős vulkanikus aktivitás miatt az ország – és különösen Kyushu – szinte hemzseg a vulkánoktól, valamint a fürdésre alkalmas és alkalmatlan, természetes hőforrásoktól. Beppu városa az egyik leghíresebb fürdőhely, ahol a kutatók szerint már 50 ezer évvel ezelőtt is forró gyógyvíz zubogott fel a talajból, jelenleg pedig csaknem háromezer hőforrást tartanak számon a városban. Nem meglepő hát, hogy a japánok rendszeresen kinyújtóztatják tagjaikat a kialakított fürdőkben, vagyis onsenekben. Ebben nem is különböznek túlságosan tőlünk, magyaroktól.

 

Hadaka no tsukiai, „meztelen szocializálódás” 

Japánban a fürdőzés igazi társadalmi-közösségi esemény, emiatt is illetik a „meztelen szocializálódás” kifejezéssel. Az onsenekben való fürdőzésnek külön kultúrája van, számos hagyománnyal és szokással. Simon Karolina, a Japánspecialista utazási iroda kiutaztatási vezetője mesélt ezekről: „A japán fürdőkultúra fontos szabálya, hogy fürdés előtt alaposan le kell zuhanyoznunk, hogy a víz tiszta maradjon. Az onsenek a nyugalom és feltöltődés helyszínei, ahol csendben vagy fürdőtársaikkal beszélgetve töltődnek fel a japánok és az országba látogató vendégek. Érdemes felkészülni arra is, hogy az onsenek többségében a meztelen fürdés a szokás, fürdőruhában nem lehet bemenni, a férfiak és a nők pedig általában elkülönítve fürdőznek.” Az onsenekbe látogatva tehát ablak nyílik a japán kultúrára: a fürdőzés előtti, aprólékos tisztálkodás az erre külön kialakított, tükörrel, kis székekkel, tusfürdővel és samponnal felszerelt fülkékben történik, a medencéket pedig a diszkréció és a csendes, szemlélődő nyugalom jellemzi. 

 

A japán vidék szépsége

Beppuba érkezvén csupán annyit látunk, hogy a város felett folyamatos gőzfelhő lebeg; messziről nézve olyan, akár egy lábos, melyben évezredek óta forr a víz; végtére is a település – az amerikai egyesült államokbeli Yellowstone Nemzeti Park után – a világ második legnagyobb termálforrása. Közülük is különleges figyelmet élvez a Jigoku, vagyis pokol nevet viselő nyolc hőforrás, melyekből forró, akár 150 Celsius fokos víz tör fel. Igazi életre szóló élmény a 200 méter mély, vas-szulfáttól tengerkék színű, folyamatosan forrásban lévő, 98 fokos Tenger-pokol (Umi Jigoku) szélén állni, vagy épp a nevét a felszínén lebegő óriási sár-buborékokról kapó Sár-pokol melletti kristálytiszta vízben lábat áztatni.

Bepputól alig néhány kilométerre található Yufuin, egy többek között levendulaültetvényekkel, hangulatos házikókkal és persze onsenekkel teli kis falu. Igazi kirándulóhely, ahol kerékpárt bérelve járhatjuk be a hegyekkel körülvett folyópartot és a mesebeli utcácskákat.Ha pedig kalandra vágyunk, érdemes megtekinteni a sziget vulkánjait is, például a Sakurajimát és Japán legnagyobb, ma is aktív vulkánját, az Asót. „A Sakurajima 1955 óta folyamatosan füstöl, és az Aso is igazi világszám; itt található a világ legnagyobb kalderája, amit a vulkán kirobbanása és önmagába roskadása hoz létre. Az Aso ma is nagyon aktív, és ha szerencsénk van, és látogatásunkkor csökken az aktivitása, a hegyet megmászva hihetetlen élményben lehet részünk, testközelből megcsodálva a vulkán fortyogó, füstölő kráterét.” – avat be minket Simon Karolina.

 

 

További információ:

Simon Karolina

Kiutaztatási vezető

Japánspecialista utazási iroda

Tel: +36-30/475-3350

E-mail: karolina.simon@jtbhungary.com

Web: www.japanspecialista.hu

Kapcsolódó témák

Látványos fesztivállal köszöntötték Budapesten a kínai Holdújévet, a közelgő Tavaszünnepet. Mivel erre a rendezvényre Magyarországon már harmadik alkalommal került sor, a szervező, a Magyar-Kínai Kulturális Egyesület, stílszerűen, háromnaposra tervezte az eseményt. Az ünnepség jelentőségét emelte, hogy idén van a magyar – kínai diplomáciai kapcsolatok felvételének hetvenedik évfordulója is.

A kulturális és turisztikai együtt működés további elősegítése érdekében a kínai Shaanxi tartomány kormányzóságának Kulturális és Turisztikai Osztálya nagyszabású bemutatót tartott Budapesten, az InterContinental Szálló báltermében. A rendezvényen megemlékeztek arról, hogy Magyarország és a Kínai Népköztársaság között a diplomáciai kapcsolatok felvételének idén van a hetvenedik évfordulója!

Bár az utazás egyik célja egy kis vidéki kikapcsolódás volt, New York vonzereje leküzdhetetlen. Sorozatunk befejező részében oda látogatunk. A négy keréken másfélórányi távolság amerikai szemmel nézve macskaugrás, semmiből sem áll tehát egy-egy egész napot eltölteni a városban, melyről tudjuk: sohasem alszik. Látnivalókban pedig nem napokra, de akár évekre is ellát bennünket, csak győzzünk válogatni!

Ha az Egyesült Államokról esik szó, többnyire legelőbb New York, Washington, Las Vegas, Los Angeles, San Francisco – a nagyvárosok jutnak eszünkbe. Pedig hát, tudjuk jól, az a hatalmas ország nemcsak városokból áll. E cikksorozat első két részéből már kiderült: utunk célja ezúttal Pennsylvania volt, és ott sem egy nagyváros.

2018.09.29 17:33

Sok érdekes újdonsággal találkozhattak a meghívott magyar szakemberek a Szlovén Turisztikai Szervezet hagyományos, évi bemutatkozó rendezvényén. Az idén az országot a látogatók egy egészen új oldaláról ismerhették meg.

Blog ajánló
Városlátogatások Ismerkedés Linz városával
Ismerkedés Linz városávalA település említésére azonnal a nálunk is kedvelt sütemény jut eszembe. Próbáljuk jobban megismerni ezt a Duna festői ölelésében fekvő szép várost.A történelme a kelta időkre nyúlik vissza, akik Lentos néven alapították a mai Linz elődjét. Később a rómaiak Lentia (Csónak) névre keresztelték a települést, mely a 19. századig csupán néhány háztömbből és a várból állt.Linz ausztriai iparváros, ma is fontos gazdasági központ, a felső-ausztriai tartomány székhelyeként a harmadik legnépesebb osztrák város, mely az elmúlt évtizedekben látványos átalakuláson ment keresztül.Linz a változások városa, ahol azonos hangsúlyt kap a tudomány, a művészet és a fejlődés. 2014-ben a város elnyerte az UNESCO-tól a Médiaművészetek városa címet is. A számos érdekesség mellett Európa egyik legmodernebb technológiai központja is itt található. Linznek saját hegye is van, az 537 méter magas Pöstlingberg. A hegytetőn emelt búcsújáró templom egyik nagy bástyájában mesevasutat rendeztek be a gyerekeknek.Kedvező időben érdemes a város felülnézetben is megtekinteni, de ehhez nem kell sárkány-repülni vagy helikopterrel körözni, elegendő csupán felsétálni a Passage bevásárlóközpont lépcsőjén, és máris a város háztetőin vezető sétaúton találjuk magunkat. A kémények magasságából pazar a kilátás az óvárosra. A belvárosban gyönyörű, barokk épületeket láthatunk. A főtér (Hauptplatz) Európa egyik legnagyobb tere. A tér középpontjában az 1716-ban felállított, 26 méter magas Szentháromság-szobor áll, a tetején aranyozott alakokkal, melyet pestisoszlopként is emlegetnek a szörnyű járvány mementójaként.Az Alter Dom Linz legnagyobb temploma. A barokk székesegyház a 17.-ik században épült.  Robusztus, égbenyúló tornyai között Szent Ignatius szobrát láthatjuk. A templombelső fából faragott szószéke és orgonája fantasztikus látvány.A püspöki templom, a Neuer Dom Ausztria második legmagasabb temploma, neogótikus tornya 134 méterre nyúlik az ég felé. Csodálatosan díszített, festett üvegablakainak egy része a második világháború alatt megsemmisült, ezeket kortárs művészek renoválták nagyszerűen.Linzben járva, feltétlenül kóstoljuk meg a város egyik jelképét, a hagyományos linzer tortát. A sütemény egy kicsit más, mint az itthoni linzerek, a töltelékben többek között mandula és dió is található. A mai gyerekek már a kor szellemének megfelelően "lézer tortának" hívják.Érdekesség, hogy egész Felső-Ausztriában tilos a városokban füvet nyírni, a méhek érdekében. A városban számtalan méhkaptár található, többnyire a házak tetején, és a különleges becsben tartott méhek érdekében vágják ritkábban a vadvirágokkal teli közterületek zöldjét.Nézzünk meg egy videót: https://www.youtube.com/watch?v=waP41ecrG70                                                                                                   By vinpet
Partnereink


Keress bennünket a Facebookon!