A címben jelzett kifejezést sokszor, sokféle összefüggésben hallottuk már, ezúttal egy egészen új megközelítésben kerül elénk. Megfelelő módon, „okosan” használva, életmentő lehet.

 A „sentinel” szó az angolul beszélők számára bizonyára ismerős; őrt, őrszemet, őrzést jelent. Használata tehát – mint azt a következőkben látni fogjuk – indokolt, a „privát” kiegészítésével együtt. Az is köztudott, hogy az utóbbi évek hazai kriminalisztikai adataiból kiugróan magas szám jelzi a fiatalkorúak és az egyedülálló nők ellen elkövetett bűncselekményeket. A helyzet veszélyességére tavaly az egész ország felfigyelt, az egyetemi gólyatáborokban történtek kapcsán. Ám ettől függetlenül, egy baleset, rosszullét, tűz, nem különben sajnos egy terrortámadás esetén is rendkívüli fontosságú lehet, ha a segítségkérés gyorsan, széles körben válik ismertté. Ilyenkor a segítség sokkal hamarább érkezhet. Itt jut szerephez a közösség ereje!

Azt könnyű volt észrevenni, hogy ma már a nagyobb iskolás gyerekek kezében is okostelefon van. Segítségével tízezrek vannak, szinte folyamatosan kapcsolatban egymással, rengeteg időt töltenek a közösségi oldalakon. Ebből kiindulva támadt az ötlet, melynek nyomán – társaival – Bartal Csaba egy Android és iOS telefonokra valamit iPadre és Android tabletekre is letölthető applikációt fejlesztett ki. A rendszerről szóló tájékoztatón tőle azt is megtudhattuk, kezdetben sok akadályt kellett leküzdeni, de végül – napjainkra – elkészült és működik az applikáció, mely Magyarországon szeptemberben és októberben ingyen letölthető a www.privatesentinel.com oldalról. Jelenleg hét nyelven – magyarul, angolul, spanyolul, németül, franciául, portugálul és lengyelül használható.

 Az USA-ban már van ilyen rendszer, viszonylag elterjedt is, nálunk mostanáig nem létezett – erősítette meg Gulyás Tibor, a HÖOK elnöke. A felsőoktatási rendezvényeken tapasztalt események viszont megmutatták mennyire szükség van a gyors segítségkérés lehetőségére. Ez az applikáció – technikai hátterének és átgondoltságának köszönhetően – olyan biztonságot nyújthat, melyre a diákok bátran támaszkodhatnak. Ez az alkalmazás a felhasználókat mindaddig névtelenül tünteti föl, amíg valami baj nem történik. A HÖOK mindent meg fog tenni az alkalmazás népszerűsítésére és annak érdekében, hogy minél több diákhoz jusson el, megőrizzék, közösen pedig növeljék egymás biztonságát.

Az iskolaszövetkezetekben Magyarországon jelenleg mintegy százezer diák dolgozik és ez a szám már önmagában is elég ahhoz, hogy lássuk: itt jelentős tömegről van szó – hívta fel a figyelmet Hajdik Nándor, aki a DIÁKÉSz-től, a Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetségétől vett részt a bemutatón. Nem is kétséges, hogy a szövetség erőteljesen támogatja ezt a programot. A fiatalok ugyanis nem csak akkor kerülhetnek bajba, amikor szórakoznak, de akkor is, amikor dolgoznak. A nagy fesztiválokon például egymástól távol, különféle szolgáltatóknál, olykor nem egészen tiszta tudatállapotú közönség körében látnak el valamilyen feladatot. A „szórólapozás” is jellegzetesen diákmunka, ahol egyedül, esetenként sötétedés után járják az utcákat. Ha őket bármilyen atrocitás érné, ezzel a rendszerrel könnyen és gyorsan tudnak segítséget kérni.

 Társ volt a kifejlesztésben Takács Barnabás, aki a rendszer működéséről szólva elmondta: az alkalmazás riasztás esetén automatikusan SMS-eket, emaileket küld szét előre beállított személyeknek. Ezen kívül posztokat küld a közösségi felületekre, a felhasználók Facebook, Twitter és Google+ oldalain üzenet jelenik meg arról, pontosan hol, milyen típusú segítségre van szükség. Ha valaki letöltötte a telefonjára ezt az alkalmazást, lehetősége van arra, hogy „gyakorló” módban bármikor, többször is kipróbálhassa a működést, annak érdekében, hogy ha igazán szüksége lesz rá, pontosan tudja, mit kell tennie. Ekkor tőle nem mennek ki üzenetek. A valódi riasztás egy éjjel-nappal, megszakítás nélkül, folyamatosan működő diszpécserközpontba érkezik. Itt azonnal megpróbálnak kapcsolatba lépni a hívóval. Ha nem sikerül, azt vészhelyzetnek tekintik és nyomban szétküldik a riasztást. Ha sikerül, akkor tisztázzák vele, milyen segítségre van szüksége.

 Az alkalmazás először az SOS jellel nyílik meg a telefonon. A használó ekkor választhat: riaszt vagy a térkép oldalon, megnézi, a rendszer tagjai közül kik vannak a közelében. Ezt a fejlesztők majd csak őszre teszik lehetővé, ma a rendszer még anonim. Ha a felhasználó bajba került, akkor a főképernyőt (SOS) megérintve kiválaszthatja milyen típusú segítségre – rendőrségre, mentőre, tűzoltóra - van szüksége. Amennyiben terrorcselekményt észlel, netán bele is keveredett, akkor ennek a jelére más üzenet megy ki. A környéken tartózkodókat a terület elhagyására szólítják fel és a rendőrség is más üzenetet kap. Ha Párizsban, januárban, a Charlie Hebdo merénylet idején ilyen jelzés ment volna szét, akkor kellően felkészült egység helyett biztosan nem egy kerékpáros rendőrt küldtek volna oda elsőnek, szétnézni, és sok ember életben marad.

 Előfordulhat, hogy a felhasználó olyan súlyos helyzetbe került, hogy nincs lehetősége válogatni, nyomogatni a jelzéseket. Ha legalább a riasztást elküldhette, de tíz másodpercen belül nem érinti meg másodszor is a képernyőt, akkor rendőri segítséget kap. Ám nem kell krimiken edződött TV-nézőnek lenni ahhoz, hogy eszünkbe jusson: mi van, ha olyan támadás érte, hogy már a telefonját sem veheti elő? A fejlesztők erre is gondoltak. Már szabadalmi védettséget kapott a telefontokba épített riasztó, melyet észrevétlenül is működésbe lehet hozni. A fejlesztők idehaza és külföldön is folyamatosan tárgyalásokat folytatnak különböző szervezetekkel, szeretnék a felhasználók körét minél szélesebbre kiterjeszteni. Ilyen lehetőség például az időskori felügyelet és a gyermekfelügyelet is és a partnerszervezetek köre folyamatosan bővül. Ahogyan az egyéni felhasználók száma nő úgy növekszik egyre nagyobbra a segítségnyújtásra képes közösség ereje.

www.privatesentinel.com