Különleges ünnepség színhelye volt a Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templom. Altemplomában mutatták be azokat a képeket, melyekkel a budapesti Lengyel Intézet, szent II. János Pál pápa születésének centenáriuma alkalmából, rendhagyó módon, a metróban állít emléket a Szentatya személyének és tanításának. A Metró Galériában a lengyel pápa tíz gondolatával találkozhat az utazóközönség. A pápától származó idézetek a róla készült ritka felvételeken olvashatóak.

Valójában hármas ünnepségre került sor október 22-én a templomban. A pápa 1920. május 18-án született, idén tehát százéves. Utóda, XVI. Benedek, 2011-ben boldoggá avatta és ennek emléknapját október 22-ben jelölte meg. Ez tehát a „liturgikus emléknapja”, hozzá igazították a képek megjelenítését a metrókban. De ez a nap kifejezetten magyar szempontból is nevezetes. Ekkor született Doborjánban Liszt Ferenc, 1811. október 22-én és neki pedig ehhez a templomhoz van közvetlen kapcsolata. Lakott a plébánián – hiszen maga is abbé volt - és vezényelte műveit a templomban. Szent II. János Pál pápa különleges egyéniség, a nem hívők, nem katolikusok szemében is köztiszteletben álló személy volt. Karol Józef Wojtyła bíborost 1978. október 16-án választották pápává, 455 év óta ő volt az első nem olasz származású és a legelső szláv nemzetiségű pápa. Tevékenységét végigkísérte a népek és vallások közti egyetértés elősegítése. Ő hívta össze 1986-ban Assisibe az első Vallásközi Imatalálkozót, melyet azóta is megrendeznek minden évben és a legkülönbözőbb – nem keresztény – vallások képviselői is részt vesznek rajta.

A Metró Galéria képeinek bemutatásán az altemplomban megjelenteket elsőként Joanna Urbańska, a budapesti Lengyel Intézet igazgatója köszöntötte. Elmondta: a budapesti 2-es, 3-as és négyes metrókban egy hónapig lesznek kint azok a képek, ahol a pápát Adam Bujak, a Szentatya fotósaként is számon tartott, kiváló lengyel fotóművész lencséjén keresztül láthatjuk. Ezzel is hozzá kívánnak járulni szent II. János Pál pápa emlékének, személyének, tanításának, lelki örökségének népszerűsítéséhez. Bizonyos, hogy a tőle származó, inspiráló, elgondolkodtató idézetek, szebbé, gazdagabbá fogják tenni az utasok metróban töltött idejét. A budapesti esemény egyben a lengyel V4-es elnökségnek is kiemelkedő programja, hiszen II. János Pál, nemcsak a Közép-európai régiónak, de az egész világnak egyik legkiemelkedőbb pápája volt.

Három nagy lengyelt szoktunk megnevezni – emelte ki az ünnepséget megnyitó Jan Dziedziczak államtitkár, a külföldön élő lengyelekért felelős kormánybiztos: Kopernikuszt, Chopint és II. János Pál Pápát. A pápa Lengyelország legnagyobb adománya volt a világ számára – jobbá változtatta a világot! Ez a nap kapcsolatot is jelent közte és a magyar nemzet között. A pápa életrajzírói megemlítik, hogy az ő édesapja az osztrák-magyar hadsereg tisztje volt és királyának, IV. Károlynak tiszteletére adta fiának a Karol – tehát Károly nevet. Amikor a pápa Zita királynéval találkozott, „Üdvözlöm, szüleim királynéja” szavakkal köszöntötte. Talán az is érdekes, hogy a király volt az utolsó személy, akit II. János Pál 2004. október 3-án boldoggá avatott, valamint, hogy mindkét magyarországi látogatására Lengyelországból érkezett és mindig kiemelte, hogy ez mennyire szimbolikus. Túl a hiten, ő egy olyan univerzális humanista tekintély volt, aki manapság nagyon hiányzik – hangsúlyozta az államtitkár.

Dr. Osztie Zoltán, a templom főplébánosa arról beszélt: szent II. János Pál pápa üzenete három szóban foglalható össze. Igazság, Szeretet, Szabadság – egyik sem létezhet a másik nélkül! Ezeknek napjaink Európájában sajátos és fontos üzenete van. A Lengyel intézet molinóján van még egy mondat: Minden, ami lengyel – és ehhez pedig azt fűzhetjük hozzá, hogy mi azt szeretjük! Igaz barátság köt össze bennünket, ami nem nemcsak szólam, hanem élő valóság! A templom előtt van két gyönyörű szobor is, amelyeket a Belvárosi Lengyel Kisebbségi Önkormányzat állított, most pedig közösen emlékezünk az egyik legnagyobb pápára, aki óriási erkölcsi és vallási tekintély volt és az még ma is a világ számára. Gondolatait kötelességünk képviselni!

A nap harmadik ünnepsége este zajlott – Liszt Ferenc emlékére. A máris több díjat nyert orgonaművész, Mészáros Zsolt Máté, az elmúlt években a fiatal magyar orgonaművész generáció meghatározó szereplőjévé vált. Koncertjein elsősorban a romantikus, XX. századi és kortárs zeneszerzők nagyszabású műveit szólaltatja meg, de repertoárja az orgonairodalom teljes vertikumára kiterjed. Rendszeresen készít orgonaátiratokat is, melyekből most, a nagy előd, Liszt Ferenc 209. születésnapján megtartott templomi hangversenyén is hallhatott a közönség. A stílus nem áll távol tőle, hiszen korábban, Liszt születésének 205. évfordulója alkalmából szervezett hangversenyein előadta a mester összes szólóorgonára írott művét, fontosabb egyházzenei kompozícióját. Ezen az estén a Liszt művek közül a B-A-C-H prelúdium és fúga, a Desz-dúr consolation, a Bevezetés a Szent Szaniszló oratóriumból, valamint az „Ad nos ad salutarem undam” fantazia és fúga hangzott el.