2024. július 24. szerda, Kinga és Kincső napja
Az érték-tudat képviselői
Révay András
2017.09.08 14:29
A 20. – jubileumi - Magyar Termék Nagydíj Védjegy kitüntetést, a tanúsított minőség „útlevelét”, a Magyar Gazdaság Ünnepén, az Országház Felsőházi termében adták át a díjazottaknak. A zsúfolásig megtelt teremben olyan vállalatok képviselői ültek, akiknél tevékenységükben az energiahatékonyság, a környezetbarát és a fogyasztók életminőségét javító, integrált megoldások kaptak nagy hangsúlyt.

A civil kezdeményezésű, - mára Magyarország minőségi útlevelének számító - pályázati rendszer célja: az EU tagállamaként elismerni a fogyasztói alapjogoknak és fogyasztóvédelmi előírásoknak megfelelő, magas minőségű termékeket és előállítóikat. Globalizálódó világunkban az áruk és szolgáltatások közötti eligazodásban fontos, hogy a fogyasztók megismerjék és megkülönböztessék a kiváló minőségű, garanciát nyújtó termékeket és a hozzájuk kapcsolódó szolgáltatásokat. Röviden összefoglalva elmondható, hogy a kezdeményezés elérte a célját, beváltotta a hozzá fűzött reményeket. A gyártók, a különféle – adott esetben szellemi – termékek előállítói fontosnak tartják, hogy ezen a pályázaton elinduljanak és büszkék az elnyert díjra. Ez az egyetlen nem szakma-specifikus tanúsító elismerés, melyre a gazdaság egész területéről, önkéntes, nyilvános pályázat útján lehet jelentkezni.

Húsz évvel ezelőtt, a legelső alkalommal, 44 pályázóból 17 díjazott volt. Idén összesen 46 főcsoportban nevezhettek a versenyre a vállalatok, végül 54 cég 64 terméke, szolgáltatása érdemelte ki a kitüntetést és ezzel a kiadott nagydíjak száma 673-ra emelkedett! A díjazottak 61 százaléka először nyert, 30 százalékuk már kapott díjat – van olyan is, aki már hétszer (!), 9 százalékuk pedig – 2016. után az idén már második alkalommal nyílt erre lehetőség – határon túli pályázó volt. Általános tapasztalat, hogy a vevő válogat és csak a számára legmegfelelőbbet fogja választani. Kell ezért egy biztos mérték. A minőség fejlődésének is egyik feltétele, hogy elfogadott mérési rendszer legyen mögötte. A pályázatokat objektív követelmények alapján, bizottság értékeli, a győztesek egy évig használhatják a díjjal elnyert címet, logót, azt követően csak rendszeres utóellenőrzés után kaphatnak erre tovább is jogot.

A jubileumi ünnepségen Jakab István, az Országgyűlés alelnöke köszöntötte a résztvevőket. Kiemelte, hogy ma már a fogyasztók százezrei tekintenek bizalommal azokra a termékekre, melyek az elmúlt tizenkilenc esztendőben elnyerték és azóta méltán viselik a „Magyar Termék” megkülönböztető védjegyét. Ez sokkal több, mint egy védjegy. Egy filozófiát, célt, küldetést testesít meg, a minőség-tudatos szemléletet, a hazai termékek iránti elkötelezettség növelését. Az is cél, hogy európai szinten is versenyképes vállalataink jöjjenek létre, amelyek képesek az európai piacokon is eladható termékeket előállítani. A most elnyert díjak éppen ennek a minőségnek és kreativitásnak jutalmai, annak szimbólumai. Remélhetőleg ez a nyerteseket munkájuk kiemelkedő minőségének megőrzésére és újabb fejlesztésekre fogja inspirálni.

Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára beszédében kiemelte: a külhoni magyar közösségek fejlődésének legfontosabb szereplői a vállalkozások! A Magyar Termék Nagydíjat most a Petry Zsigmond Erdélyi kolbász termékcsalád és a nyelvkocsonya, valamint a Therézia, Forrázott sajtkülönlegességek is elnyerték. „Tedd vagy ne tedd, csináld vagy ne csináld, de ne próbálgass!” – tanácsolta Deutsch Tamás miniszterelnöki biztos a Digitális Jólét programról szólva. Az idén ugyanis a legkiválóbb digitális magyar terméket is díjazták. A Balázs-Diák Kft. „Esélyt az oktatásban!” szoftvere az iskolák digitális átalakítását szolgálja. Dr. Luszcz Viktor a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatal elnöke a szellemi tulajdon védelmének fontosságát hangsúlyozta: „Az gazdagodjon, aki kitalálta!” Védhető egy megjelenés, egy védjegy, marketing munka is, nem csak gyártási leírás. A Hivatal a „Szellemi vagyon diagnózis” szolgáltatás során képes feltárni egy vállalkozás számára, milyen rejtett kincsek lapulnak a raktárában.

 A nevezési témacsoportok közötti határvonal kezd elmosódni. Jó példa erre, hogy a József Attila Színház egy előadásával, az „Angyalföldi ballada” színre vitelével nyerte el a díjat. A színház igazgatója, Nemcsák Károly erről elmondta: két évvel ezelőtt volt a darab bemutatója. Kertész Ákos a 60-as években írt egy kisregényt, Sikátor címen, ezt Verebes István Selmeczi Beával színpadra állította. A regény dramatizált változatához a Korál együttes hozzáillesztette Balázs Fecó dalait. Egy musical-szerű előadás jött így létre. Ezzel pályáztak a díjra, és a darabon keresztül a színház a Magyar Termék Nagydíjas, de kell hozzá az egész kollektíva egységes, magas színvonalú munkája. Nem a József Attila az első színház, aki ilyen díjat kap, a korábban Madách színház is elnyerte már. Most Somfai Péter magánvállalkozó is kapott, egyedi zenés- színház és showműsorok világítási és látványtervével.

 Nagydíjat kapott – többek között – A Darnói disznótoros, és a turista termékcsalád, a Szarvasi vékony pulykakolbász, a Gyulai Extra erős kolbász. Egyszerre hat díjat is bezsebelt a LIDL Magyarország Kft., ahol az Alesto gyümölcsszeletek, a Chira gyorsfagyasztott termékcsalád, a Delux Méz termékcsalád, a Pikok Pannónia téliszalámi és a lángolt kolbász, valamint a tepertős- szilvás papucs vált érdemessé a kitüntetésre. Még rajtuk is túltett a győri Dent-Art-Technik Kft., amelyik – igaz nem egyszerre, hanem sorozatban – már a hetedik nagydíját nyerte, ezúttal precíziós fogászati fémmegmunkálási eljárásukért. Díjat kapott a díjkészítő, a Hollóházi Porcelángyár is, ahol a különböző Nagy- és különdíjak látványos vázái készültek, melyek joggal tekinthetők önálló művészi alkotásnak is.

Kapcsolódó témák

Marokkó fővárosában, Rabatban rendezték meg 2022. november 28. és december 3. között az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség Kormányközi Bizottsága tizenhetedik ülésszakát. Az itt meghozott döntés nyomán első alkalommal került egy lófajta és annak tenyésztési hagyományai az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára.

Az idehaza mellőzött, külföldön világhírűvé vált magyar tudósok – sajnos eddig sem rövid – névsora 2020-ban újabb taggal bővült. Az Amerikai Egyesült Államokban 1985 óta élő kutatóbiológus szinte egyik percről a másikra került a figyelem középpontjába, vált híressé. A Kínában 2019-ben tapasztalt első megbetegedések után kitört járványt a WHO már 2020. március 11-én világjárvánnyá nyilvánította. Megfékezése eleinte reménytelennek tűnt, mígnem a nagy lendülettel folyó kutatások során felbukkant egy magyar név: dr. Karikó Katalin. Az ő szabadalma alapján készült el 2020-ban, a világon elsőként, a klinikailag is bizonyítottan hatásos oltóanyag a SARS-CoV-2 koronavírus-fertőzés ellen!

Valójában ez az elnevezés nem is egészen pontos. A kor nagyjából igen, de hogy sportág? Akkor még biztosan nem volt az. Sokkal fontosabb volt. Ma úgy hívjuk muaythai, de ezt hallván hányan tudják – úgy nagyjából – mit is takar ez a szó? Nem is igen volna értelme erről fejtegetésekbe bocsátkozni, ha a napjainkra sporttá vált egykori harcművészet magyar képviselői a közelmúltban nem értek volna el figyelmet érdemlő sikert.

A Múzeumok éjszakáján két rendezvénynek is otthont adott Budapesten a Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia templom. Nem meglepő, hogy az évenként megrendezett és roppant népszerű rendezvényhez a főváros legöregebb temploma is csatlakozott, hiszen ez az épület már önmagában felér egy múzeummal. Az altemplomban megtartott második előadás a fővárosi fürdőkultúráról szólt és bár témája – első hallásra – nem nagyon illet a helyszínhez, rövidesen kiderült; az előzetes feltételezés téves volt, két okból is.

A történelem, a tiszti pálya, a katonaélet iránt érdeklődők számára sok új, érdekes információt nyújthat egy frissen megnyílt kiállítás. A Ludovika Akadémia történetét feldolgozó állandó múzeum nem egyszerűen hadtörténelmi jellegű kiállításnak ad helyet, hiszen középpontjában nem az események, hanem elsősorban az emberek állnak. Az előzetes bejelentés nélkül látogatható kiállítás helyszíne a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Ludovika Szárnyépület, (1083 Budapest, Ludovika tér 1.) Az esetleg változó nyitva tartás idejéről a https://www.uni-nke.hu oldalon lehet tájékoztatást kapni.