Január 20-án hagyományos török íjásztanfolyam kezdődik az Intézetben – már nem is először – és a címben olvasható négy szó az íjászok vezényszava. Ezt a négy szót mondják, amikor felemelik, megfeszítik, célra tartják az íjat, majd kilövik a nyilat. Hogy ez nem is olyan egyszerű tevékenység, odafigyelést, koncentrálást, fegyelmet és komoly szakmai tudást is igényel – arról meggyőződhettek mindazok, akik jelen voltak a tanfolyamok korábbi résztvevőiből álló csoport látványos bemutatóján. Sőt, a bemutató végeztével, akinek kedve, bátorsága volt, maga is kézbe vehetett egy íjat és megfelelő tanácsokkal ellátva, kellő felügyelet mellett ki is próbálhatta ezt az ősi harc- és vadászeszközt. A kezelése, csak tisztes távolról szemlélve látszik nagyon egyszerűnek.
Azzal, hogy megismertetjük a fiatalokat a hagyományos török íjászattal, értéket teremtünk – hangsúlyozta a bemutató előtt Yakup Gül-Ye, a Kulturális Központ igazgatója. A Yunus Emre Intézet a világ ötvennyolc országában van jelen és közülük 25 országban kezdődik az ittenihez hasonló, az íjászatot népszerűsítő tanfolyam, Törökországban pedig már második éve, két sikeres rajzfilm sorozattal igyekeznek felkelteni és ébren tartani az érdeklődést iránta. Magyarországon is működnek íjászattal foglalkozó, hagyományőrző csoportok, akikkel nagyon jó a kapcsolatunk – emelte ki az igazgató – annyira, hogy most, ezen a bemutatón is jelen vannak a Tatai Patara történelmi játék (korábbi cikkünk róla: http://www.utazonet.hu/matyas-kiraly-labnyomaban-c807.html) íjász csoportjának képviselői.
A hagyományos török íjászat történetbe Angel N. Viktória, Isztambulban tanult íjász oktató avatta be a hallgatóságot. Tudjuk, hogy az összes ázsiai népnél – de fel egészen a vikingekig – nagy múltja van az íjászatnak. Több ezer éves hagyományt próbálunk feleleveníteni. Isztambulban oktató intézete van, ahová a világ türk hagyományú országaiból rendszeresen hívnak meg fiatalokat. Itt íjkészítő, vesszőkészítő műhely is van, ahol a teljes munkafolyamattal meg lehet ismerkedni. Megtanulják hozzá, hogy milyen nagyra becsülik azt, aki messzire tud lőni. Egy sereg erejét ugyanis sokban befolyásolja, íjászai meddig lőnek, hiszen olyan messzire tudják tartani maguktól az ellenséget. Fontos számunkra, hogy a világrekordot most magyar, Mónus József tartja, aki tavaly augusztusban, egy Nevadában megrendezett nemzetközi versenyen 918 méterre röpítette nyilát!
Az íjászat szellemi hátteréről szólva, az ugyancsak Isztambulban is járt íjász oktató, Takács Gergely rövid részletet olvasott fel egy könyvből. A hallgatóság megtudhatta belőle, az íjászok testülete szigorúan zárt társaság, ahová kizárólag kvalifikáció és beavatás útján lehet bekerülni. A kvalifikáció egy mester mellett végzett gyakorlásból áll, melyet rituális elfogadási szertartás előz meg. A mester egy íjat ad át a tanítványnak e szavakkal. „Allah parancsolatának és kiválasztott hírnöke útjának megfelelően.” A gyakorlás hosszú és fáradtságos. Célja a tökéletesedés, a tanítványnak erre kell szentelnie magát! Ha a tanítvány bevégezte a tanulás hosszú folyamatát, akkor a hivatalos felvételére kerül sor, a sejk által. A jelöltnek meg kell mutatnia, hogy képes eltalálni a célt és nyilát nem kevesebb, mint kilencszáz nagy lépésnyire tudja ellőni!
Ha a sejk elégedett, a tanítvány letérdel előtte és felvesz egy íjat, felajzza, ráhelyez az idegre egy nyilat, majd visszateszi – és mindezt háromszor megismétli. A sejk ekkor utasítja a szertartás vezetőjét, hogy vezesse a tanítványt mesteréhez, akitől megkapja a markolatot. Annak átadása a külső jele a beavatásnak. A markolat ugyanis sokkal többet jelent, mint az íj fogója, valójában az a titok hordozója! A markolat a keleti népek által használt összetett íj középső része, összekapcsolja a felső és alsó részt, általa válik az íj eggyé! Allah egységének jelképe Mohameddel, összekapcsolja a felső isteni részt, az alsó prófétaival. A mester megérinti tanítványát, majd a Koránt mintául vevő kölcsönös szövetség szimbólumaként fülébe súgja a titkot.
A jelölt ettől kezdve tagja az íjászok testületének, tagja az Ádámig visszanyúló láncolatnak. Ádám volt ugyanis az első íjász, aki azért kapott íjat, hogy megvédje a Paradicsom gyümölcseit a madaraktól. Az ifjú íjász versenyezhet, és ha rekordot állít fel, kővel jelzik annak helyét. A három részből álló „visszacsapó” íjjal az átlagos íjász is el tud lőni négyszáz méterre – ennyire őseink is tudtak – míg a Nyugat-Európában használt „hosszú íj” hordtávolsága kisebb, csak kétszáz méterig ad olyan találatot, ami a harcban ér is valamit. Egyebek mellett ez is magyarázza a 900-as évek elején születhetett modenai himnusz („ab Ungerorum nos defendas iaculis”) – vagyis: „védj meg minket a magyarok nyilaitól” elterjedését Nyugat-Európában. Természetesen a Budapesti Török Kulturális Intézet épületének tetőterében kialakított lőtéren a tanulók nem erre használják majd tudományukat. Érdekességként, szórakoztató és egyben hasznos testmozgás elsajátítására feltétlenül jók lesznek ezek a tanfolyamok, mert a tervek szerint egymás után többet is szándékoznak majd indítani.
Marokkó fővárosában, Rabatban rendezték meg 2022. november 28. és december 3. között az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség Kormányközi Bizottsága tizenhetedik ülésszakát. Az itt meghozott döntés nyomán első alkalommal került egy lófajta és annak tenyésztési hagyományai az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára.
Az idehaza mellőzött, külföldön világhírűvé vált magyar tudósok – sajnos eddig sem rövid – névsora 2020-ban újabb taggal bővült. Az Amerikai Egyesült Államokban 1985 óta élő kutatóbiológus szinte egyik percről a másikra került a figyelem középpontjába, vált híressé. A Kínában 2019-ben tapasztalt első megbetegedések után kitört járványt a WHO már 2020. március 11-én világjárvánnyá nyilvánította. Megfékezése eleinte reménytelennek tűnt, mígnem a nagy lendülettel folyó kutatások során felbukkant egy magyar név: dr. Karikó Katalin. Az ő szabadalma alapján készült el 2020-ban, a világon elsőként, a klinikailag is bizonyítottan hatásos oltóanyag a SARS-CoV-2 koronavírus-fertőzés ellen!
Valójában ez az elnevezés nem is egészen pontos. A kor nagyjából igen, de hogy sportág? Akkor még biztosan nem volt az. Sokkal fontosabb volt. Ma úgy hívjuk muaythai, de ezt hallván hányan tudják – úgy nagyjából – mit is takar ez a szó? Nem is igen volna értelme erről fejtegetésekbe bocsátkozni, ha a napjainkra sporttá vált egykori harcművészet magyar képviselői a közelmúltban nem értek volna el figyelmet érdemlő sikert.
A Múzeumok éjszakáján két rendezvénynek is otthont adott Budapesten a Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia templom. Nem meglepő, hogy az évenként megrendezett és roppant népszerű rendezvényhez a főváros legöregebb temploma is csatlakozott, hiszen ez az épület már önmagában felér egy múzeummal. Az altemplomban megtartott második előadás a fővárosi fürdőkultúráról szólt és bár témája – első hallásra – nem nagyon illet a helyszínhez, rövidesen kiderült; az előzetes feltételezés téves volt, két okból is.
A történelem, a tiszti pálya, a katonaélet iránt érdeklődők számára sok új, érdekes információt nyújthat egy frissen megnyílt kiállítás. A Ludovika Akadémia történetét feldolgozó állandó múzeum nem egyszerűen hadtörténelmi jellegű kiállításnak ad helyet, hiszen középpontjában nem az események, hanem elsősorban az emberek állnak. Az előzetes bejelentés nélkül látogatható kiállítás helyszíne a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Ludovika Szárnyépület, (1083 Budapest, Ludovika tér 1.) Az esetleg változó nyitva tartás idejéről a https://www.uni-nke.hu oldalon lehet tájékoztatást kapni.
