2024. május 26. vasárnap, Fülöp és Evelin napja
Egyre fontosabbak
Révay András
2015.09.25 21:32
Az utóbbi években folyamatosan emelkedik a Dél-Koreából hazánkba érkező turisták száma. Egyre többen jönnek, de jöhetnének még sokkal többen is. Ennek elősegítéséről szervezett szakmai konferenciát a Magyar Turizmus Zrt. a Koreai Kulturális Központban.

 A koreaiak véleménye szerint Budapest Kelet-Európa gyöngye, mondta el – üdvözölve a konferencia vendégeit – Kim Jae Hwan, a Kulturális Központ igazgatója. Évente mintegy százezer koreai turista érkezik és mindenkinek nagyon tetszik, amit itt lát és tapasztal. Talán ennek is tudható be, hogy az utazási kedv megváltozott. Dél-Koreából régebben inkább Nyugat-Európába mentek, most jobbára Kelet-Európát választják. Magyarország a jövő legígéretesebb fogadó országa lehet számukra. Nekik különlegességnek számítanak a magyar tájak, nem is beszélve az itt kapható ételekről és italokról, melyeknek máris nagy híre van Koreában.

 Koreát valamikor remetekirályságnak hívták, ma a világ egyik vezető gazdasági hatalma – emlékeztetett rá Lengyel Miklós, Magyarország korábbi szöuli nagykövete. Lakói nyitottak, gyors ütemben pótolják lemaradásukat, igyekeznek felfedezni a világot. Nekünk is fontosak a koreai turisták – de ez nem volt mindig így. Kínára és Japánra nálunk mindig több figyelem irányult. Koreáról mind a mai napig keveset tudunk, miközben az ő magyarság-képük jelentősen változott. Magyarország 1989-ben, a keleti-blokk országai közül elsőnek vette fel a diplomáciai kapcsolatokat Dél Koreával és ez sokat segített abban, hogy felfedezzenek bennünket. Ráadásul sokan úgy tartják náluk, hogy a magyarok távoli rokonaik, még a nyelveink is egy csoportba, az ural-altáji nyelvcsaládba tartoznak. Közben ott komoly politikai – társadalmi átalakulás is végbement, ma Dél Korea az ázsiai térség egyik legdemokratikusabb állama.

 A lakosság életszínvonala jelentősen nőtt, sokan, sokfelé utaznak. Budapest láttán elcsodálkoznak, úgy érzik: többet kaptak, mint amit vártak. Ennek ellenére a hozzánk érkezők még nagyon rövid ideig vannak nálunk, mert lényeges vonásuk a „mindent gyorsan” szemlélet. Nem árt, ha tudjuk róluk, hogy egyszerre modernek és hagyománytisztelők. A kulturális sokszínűség is jellemző rájuk. Társadalmuk mégis etnikailag homogén, fegyelmezettek, dolgosak, célorientáltak. A keresztények többen vannak közöttük, mint a buddhisták, de az egyéb vallások követői is békésen megférnek – olykor még egy családon belül is. Sokat dolgoznak. A szabadságuk ideje rövid – alig egy-két hét – és ezt igyekeznek minél hatékonyabban kihasználni. Eltérőek az igényeik. Mást kíván a vidéki nyugdíjas, a jómódú városlakó és a fiatal „hátizsákos” turista. Ugyanakkor közös tulajdonságuk, hogy megbízható, jól költő, „balhémentes” utazók. Legyünk velük udvariasak, ne tévesszük össze őket más ázsiaiakkal. Különösen arra ügyeljünk, déliekről és nem északiakról van szó! Az udvariasság náluk olyan fokú, hogy meghajlással üdvözlik egymást, még egy áruházban is.

Étkezési szokásaikban konzervatívak, örülnek, ha egy nap után már valami hazai ízt is találnak. Ezzel nincs is nehéz dolgunk, mert legismertebb ételük, a kimcshi, a koreai csípős káposzta, a mi nyersanyagainkból is könnyen készíthető. Ez már azt is jelzi, hogy szeretik a csípőset, ugyanakkor nem szeretik a sósat. Nincs náluk kulturális vagy vallási étkezési megkötöttség, kevés közöttük a vegetáriánus. Minden magyarországi húsételt szívesen megkóstolnak. Otthon van a mi halászlénkhez és gulyáslevesünkhöz hasonló ételük, ezért nálunk ezeket is örömmel fogadják. Biztosan nyert ügye van annak az étteremnek, amelyik az étlapjára a gulyásleves mellé beírja, hogy ez a magyar jukkedzsáng, a halészléhez pedig, hogy a magyar meuntháng. Sertéshúsból a zsírosat kedvelik, népszerű náluk a frissen sült hasaalja (szángjapszál). Ételallergiára kevéssé érzékenyek. Ha elterjed rólunk, hogy valahol figyelembe veszik a kívánságaikat, azt a helyet egymás között gyorsan népszerűsítik.

 A dél-koreai turisták három fő csoportba sorolhatók. Az idősebbek: 50-70 év körüliek, a 40-50 éves szülőkkel utazó, tizenéves gyerekekből álló családok, valamint a „független fiatalok” a 19-40 év közöttiek. Az idősebbek a forró leveseket, csípős ételeket részesítik előnyben, a fiatalok hajlamosak kipróbálni a „nemzetközi” konyhát. Általánosságban jellemző rájuk, hogy imádnak golfozni, másrészt viszont rengetegen bajlódnak mindenféle reumás betegségekkel. A termálvízből jobban szeretik a 42 fokosat, mint a nálunk gyakori 38 fokos fürdőket. A fiatalok szívesen vesznek részt könnyűzenei fesztiválokon. Mindezeket figyelembe véve bizonyára vonzóak lehetnének számukra az olyan – háromnapos – programok, ahol két nap városnézés, kulturális és gasztronómiai különlegességek mellé egy napra valamilyen speciális ajánlat szerepel.

Kapcsolódó témák

Valójában ez az elnevezés nem is egészen pontos. A kor nagyjából igen, de hogy sportág? Akkor még biztosan nem volt az. Sokkal fontosabb volt. Ma úgy hívjuk muaythai, de ezt hallván hányan tudják – úgy nagyjából – mit is takar ez a szó? Nem is igen volna értelme erről fejtegetésekbe bocsátkozni, ha a napjainkra sporttá vált egykori harcművészet magyar képviselői a közelmúltban nem értek volna el figyelmet érdemlő sikert.

A Múzeumok éjszakáján két rendezvénynek is otthont adott Budapesten a Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia templom. Nem meglepő, hogy az évenként megrendezett és roppant népszerű rendezvényhez a főváros legöregebb temploma is csatlakozott, hiszen ez az épület már önmagában felér egy múzeummal. Az altemplomban megtartott második előadás a fővárosi fürdőkultúráról szólt és bár témája – első hallásra – nem nagyon illet a helyszínhez, rövidesen kiderült; az előzetes feltételezés téves volt, két okból is.

A történelem, a tiszti pálya, a katonaélet iránt érdeklődők számára sok új, érdekes információt nyújthat egy frissen megnyílt kiállítás. A Ludovika Akadémia történetét feldolgozó állandó múzeum nem egyszerűen hadtörténelmi jellegű kiállításnak ad helyet, hiszen középpontjában nem az események, hanem elsősorban az emberek állnak. Az előzetes bejelentés nélkül látogatható kiállítás helyszíne a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Ludovika Szárnyépület, (1083 Budapest, Ludovika tér 1.) Az esetleg változó nyitva tartás idejéről a https://www.uni-nke.hu oldalon lehet tájékoztatást kapni.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Karán működő Ludovika-történeti Kutatóműhely, 2020-ban, Zrínyi Miklós születésének 400. évfordulója alkalmából már rendezett egy kiállítást, Zrínyiek a haza szolgálatában címmel. Most az Egyetemen egy újabb kiállítás nyílott, a Kutatóműhely Zrínyi-Újváron folytatott feltárási munkáinak eredményéből. A kiállítás szeptember 20-ig látogatható az Egyetem Hungária körúti Kari Könyvtárának épületében.

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar, Határrendészeti Tanszék, valamint az Innovációs és Technológiai Iroda tervezésében – szervezésében, határforgalom-ellenőrzést segítő rendszer tesztelésére került sor Csongrád-Csanád megyében, a magyar – román határszakasz egyik igen forgalmas pontján, a csanádpalotai határátkelőnél. Az eseménynek Magyarországon túlmutató, nemzetközi jelentősége van.