2024. július 24. szerda, Kinga és Kincső napja
Emberéleteket véd az új mérőműszer
Révay András
2022.02.02 19:22
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Kar, Határrendészeti Tanszék, valamint az Innovációs és Technológiai Iroda tervezésében – szervezésében, határforgalom-ellenőrzést segítő rendszer tesztelésére került sor Csongrád-Csanád megyében, a magyar – román határszakasz egyik igen forgalmas pontján, a csanádpalotai határátkelőnél. Az eseménynek Magyarországon túlmutató, nemzetközi jelentősége van.

Bizonyára sokan emlékeznek még a délkelet-angliai Essex megyében, 2019 októberében bekövetkezett tragédiára (a kép a helyszínen készült). Harminckilenc holttestet - köztük egy tinédzserét - találtak egy bolgár kamion pótkocsijában, jelentette be akkor Priti Patel belügyminiszter. A nyomozás később megállapította, hogy valamennyien vietnami állampolgárok, egy jól szervezett embercsempész hálózat áldozatai voltak. A 2021-ben lezajlott bírósági tárgyalás során a két szervezőt, Ronan Hughest és Georghe Nicát húsz, illetve huszonhét év szabadságvesztésre, Eammon Harrisont a kamion sofőrjét, tizennyolc év fegyházra ítélték, 39 rendbeli emberölés címén. A kamion a csempészett emberekkel több határállomáson is átjutott. A pótkocsit, amelyben a 39 vietnami utazott Harrison szállította a belgiumi Zeebrugge kikötőjébe. A vontató nélkül átkelő pótkocsit egy másik sofőr, a 25 éves Maurice Robinson vette fel az angliai oldalon, a Temze torkolatában fekvő Purfleet komptermináljában. Robinsont az Old Bailey büntetőtanácsa 13 év és négy hónap börtönre ítélte. A 39 vietnamit 2019. október 22-én hajnalban Robinson holtan találta a délkelet-angliai Thurrock ipari parkjában álló kamion rakterében, miután utasítást kapott Hughes-től, hogy engedjen be nekik levegőt, de ne engedje ki őket a kocsiból. A holttesteket akkor fedezte fel, amikor kinyitotta a pótkocsi ajtaját. A nyomozás azt is megállapította, hogy az ügy mögött olyan hálózat állt, amelyik jelentős számú illegális bevándorló csempészését szervezte Nagy-Britanniába.

A tragédiára nem kerülhetett volna sor, ha a kamiont átengedő határállomások már fel lettek volna szerelve egy olyan műszerrel, amilyet most három napig a csanádpalotai határátkelőnél próbáltak ki. Az egyedülálló, határforgalom-ellenőrzést támogató rendszert a magyar szakemberek január 26-a és 28-a között Csanádpalota Autópálya Határátkelőhelyen tesztelték. Az elektromágneses technológián alapuló Gate Guard a szlovák RALEN Research Center szabadalmaztatott fejlesztése, amely lehetővé teszi a kamionokban vagy egyéb gépjárművekben elrejtőzött személyek gyors észlelését. A RALEN termékeit a világ több pontján, köztük az Egyesült Királyságban, a lengyel-belarusz, a szlovák-ukrán, valamint az amerikai-mexikói határon is alkalmazzák.

A teszt a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Biztonsági Technológiák Nemzeti Laboratórium elnevezésű projektjének keretében valósult meg. Létrejöttét a Rendészettudományi Kar Határrendészeti Tanszéke kezdeményezte és szervezte, az előkészítő munkában pedig az Egyetem technológia- és tudástranszferért felelős szervezeti egysége, az Innovációs és Technológiai Iroda is részt vett. A háromnapos programot a helyszínen Németh Gábor rendőr alezredes, a Határrendészeti Tanszék tanársegédje vezette. A próba helyszínére és időpontjára, a jelentős kamionforgalom figyelembe vételével, a Csongrád-Csanád Megyei Rendőrfőkapitányság tett javaslatot.

A rendszer tesztelése szerdán éjszaka kezdődött. Csütörtökön délutántól estig tartó próbával folytatódott, majd pénteken egy reggeltől kora délutánig tartó munkával zárult. A Gate Guard nemcsak a magyar, hanem a külföldi szakemberek körében is nagy érdeklődést váltott ki. Csütörtökön például a román rendőrség képviselője mellett az osztrák és a török rendőri kontingensek parancsnokai tekintették meg a rendszert működés közben. A külföldiek kétoldalú, nemzetközi megállapodások alapján látnak el szolgálati feladatokat Magyarország déli határszakaszán. A szlovák cég munkatársai egy mobil demórendszerrel érkeztek Csanádpalotára, amely két, a kamionok első és hátsó rendszámára irányított kamerából, egy elektromágneses hullámokat kibocsátó egységből, valamint egy három monitort tartalmazó operátorfülkéből állt. Az átvilágítási folyamat teljes mértékben automatizált, a technológia kizárólag a kamionokban vagy egyéb gépjárművekben elbújt embereket azonosítja, az állatokat nem! Így a rendszer kifejezetten alkalmas az illegális bevándorlók gyors kiszűrésére és az embercsempészet elleni hatékony küzdelem segítésére.

A berendezés igen fontos jellemzője, hogy a Gate Guard az emberi egészségre teljesen veszélytelen! Egy kamion sofőrfülkéjének és rakodóterének átvilágítása körülbelül másfél perc alatt megtörténik. A rendszer folyamatosan, napi 24 órában üzemképes, hálózati áramról működik, az esetleges áramszünetek idejére pedig még UPS-sel, azaz szünetmentes tápegységgel is ellátták. A Gate Guard igény szerint napelemekkel is működtethető. Az adatokat optikai kábel továbbítja, az operátor pedig az általa figyelt monitorokon részletes információkat lát az ellenőrzött járműről. Ilyenek például a beérkezés időpontja, az első és a hátsó rendszám, a származási ország és természetesen az átvilágítás eredménye. A háromnapos tesztelés sikeresen zárult, a rendszer a járművekben próbaképpen elbújt rendőröket minden esetben jelezte.

(fotó: Prófusz Péter)

Kapcsolódó témák

Marokkó fővárosában, Rabatban rendezték meg 2022. november 28. és december 3. között az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség Kormányközi Bizottsága tizenhetedik ülésszakát. Az itt meghozott döntés nyomán első alkalommal került egy lófajta és annak tenyésztési hagyományai az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára.

Az idehaza mellőzött, külföldön világhírűvé vált magyar tudósok – sajnos eddig sem rövid – névsora 2020-ban újabb taggal bővült. Az Amerikai Egyesült Államokban 1985 óta élő kutatóbiológus szinte egyik percről a másikra került a figyelem középpontjába, vált híressé. A Kínában 2019-ben tapasztalt első megbetegedések után kitört járványt a WHO már 2020. március 11-én világjárvánnyá nyilvánította. Megfékezése eleinte reménytelennek tűnt, mígnem a nagy lendülettel folyó kutatások során felbukkant egy magyar név: dr. Karikó Katalin. Az ő szabadalma alapján készült el 2020-ban, a világon elsőként, a klinikailag is bizonyítottan hatásos oltóanyag a SARS-CoV-2 koronavírus-fertőzés ellen!

Valójában ez az elnevezés nem is egészen pontos. A kor nagyjából igen, de hogy sportág? Akkor még biztosan nem volt az. Sokkal fontosabb volt. Ma úgy hívjuk muaythai, de ezt hallván hányan tudják – úgy nagyjából – mit is takar ez a szó? Nem is igen volna értelme erről fejtegetésekbe bocsátkozni, ha a napjainkra sporttá vált egykori harcművészet magyar képviselői a közelmúltban nem értek volna el figyelmet érdemlő sikert.

A Múzeumok éjszakáján két rendezvénynek is otthont adott Budapesten a Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia templom. Nem meglepő, hogy az évenként megrendezett és roppant népszerű rendezvényhez a főváros legöregebb temploma is csatlakozott, hiszen ez az épület már önmagában felér egy múzeummal. Az altemplomban megtartott második előadás a fővárosi fürdőkultúráról szólt és bár témája – első hallásra – nem nagyon illet a helyszínhez, rövidesen kiderült; az előzetes feltételezés téves volt, két okból is.

A történelem, a tiszti pálya, a katonaélet iránt érdeklődők számára sok új, érdekes információt nyújthat egy frissen megnyílt kiállítás. A Ludovika Akadémia történetét feldolgozó állandó múzeum nem egyszerűen hadtörténelmi jellegű kiállításnak ad helyet, hiszen középpontjában nem az események, hanem elsősorban az emberek állnak. Az előzetes bejelentés nélkül látogatható kiállítás helyszíne a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Ludovika Szárnyépület, (1083 Budapest, Ludovika tér 1.) Az esetleg változó nyitva tartás idejéről a https://www.uni-nke.hu oldalon lehet tájékoztatást kapni.