2024. július 15. hétfő, Henrik, Roland és Vlagyimir napja
Fürdők versenye
Révay András
2015.06.07 20:33
Közel kétszáz magyar fürdő mérkőzik meg idén nyáron Az Év Fürdője címért. A verseny egyik elsődleges célja, hogy a fiatalok körében is népszerűsítse a hazai fürdőkultúrát és a fürdőket, ráirányítsa a közönség figyelmét hazánk páratlan termálvízkincsére, az arra épült nagyszerű fürdőkre és magára a fürdőzésre.

A budapesti Széchenyi fürdő márványtermében tartott tájékoztatón jelentették be, hogy 2015 nyarán először, de – a tervek szerint - hagyományteremtő jelleggel, a Magyar Fürdőszövetség támogatásával, közönségszavazást szerveznek a www.termalfurdo.hu oldalon. Szeretnék megkeresni Magyarország legjobb fürdőit. A verseny során kétszáznál is több hazai fürdő – köztük több mint nyolcvan gyógyfürdő – „mérheti össze erejét”. Igaz, csak olyan, ahol legalább egy kiépített medence van! A balatoni vagy a velencei-tavi strandok már nem vehetnek részt a versenyben. A szervezők minden fürdőt levélben értesítettek a lehetőségről, összesen csak négy helyről kaptak lemondó választ

 Közismert tény, hogy termálvíz ellátottság tekintetében Magyarország Európában a harmadik helyen áll – mondta el Sánta Tibor, a verseny főszervezője. Csak Franciaország és Olaszország előz meg minket. A meleg víz hasznosítására évszázadok óta épültek fürdők, melyek közül az elmúlt évtizedekben sokat korszerűsítettek, felújítottak, miközben teljesen újakat is építettek. Több olyan van közöttük, ami a világon is egyedülállónak számít. Ilyen például Hévíz, de Miskolc-Tapolcán a Barlangfürdőnek sincs párja egész Európában. Az egerszalóki sódombhoz hasonló természeti képződmény a világon csak két helyen található, a törökországi Pamukkale-ban és az amerikai Yellowstone Parkban. A budapesti műemlék fürdők a gyógyvizük mellett épületeikről váltak híressé. Városunk – ha helyesen használnák ki a lehetőséget – a világ gyógyfürdő fővárosa lehetne a maga 118 termálkútjával!

Sajnos meg kell állapítani, hogy erre a kincsre mégsem irányul elég nagy figyelem. Pedig ha az egész országban nézünk széjjel, az igazán közismert Hajdúszoboszló vagy Zalakaros mellett szinte minden megyeszékhelyen találunk valamilyen betegségcsoport gyógyítására alkalmas fürdőt. A fürdőzés viszont nem csak gyógyítási, egészségmegőrző, regenerációs célokat szolgál. A hagyományosabb értelemben vett fürdők mellett számos aquapark, közel négyszáz csúszda és megközelítőleg ezerhatszáz medence várja az ifjabb generációt is. Azonban az impozáns számok és remek lehetőségek ellenére a fiatalok mindennapi életében még nem találta meg a helyét a hazánkban is több évszázados múltra visszatekintő fürdőkultúra és a fürdőzés.

A fürdőválasztást a látogatók részéről mindinkább tudatos válogatás előzi meg – állapította meg Juhász Szabolcs, a Magyar Fürdőszövetség főtitkára. Az elmúlt, 2014. év a fürdők szempontjából kevéssé jól alakult, a júniusi kánikulát két-háromhetes eső, rossz idő követte. Nyilvánvaló volt viszont, hogy azok a fürdők, ahol elegendő fedett terület állt rendelkezésre ezt kevésbé sínylették meg. Mivel szinte már mindenhol van fürdő, ahol ezt a geológiai adottságok lehetővé teszik, a hangsúly a felújításra, korszerűsítésre helyeződött. Megújult és élményfürdővel, wellness részleggel bővült a Rudas, Zalakarosban egy 600 milliós fejlesztés átadásával indították a tavalyi esztendőt, kültéri medencéket és wellness részleget adtak át a budapesti Dandárban, a hajdúszoboszlói Hungarospa – egyebek közt – hat új óriáscsúszdával, a harkányi gyógyfürdőkórház pedig új szárnnyal gazdagodott. A lendület 2015-ben is kitart, év elején megnyitott a demjéni barlangfürdő és további fejlesztések várhatóak többek között a Paskál strandon, a mohácsi, a csongrádi és a harkányi fürdőben, illetve május 30-án adták át a miskolctapolcai strandfürdőt.

Mindezekre tekintettel, a fürdőket a verseny szempontjából csoportokra osztották, hiszen van olyan, ahol negyvenkét medence van, másol csak egy-kettő. A befogadó települések is igen különbözőek. A fürdők ezért három kategóriában indulnak - Az Év Fürdője 2015., Az Év Feltörekvő Fürdője 2015. és A Helyiek Kedvenc Fürdője 2015. Mivel a kisebb fürdőknek nem lenne esélye a nagyobb, széles körben ismertekkel szemben, így a hozzájuk hasonlókkal mérhetik össze magukat. Ennek a csoportosításnak köszönhetően a közönség megismerheti az új vagy a közelmúltban komoly fejlesztésen átesett, de egyelőre még kevésbé ismert fürdőket is „Az Év Feltörekvő Fürdője” kategóriában. A besorolás a medencék száma, a település mérete és a fürdő ismertsége alapján készült, azonban a fürdők – megfelelő indoklás esetén – kérhették, hogy másik kategóriában mérkőzhessenek meg. A díjak nem szakmai jellegűek, mindhárom kategóriában a legtöbb szavazatot begyűjtő fürdő nyer, a szavazás a www.azevfurdoje.hu oldalon történik. A közönségszavazás június 4-én kezdődött és egészen kora őszig, szeptember 30-ig tart, a nyertes fürdők neveit a Magyar Fürdőkultúra napjának előestéjén, október 9-én hirdetik ki – és természetesen a sikeres szavazók sem maradnak jutalom nélkül.

Kapcsolódó témák

Marokkó fővárosában, Rabatban rendezték meg 2022. november 28. és december 3. között az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség Kormányközi Bizottsága tizenhetedik ülésszakát. Az itt meghozott döntés nyomán első alkalommal került egy lófajta és annak tenyésztési hagyományai az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára.

Az idehaza mellőzött, külföldön világhírűvé vált magyar tudósok – sajnos eddig sem rövid – névsora 2020-ban újabb taggal bővült. Az Amerikai Egyesült Államokban 1985 óta élő kutatóbiológus szinte egyik percről a másikra került a figyelem középpontjába, vált híressé. A Kínában 2019-ben tapasztalt első megbetegedések után kitört járványt a WHO már 2020. március 11-én világjárvánnyá nyilvánította. Megfékezése eleinte reménytelennek tűnt, mígnem a nagy lendülettel folyó kutatások során felbukkant egy magyar név: dr. Karikó Katalin. Az ő szabadalma alapján készült el 2020-ban, a világon elsőként, a klinikailag is bizonyítottan hatásos oltóanyag a SARS-CoV-2 koronavírus-fertőzés ellen!

Valójában ez az elnevezés nem is egészen pontos. A kor nagyjából igen, de hogy sportág? Akkor még biztosan nem volt az. Sokkal fontosabb volt. Ma úgy hívjuk muaythai, de ezt hallván hányan tudják – úgy nagyjából – mit is takar ez a szó? Nem is igen volna értelme erről fejtegetésekbe bocsátkozni, ha a napjainkra sporttá vált egykori harcművészet magyar képviselői a közelmúltban nem értek volna el figyelmet érdemlő sikert.

A Múzeumok éjszakáján két rendezvénynek is otthont adott Budapesten a Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia templom. Nem meglepő, hogy az évenként megrendezett és roppant népszerű rendezvényhez a főváros legöregebb temploma is csatlakozott, hiszen ez az épület már önmagában felér egy múzeummal. Az altemplomban megtartott második előadás a fővárosi fürdőkultúráról szólt és bár témája – első hallásra – nem nagyon illet a helyszínhez, rövidesen kiderült; az előzetes feltételezés téves volt, két okból is.

A történelem, a tiszti pálya, a katonaélet iránt érdeklődők számára sok új, érdekes információt nyújthat egy frissen megnyílt kiállítás. A Ludovika Akadémia történetét feldolgozó állandó múzeum nem egyszerűen hadtörténelmi jellegű kiállításnak ad helyet, hiszen középpontjában nem az események, hanem elsősorban az emberek állnak. Az előzetes bejelentés nélkül látogatható kiállítás helyszíne a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Ludovika Szárnyépület, (1083 Budapest, Ludovika tér 1.) Az esetleg változó nyitva tartás idejéről a https://www.uni-nke.hu oldalon lehet tájékoztatást kapni.