2024. június 18. kedd, Arnold és Levente napja
Hátizsákkal a világ körül: Bali
Kiss Kriszta
2015.11.12 11:05
Van úgy, hogy csak ülök némán és bambulva figyelem a körülöttem folyó világot. Mindenhol rohanó emberek, veszekedő párok… eltűnődök a mi materialista világunkon, melyben kevés hely jut az élvezetnek és a pihenésnek. Ilyenkor gyakran elképzelek helyeket, ahol már jártam, ahol nyoma sincs a stressznek, ahol az emberek attól függetlenül, hogy szegények vagy gazdagok - boldogok. Ilyen hely van rengeteg, de most egy távoli indonéz szigetről szeretnék mesélni.

Bali, az indonéz szigetvilág gyöngyszeme, vulkánjának, csodálatos növény és állatvilágának, rizsföldjeinek és káprázatos tengerpartjainak köszönhetően évente turisták millióit vonzza magához. Az emberek vendégszeretete egyedi, melyet tanítani vagy megjátszani nem lehet - ilyennek egyszerűen születni kell. A sziget lakói, mint egy nagy család, mindenben segítik egymást és együtt örülnek vagy sírnak.

 

Bali

Egy ízig-vérig hindukkal teli szigetet képzeljünk el, ahol nagy a szegénység, de viszont az emberek boldogabbak, mint a nagyvárosiak. A helyiek minden napjukat egy hindu istentisztelettel kezdik, mely abban nyilvánul meg, hogy hálát adnak, megköszönik, hogy egészségesek, hogy jó a termés, hogy gyarapodik az állomány és ha ennek a fordítottja lenne, akkor sem csüggednének el. Ha például az eső elmossa a termést vagy megdöglik pár jószág, azzal nyugtatják magukat, hogy Isten akarata volt.

Őslakosokkal

Népviseletben

Én 2012-ben jártam ezen a mesés szigeten, de mintha csak tegnap lett volna. A fővárosi denpasari reptéren való landolás után már érezni lehetett a levegőben a trópusok jellegzetes illatát. Irtó fülledt volt a levegő és épp úgy, mint a filmekben, virágból készített nyaklánccal vártak minket, majd a reptértől délre eső Kuta Beachre vettük az irányt. Az első utam rögtön a tengerpartra vezetett, ahol kicsit csalódtam, mivel délután egy órának és az apálynak köszönhetően a tengernek semmi nyoma nem volt. Szerencsémre egy órával később, mintha felengedték volna vízzel - a látvány olyan volt, mint a képeslapokon. Égszínkék tenger, a tengerbe nyúló kókuszpálmák és leírhatatlan érzés. Több ezer kilométerre a hazámtól egy szigeten voltam ahol az igazat megvallva magyarokkal nem is találkoztam. Többnyire csak ausztrálok, oroszok és németek mindenhol meg persze balinézok. 

Reptér

Virágnyaklánc

Az első hetet Kuta Beachen töltöttem, de mivel túlságosan nyugis volt, így hát  a másik hetet már a nyugati parton töltöttem. Hogy mit értek az alatt, hogy "túl nyugis" ? Balira sokan jönnek a kaland miatt, illetve a szörfözés a másik dolog, ami idevonzza a hullámlovasokat. Kuta Beach pont az a hely volt ahova inkább pihenni megy az ember. Én olyan nyaraló vagyok, aki szereti kiélvezni a nyaralás minden percét és megzavarodnék, ha egy hotel nyugágyán kellene eltöltenem két hetet, miközben könyvet olvasok és napozok.

Kuta Beach

Én imádom a kalandot és utálom az olyan tengerpartokat, ahol turisták ezrei és napernyők milliói díszítik a partot, vagy az én szemszögemből nézve rontják el a hatást. Pont ezért ígérkezett Bali örökre szóló élménynek és egy felejthetetlen kalandnak. Persze ha én is az a félénk otthonülő típus lennék, soha nem jutottam volna el arra a tengerpartra, ahol életemben először sírtam a boldogságtól. A neve Dreamland Beach. Sziklás övezet fehérhomokkal és 8 - 10 méteres hullámok, valamint kevés turista. Legalábbis én  kora délelőtt jártam ott, de tudomásom szerint délutánra megtelik szörfözőkkel. Soha nem láttam még akkora hullámokat. Emlékszem az akkori víz alatti fényképezőgépem az óriási hullámoknak köszönhetően itt ment tönkre. A megközelítése viszont nem volt egyszerű, nem is csoda hogy olyan elhagyatott.

 

 

 

Dreamland Beach

Két lehetőségem volt: robogót, esetleg autót bérelek vagy taxival járom be a szigetet. A hotelban kapott információk és a látottak után úgy döntöttem, hogy a második verziót választom. A látottakon azt értem, hogy Indonéziában normális, ha egy öttagú család utazik egy kétszemélyes robogón és előnye mindig annak van, aki hamarabb dudál rá a másikra vagy éppen előnyösebb pozícióban van a járműve. Mivel a benzin nagyon olcsó, a taxi sem kerül sokba. Megismerkedtem egy helyi figurával, aki nem volt hivatalos taxis, viszont ismerte a szigetet, így vele tartottam. Made-nak hívták és egy egész napot taxiztunk. Szerintem nincs olyan hely a szigeten ahova ne vitt volna el.

Taxisofőröm

A napi túra Dreamland Beachen kezdődött, majd következett a vulkán és a rizsföldek. Lenyűgöző látvány, ahogy külső megfigyelőként ott áll az ember és a lépcsőzetes rizsföldek rabul ejtenek. Délben a vulkántól nem messze egy rizsföldön ebédeltünk ahol Made állította hogy nem éhes, mivel a gyönyörű látványnak köszönhetően az árak kicsit drágábbak voltak a megszokottnál. Nem tudtam elnézni, hogy szegény ott ül velem szemben és csak mosolyog, így hát meghívtam ebédre, amit ő nem tudta, hogyan köszönje meg.

Vulkán

 

Rizsföldek

Később egy elefántfarmra vitt ahol életemben először volt szerencsém kipróbálni, milyen egy elefánt hátán ülni, és szabad volt az ormányosok etetése is. Szóval maradtunk naplementéig és ízig-vérig kiélveztük az elefánt show-t. Az etetés után egy félórás műsornak voltunk tanúi, ahol az elefántok kosaraztak vagy éppen kapura lőttek óriási tappancsaikkal.

 

Elefánt Show

Másnap az őserdőbe vettük az irányt és egy hatalmas rafting élményben volt részem. Az egyedi állatvilág  és vízesések sorozata tette felejthetetlenné a kalandot, miközben sodródtunk az árral lefelé az Ayung folyón.

 

 

Rafting

Az elkövetkező napokban még volt szerencsém megtapasztalni az indonéz alvilág szépségeit. Ez esetben a tenger alatti csodákra gondolok, mivel a térség tökéletes a búvárkodás szerelemeseinek.
Szerencsémre a balinézok nem csinálnak nagy ügyet abból, ha valakinek nincs meg a búvárengedélye, így egy gyors tréning után már vettem is magamra a felszerelést és életemben először megtapasztalhattam, milyen is az, amikor a halakkal együtt úszhat az ember és a tenyeremből esznek a színesebbnél színesebb példányok.

 

Búvárkodás

Ahogy már az elején említettem, a déli part számomra kicsit túl nyugodtnak tűnt, a nyaralás  utolsó 6 napját a Legian Beachen található Hard Rock Hotelban töltöttem. Azért szerettem volna felfedezni ezt a környéket is, mivel hullámlovasok ezrei lepik el évente és ha már ide sodort engem is a szél, nem mehetek úgy haza, hogy ne szörfözzek. Az utolsó napokat a szörfözésnek szenteltem és a sok odaadó oktatónak köszönhetően nem egyszer sikerült meglovagolnom pár hullámot. Volt viszont rengeteg hasra esés is, melyekből ugyebár tanul az ember. Úgy, mint abból is hogy, ha kezdő szörfös az ember akkor nem árt ha visel neoprén pólót, ami megvédi a melledet az eséstől. De ha mégis naivak vagyunk és másnap fáj mindenünk, akkor tuti segít az újjászületésben egy hagyományos balinéz masszázs, ami a hazai árakhoz képest nevetséges olcsó...

 

Hard Rock Hotel

 

 

 

Szörf


Mikor a nyaralásom a végéhez ért és a reptéren egy német házaspárral beszélgettem, melegség és elégedettség töltötte el a szívem, hiszen mindent, amit lehetett,  sikerült abszolválnom ellentétben az unalmas házaspárral. Nekik a nyaralás csúcspontja a vulkán volt, míg én nem tudtam, melyik élményemről meséljek, mert mind életre szóló....

https://www.youtube.com/watch?v=kAS63kLK75w&feature=youtu.be

Bali egy mesesziget, csak ajánlani tudom mindenkinek, főleg azoknak, akik szeretik, ha más világba kalauzolja őket a környezetük. Balin ez lehetséges. Ez a hely nem egy mesterségesen megalkotott turistaközpont. Ez a hely maga a paradicsom, ahogy azt Isten megteremtette...

 

Linkek:

Youtube: https://www.youtube.com/channel/UCtBr--wIL545nvTjc2N2flw?sub_confirmation=1

Instagram: https://instagram.com/alex___simon/

A 2014-es ibizai nyár aftermovie: https://www.youtube.com/watch?v=nhuM4WF8F4g
Kapcsolódó témák