2024. május 28. kedd, Emil és Csanád napja
Ilyen még nem volt!
Révay András
2018.06.05 20:53
Ezzel az egy mondattal a Kossuth Kiadó számos könyvheti újdonságát jellemezhetnénk. A harmincnál is több – különböző műfajú, és különböző korcsoport számára készült – könyv között jócskán talál majd az olvasó olyat, amire a címbeli állítás feltétlenül igaznak tekinthető.

A „könyvszakmának” minden évben két nagy rendezvénye van, az egyik az Ünnepi Könyvhét. Büszke vagyok – jelentette ki Kocsis András Sándor, a Kossuth Kiadó elnök vezérigazgatója – ugyanis a teljes, a Könyvhéten bemutatott könyvállomány 11%-át a Kossuth kiadó adja. Harmincöt címmel fogunk jelentkezni, a hangoskönyvektől kezdve a szépirodalomig. Különbség a Könyvfesztivál és az Ünnepi Könyvhét között, hogy most csak magyar szerzők művei kerülnek a közönség elé. Az egyik legfontosabb újdonság Ormos Mária: Gondolatok az ember történetéről című könyve lesz, de elkezdték már az életmű sorozatát is. A Hitler könyvén kívül az idén megjelenik majd a Mussolini biográfiája is. Az új könyvében 800-tól 1500-ig írja meg a világ történetét. Azt – úgy nagyjából - mindenki tudja, hogy ebben az időszakban, Európában mi történt. De, hogy ugyanekkor, Ázsiában, Új Zélandon, Afrikában mi játszódott le, azt már csak nagyon kevesen ismerik. Ráadásul az életmódról is ír! Mi történt, és hogyan létezett ekkor, a mai szemmel nézve még csekély számú emberiség.

 Már hagyománynak, sorozatnak számít László Ágnes, Értékteremtők című könyve. A XXI. Századi Társaság minden évben átadja a Hazám-díjat. Hét jeles ember kapja meg és a díjnak az is része, hogy a következő Ünnepi Könyvhétre interjú-kötet jelenik meg róluk. Idén Bálint György, Bródy János, Csányi Vilmos, Egyed Ákos, Jordán Tamás, Rakovszky Zsuzsa és Vitray Tamás voltak a díjazottak. Szintén interjúkötet - de nem az ünnepelt szólal meg benne – az a könyv, ami Gálvölgyi János 70. születésnapja alkalmából készült. Neves pályatársak, partnerei, rendezői, igazgatói beszélnek a senkivel össze nem téveszthető, karakteres színészről. Egészen más típusú munka Muszatics Péter: Bécs, Budapest, Hollywood kötete. Hollywood-ot ugyanis többségükben az Osztrák-Magyar Monarchiából származó művészek hozták létre! Az „Álomgyár” ugyanis az összeomló Európa töredékeit felszippantva, elképesztő élet- és filmtörténetek, váratlan fordulatok során született meg. És megint egészen más; botrányhősök, börtön- és guláglakók, de ugyanakkor híres futballisták életét ismerhetjük meg Dénes Tamás – Lakat T. Károly: „Régi csibészek” Nagy vagányok, nagy futballisták című könyvéből. Ugyancsak joggal illik az „ilyen még nem volt” megjelölés Arany János és Petőfi Sándor levelezésének kiadására, az eredeti kéziratok fakszimiléjével és modern átírásával. Ráadásul egy hangoskönyv is lesz benne!

 A Kossuth Kiadói Csoport tagja, a Noran Libro Kiadó igazgatója, Körössi P. József arra hívta fel a figyelmet, hogy igen széles skálán vonultatnak fel könyveket a Könyvhétre. Kortárs és klasszikus szépirodalom, ismeretterjesztés, társadalomtudomány egyaránt szerepel a palettán. Szinte mindegyik könyvükről elmondható, hogy sikerült valami olyat produkálni, amit eddig a magyar könyvkiadásban még nem tettek. Érvényes ez Kovács Ágnes: A hajlított kalap című könyvére, ami az elhurcolt magyar műkincsek sorsával foglalkozik. Már a címe is érdekes: hajlított kalap néven a magyar koronát említették az egyik listán. A németek által összerabolt kincsek egy részét 1945. áprilisában fedezték fel és három amerikai tábornok jelenlétében foglalták le az amerikaiak. A hatalmas leletben voltak olyan értékes darabok, amik soha nem kerültek vissza eredeti tulajdonosukhoz! Talán a kedélyeket is borzolja majd Sausic Attila tabudöntögetésre vállalkozó kötete, a „Kalandozás a szexualitásban”. Kendőzetlenül beszél olyan fogalmakról, amikről egy prűd, egy képmutató, egy álszent társdalomban csak magányosan és szégyenkezve gondolkodhatunk.

 Tóth Zoltánt eddig nem íróként és nem szakácsként ismertük. Könyve a „Civil a konyhában” útleírás. Egy ember útja az államtitkárságtól a bográcsig! Korábban két belügyminisztert és nyolc miniszterelnököt szolgált, de amikor végképp eltávolították a közigazgatásból, beiratkozott egy szakácsiskolába! Ebből a könyvből meg lehet főzni azokat az ételeket, amiket minden vasárnap 140 gyereknek főznek a Heti Betevő Egyesületnél. A szakmai tartalmon túl feleleveníti a szerző a nagyszülei emlékét, a Viharsarok ételeit írja le, de az egyik fejezet ezt a címet viseli: A feleségem jobban tudja! A „Holnaplányok” címe olyan nőkre utal, akik elmozdultak a hagyományos nőideáltól, szellemi, alkotó emberként, társként tekintetek önmagukra. A fő fejezetek egy-egy jelentős női pszichoanalitikus életén és pályáján vezetnek végig, számos új életrajzi forrás bevonásával. Bennük a nőtörténet, illetve a társadalom- és politikatörténet jelentős eseményei is nyomon követhetők.

 Egy-egy jellegzetes trieszti alak portréját festi meg Georgio Pressburger a Trieszti történetekben. Az 1937-ben Budapesten született szerző 1956-ban menekült Olaszországba, ott író, színházi szerző, filmrendező lett. A budapesti Olasz Kultúrintézetnek 1998 és 2002 között volt igazgatója. Szenvedélyes kultúrateremtő és szervező munkásságával szerzett hírnevet magának mindkét országban. Novelláskötetében összegyűjtött történetei ismerősöktől, kávéházi pletykákból, szomorú vagy éppen mulatságos városi legendákból származnak. Végül ejtsünk szót egy olyan könyvről, mely biztosan felkelti majd a barátok, az ellenfelek és az egyszerű érdeklődők figyelmét is. A „Szabadkőművesség titkok nélkül” egy antológia, valódi hiánypótló munka. Közread számos jelentős történeti forrást a magyar szabadkőművesség kezdeteitől, egészen a közelmúltig, sőt a jelenig. Helyet kaptak benne a levéltárakból nemrég előbányászott iratok és ma élő szabadkőművesek esszéi. Foglalkozik olyan kérdésekkel, hogy mi volt a szerepe a szabadkőművességnek Kossuth Lajos emigrációjában? Csakugyan szabadkőműves volt-e Ady Endre? Kik voltak ennek a mozgalomnak a legjelentősebb alakjai nálunk? Az interjúk, portrék és a tanulmányértékű esszék mind egy célt szolgálnak: olvassunk és beszéljünk a szabadkőművességről – indulatok, vádak, titkok nélkül!

 Külön csoportot képeznek az igényes gyermekkönyvek kiadója, a Naphegy Kiadó 2018-as könyvheti kötetei. Mindegyiket magas irodalmi érték, szép illusztrációk sora jellemzi. „A lány, aki orvos akart lenni” az első magyar orvosnő, Hugonnai Vilma életét arra használja fel, hogy tökéletes példaképet állítson: találd meg a célod – tégy érte sokat – eléred! Az óvodások számára készült „Állati illemtan” is valóban rendkívüli, hasonló sem volt még a magyar könyvpiacon. Kedves és roppant mulatságos állatfigurákat hív segítségül, hogy mindennapi és abszurd élethelyzetek bemutatásával egyértelmű üzenete adjon a négyéveseknek az alapvető illemszabályokról. A társas viselkedés normáit, alapszabályait vicces feliratokkal közvetíti és ily módon játékosan, észrevétlenül tanít. Most jelenik meg a Kicsi Mimi sorozat ötödik kötete is, a Kicsi Mimi és a nagy fagyiünnep. Benne a főszereplő már nagycsoportba jár, sakkozni tanul és néha azon töri a fejét, hogy mi lesz, ha nagy lesz. A könyvek mind megvásárolhatók az Ünnepi Könyvhéten, a Kossuth Kiadó pultjainál, boltjaiban.

Kapcsolódó témák
2023.01.30 18:45

Roppant különös könyv bemutatójára került sor nemrég a budapesti Próféta Galériában. Bár szerzők ezt elhárítani igyekeznek, mégis elmondhatjuk róla, hogy hiánypótló műről van szó és hogy ez az állítás indokolt, arra nézve pont a szerzők személyes tapasztalata szolgáltat igazolást. Ilyen témájú könyv ugyanis nemcsak Magyarországon volt mindezidáig ismeretlen, de külföldön sem lelhető fel hasonló.

Szomorú, de kétségtelen tény: az emberiség semmit nem tanul. A II. Világháború befejezése óta egyetlen nap sem telt el úgy, hogy valahol, valami helyi, kiesebb-nagyobb háború ne lett volna. Elmúlt már az a világ, amikor azok, akiknek személyes döntése nyomán kitört egy háború, maguk is ott voltak, és ha úgy fordult a kocka, ott is vesztek a csatatéren. Van erre számtalan példa a történelemben, a magyarban is. Az utolsó 150 évre nézve ez már nem igaz. Ferencz József, II. Miklós cár, Vilmos császár, vagy Hitler, Churchill, Sztálin háborújában nem ők, mások haltak, sérültek meg, és ha véletlenül bekerülhettek egy kórházba, ott már csak szerencsétlen, sebesült emberek voltak, akiknek talán még meg lehetett menteni az életét.

Van egy szakma, amelynél a munkavégzés eredményével lépten-nyomon találkozunk, de szinte egyáltalán nem figyelünk rá. Pedig a helyszíneit minden nap látjuk, ha akarjuk, ha nem. Elmegyünk mellettük, olykor egy percre talán meg is állunk előttük, de már lépünk is tovább. A városképhez tartozónak tartjuk, természetesnek vesszük, csak az tűnik fel, ha egyik vagy másik éppen hiányzik. Az üres, törött vagy eltakart kirakat már bántja a szemet, felhívja magára a figyelmet. A szakma pedig, amiről szó van, valójában nem is egy, hanem három területet ölel fel, a dekoratőrt, a kirakat- és a kiállításrendezőt.

Annak ellenére, hogy időben mindinkább távolodunk a II. Világháborútól, az ott történt események iránti érdeklődés nem lanyhul. Részben talán betudható ez annak is, hogy a különböző titkosszolgálatok aktáinak titkosítása mostanában kezd lejárni. Adatok válnak hozzáférhetővé, és bizony az írók ezt ki is használják. Van egy téma, ami különösen vonzónak mutatkozik: ez pedig a francia ellenállásnak nyújtott brit támogatás története. Már többen is feldolgozták, filmek is készültek belőle!

2021.12.27 11:09

Témájában, tartalmában meglepő, szokatlan, új eszközökkel szerkesztett, és egészen váratlan, megdöbbentő következtetésekkel záruló könyv látott napvilágot a Pallas Athéné Kiadó gondozásában. Dr. David Sulzer, amerikai idegtudós és zenész, eredetileg a Columbia University Press-nél megjelent munkája, a „Zene, matematika és elme” sok újdonsággal szolgálhat nemcsak a témát kedvelő olvasó, de a címben megjelölt három tudományterület szakemberei számára is.