Csak egy módon, el kell utazni Rio de Janeiróba! A régi bölcs mondás szerint, az ezermérföldes út is az első lépéssel kezdődik, nálunk ez az első lépés: Ferihegy. A KLM járata reggel 6.30-kor indul Amsterdamba, onnan 8.50-kor tovább Rióba. Egyszerű. A kora hajnali útkezdés kényelmetlenségét enyhítheti egy jó szolgáltatás Ferihegyen, a Master Card Lounge. Aki teheti – a feltételeknek megfelel – kellemesen, ingyen megreggelizve, kényelmesen eltöltheti ott a várakozás idejét. Bíztunk is ebben többen is, ám sajnos nem így történt. Megnyitása óta sokan panaszkodtak erre a helyre és ennek jogosságát személyes tapasztalat is megerősítette. Azt viszont eddig kevesen tették szóvá, hogy a hely igénybevételére jogosultak jelentős hányadának, egy ügyes húzással lehetetlenné teszik a Lounge látogatását. A 2-es terminálon reggel öt óra előtt már néhány ezer utas mozog, ám a Lounge csak 5.30-tól 19.30-ig fogad látogatókat. Már önmagában az is botrányos, hogy így sokakat kizárnak a szolgáltatásból, de 2019. február 24-én még ezen is túltettek. A várakozókhoz 5.27-kor odajött egy ifjú hölgy és nem is túl udvariasan közölte: ma egyáltalán nem nyitnak ki. Miközben körülöttük minden zavartalanul működött, náluk – úgymond – nincs áram. A bejárat fölött, belül viszont jól láthatóan égett a lámpa! Hogy a kieső szolgáltatásért a repülőtéren máshol valami kárpótlást nyújtanának, arról szó sem lehet, mert intézkedésre jogosult vezető reggel nyolc előtt ide be nem jön, és az sem számít, hogy közvetlenül mellettük, a hasonló ellátást nyújtó SkyCourt 4.30-tól 21 óráig működik. Őket az áramszünet sem érinti!
A repülőút viszont egy kellemes meglepetéssel kezdődött. Az indulás előtti napon a KLM e-mail üzenetet küldött, melyben lehetőséget kínált a beszállókártyák otthoni előállítására, kinyomtatására, az ülőhelyek ingyenes (!) kiválasztására, a Budapest – Amsterdam és az Amsterdam – Rio de Janeiro útvonalra egyaránt. Amsterdamba a gép húsz perccel hamarább érkezett. A Schiphol repülőtér óriási, de az átszállás, az útlevél ellenőrzéssel együtt gyors és egyszerű. Persze egy minimális angol nyelvtudás elengedhetetlen. Rióig a távolság 9723 kilométer, a tervezett repülési idő 11 óra. A gép nagy, az ülések kényelmesek. Ellentétben a LOT New York-i járatán tavaly tapasztaltakkal (http://www.utazonet.hu/amerika-%E2%80%93-a-megunhatatlan-%E2%80%93-i.-resz--alom-helyett-remalom-c731.html) a WC tiszta és itt működnek az üléstámlába épített TV-k. Mindegyikhez USB csatlakozó is tartozik, ha a saját készülékemet használni akarom. Ingyen WiFi is van.
A fedélzeti étkezéstől – tudjuk – elhízni senki nem fog, de az ebéd ízére, változatosságára panasz nem lehet. A sajtos, diós, kevert zöldsalátához olasz balzsamecetet adtak. A burgonyapürével, almás vöröskáposztával tálalt marhahúsgolyók csomagolásán felsorolják az étel allergéntartalmát, a zsemléhez sajt, vaj társul, a sort répatorta zárta. A különféle üdítők mellett gin, whisky, Heineken sör, vörös- és fehérbor, kávé az italválaszték. Ez utóbbiak az étkezési időn kívül is kérhetők. Öt órakor kellemes, frissítő olasz ananászsaláta, Margarita pizza érkezett, karamellával díszített vanília mousse kíséretében. Az allergéneket itt is megadták. A visszaúton a KLM figyelme még arra is kiterjedt, hogy a várakozási idő alatt egyszer csak e-mail üzenetet küldtek a telefonomra – valószínűleg minden érintett utaséra – mely szerint a budapesti járat a korábban közöltektől eltérően nem a 61, hanem majd a 66-os kaputól indul.
Érkezés Rióba helyi idő szerint 18:15-kor, a tervezetténél most is húsz perccel korábban. Magyarországon ekkor már 22:15 volt. Az útlevél ellenőrzés itt is gyors, de a repülőtér hatalmas. A mozgójárdák használatával is majdnem fél órába tart kijutni a belső területről az utasokra várakozókhoz. A HAVAS Creative Tours utazási iroda kocsijával a repülőtértől – mely, mint kiderült egy szigeten van – a szállodáig negyven perc az út, ilyenkor már itt is este van. Fáradtság ide vagy oda, az ember nem állja meg, hogy mihelyst lerakta a csomagját, ki nem menjen a nyüzsgő, élettel teli utcára. A hőmérséklet 31 C fok – elvégre Rióban nyár van, az egyenlítőtől délre, a déli félgömbön vagyunk! A szállodával pont szemben egy áruház még nyitva van, távolabbra menni, este sétálni a frissen érkezett még nem mer. Rióról, a közbiztonságról annyi riasztó hír terjeng, hogy az első gondolat: jobb az óvatosság! Itt most mindjárt bocsássuk előre, hogy e beszámoló szerzőjének a teljes egy hét alatt, a legcsekélyebb kellemetlensége sem volt, sehol az egész városban, sőt, nem is látott ilyesmit!
Mint másnap – már napfénynél – egy bátrabb séta során percek alatt kiderült: a szállodától kétsaroknyi, úgy ötpercnyi távolságra, a téren, ahol az egyik metróállomás is van, folyamatosan rendőrök tartózkodnak, autójuk is készenlétben áll és járőrökkel máshol is gyakran lehet találkozni. Persze néhány elővigyázatossági rendszabályt ajánlatos betartani. A fényképezőgép ne lógjon a nyakunkban, jobb azt zsebre tenni vagy a telefont használni erre a célra. Néhány nap után a figyelmes szemlélőnek feltűnik, hogy ékszert az itteni nők sem nagyon viselnek, még jegygyűrűt is csak elvétve. Ritkaság a karóra is, tíz ember közül jó, ha kettőn látni. Bár erre többen is azt a magyarázatot adták, hogy nem is annyira biztonsági okai vannak, mindinkább kimegy a divatból. A telefon pótolja. Az ékszerek hiánya viszont egyértelműen a megtámadottság esélyét csökkenti.
(folytatjuk)
(A szerző a HAVAS Creative Tours támogatásával járt a helyszínen)
