Finom kávé, házi szörp és sütemények, dél-balatoni borok és pálinkák, díjnyertes panoráma: az első gondolatok, melyek azonnal beugranak a tavaly nyáron megnyílt Völgyhíd Kávézóval kapcsolatban. Magyarország legnagyobb hídjának látképéért már önmagában is megéri letérni az M7-esről, de vannak, akik kifejezetten a viadukt lábánál meghúzódó kávézó miatt indulnak útnak.
Öt évvel ezelőtt fogalmazódott meg Pádár Árpád fejében, hogy végre megvalósítja régi álmát és nyit egy kávézót, amit szeretett volna egy különlegesebb helyen létrehozni, távol a zsúfolt parti kávézók, bárok és büfék egyvelegétől. Így jött létre a Völgyhíd Kávézó.
Az M7-es Bálványos és Balatonföldvár felé vezető 121-es lehajtójának végén található körforgalomtól alig 50 méterre húzza meg magát az épület, teraszáról belátni az egész hidat, ami már önmagában is egyedi látvány. Ráadásként a kilátást megfűszerezi a völgy zöld mezőin legelésző lovak és birkák tarka egyvelege.
Az állandó kínálatban szereplő Völgyhíd Torta kivételével (csokis – diós - baracklekváros sütemény) a többi finomságot Árpi felesége, Lilla készíti. A Mrs Fields teasütemény egy klasszikus vajas keksz dióval, mazsolával és csokival, kifejezetten kávé, vagy tea mellé isteni csemege. Ezen kívül a napi desszertek valamelyikét is meg lehet kóstolni, ami lehet málnás brownie, poharas epres desszert vagy valamilyen szezonális gyümölcsből készült sütemény. A sós ízekre vágyó utazókra is gondoltak: a sonkával, sajttal és salátával összesütött Völgyhíd Toast csillapíthatja a betérők éhségét. Nyári kánikula esetén a házi készítésű bodzaszörp kínálhat felfrissülést.
A kínálatban továbbá találhatunk kézműves csokoládét vagy éppen a ház borát, amit a környékbeli termelő, Mikonya József készít, de a Zamárdiban főzött Zimek pálinkák sem hiányozhatnak az itallapról.
A viaduktról: az 1872 méter hosszú híd legmagasabb pontja a terepszinttől 88 méter, szélessége meghaladja a 23 métert. Tizenhat pillére közül a legmagasabb 79,70 méter, a legalacsonyabb is 17,70 méter, a pillérek közti legnagyobb távolság pedig 120 méter. A Kőröshegyi Völgyhíd hatalmas pilléreinek külső hossza 13 méter, szélessége 5,5 méter, a belseje pedig üreges. A pillérek közül kettőbe liftet is építettek a hídvizsgálatok miatt. A hídpályáról lefolyó csapadékvizet egy erre a célra készített tározóba vezetik, ahonnan tisztítás után kerül a Kőröshegyi-Séd patakba, onnan pedig tovább a Balatonba.
Az M7-es autópálya Zamárdi–Balatonszárszó szakaszának nyomvonal kijelölése elég hosszadalmas munkafolyamat eredményeként született meg. A viaduktot már a tervezés időszakában számos kritika érte, elsősorban magas költségei, valamint létjogosultsága miatt. Maga a híd ugyanakkor vitathatatlanul egyedülálló mérnöki alkotás, melynek építése során csúcstechnológiákat alkalmaztak.
Marokkó fővárosában, Rabatban rendezték meg 2022. november 28. és december 3. között az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség Kormányközi Bizottsága tizenhetedik ülésszakát. Az itt meghozott döntés nyomán első alkalommal került egy lófajta és annak tenyésztési hagyományai az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára.
Az idehaza mellőzött, külföldön világhírűvé vált magyar tudósok – sajnos eddig sem rövid – névsora 2020-ban újabb taggal bővült. Az Amerikai Egyesült Államokban 1985 óta élő kutatóbiológus szinte egyik percről a másikra került a figyelem középpontjába, vált híressé. A Kínában 2019-ben tapasztalt első megbetegedések után kitört járványt a WHO már 2020. március 11-én világjárvánnyá nyilvánította. Megfékezése eleinte reménytelennek tűnt, mígnem a nagy lendülettel folyó kutatások során felbukkant egy magyar név: dr. Karikó Katalin. Az ő szabadalma alapján készült el 2020-ban, a világon elsőként, a klinikailag is bizonyítottan hatásos oltóanyag a SARS-CoV-2 koronavírus-fertőzés ellen!
Valójában ez az elnevezés nem is egészen pontos. A kor nagyjából igen, de hogy sportág? Akkor még biztosan nem volt az. Sokkal fontosabb volt. Ma úgy hívjuk muaythai, de ezt hallván hányan tudják – úgy nagyjából – mit is takar ez a szó? Nem is igen volna értelme erről fejtegetésekbe bocsátkozni, ha a napjainkra sporttá vált egykori harcművészet magyar képviselői a közelmúltban nem értek volna el figyelmet érdemlő sikert.
A Múzeumok éjszakáján két rendezvénynek is otthont adott Budapesten a Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia templom. Nem meglepő, hogy az évenként megrendezett és roppant népszerű rendezvényhez a főváros legöregebb temploma is csatlakozott, hiszen ez az épület már önmagában felér egy múzeummal. Az altemplomban megtartott második előadás a fővárosi fürdőkultúráról szólt és bár témája – első hallásra – nem nagyon illet a helyszínhez, rövidesen kiderült; az előzetes feltételezés téves volt, két okból is.
A történelem, a tiszti pálya, a katonaélet iránt érdeklődők számára sok új, érdekes információt nyújthat egy frissen megnyílt kiállítás. A Ludovika Akadémia történetét feldolgozó állandó múzeum nem egyszerűen hadtörténelmi jellegű kiállításnak ad helyet, hiszen középpontjában nem az események, hanem elsősorban az emberek állnak. Az előzetes bejelentés nélkül látogatható kiállítás helyszíne a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Ludovika Szárnyépület, (1083 Budapest, Ludovika tér 1.) Az esetleg változó nyitva tartás idejéről a https://www.uni-nke.hu oldalon lehet tájékoztatást kapni.
