Hazánk a világ hatodik országaként indítja útjára az Orvosok Napja hagyományát, és 2015 március 30-án már itthon is megemlékezünk gyógyítóinkról. Ezen a napon a páciensek megköszönik orvosaik munkáját, és apró gesztusokkal fejezik ki elismerésüket Indiától az Egyesült Államokig, ahol már 1990 óta megrendezik az eseményt. Míg egyes országokban szegfűvel, kitűzőkkel, képeslapokkal emlékeznek, a szervezők itthon a közösségi média segítségével szeretnék meghonosítani ezt a napot, s kifejezni a páciensek kollektív köszönetét.
A kezdeményezést bevezető YouTube videó mellett köszönetét bárki kinyilváníthatja a legkésőbb március 30-án elinduló www.orvosoknapja.com oldalon, illetve a Magyarországon különösen időszerű az Orvosok Napjának elindítása, mivel a Magyar Orvosi Kamara kutatása szerint* a hazai orvostársadalom egészségügyi állapota rosszabb, leterheltsége pedig nagyobb az teljes lakosság statisztikai átlagánál. Egy átlagos orvos ma mintegy heti 70 órát dolgozik ügyelettel, utazással együtt, gyakran kettő vagy három munkahely között ingázva. A lakossághoz képest az orvosok körében jóval gyakoribb a magas vérnyomás, egyharmaduknál jelentkezik, de pusztít a stressz okozta rák, és jelentősek a mozgásszervi és az emésztőszervi betegségek is. A nem megfelelő anyagi helyzet és a túlterheltség miatt az orvosok 17 százaléka tervezi, hogy a következő egy-két éven belül külföldön folytatja a hivatását, ami azt jelentheti, hogy további 5 ezer orvos kerülhet ki a magyar ellátórendszerből.
Ha ezt a folyamatot nem is tudja megállítani, de mindenképpen a minimális tisztelet kifejeződéseként fogja fel ez a napot az ötletgazda Straub Fanni, aki a Foglaljorvost.hu weboldalt működteti 2011 óta, s közel 800 hazai orvossal, magánrendelővel és diagnosztikai centrummal van kapcsolatban. Az oldal négy év alatt több mint 30.000 páciensnek segített már megtalálni a legjobb orvost, és lefoglalni a legmegfelelőbb időpontot online. Fanni munkájánál fogva napi szinten érzi, hogy az orvosok milyen környezetben, milyen fizikai s lelki megterhelés közepette végzik életmentő és életvédő hivatásukat.
„Egy apró emberi gesztussal szeretnénk közelebb hozni egymáshoz a betegeket és az orvosokat, s egy pillanatra mosolyt csalni orvosaink arcára. Célunk, hogy az orvosok újra hétköznapi hőseink legyenek, és legalább ezen a napon kiemelt figyelmet és tiszteletet kapjanak tőlünk. Kérjük, hogy mindenki, aki teheti, ezen a napon lepje meg szeretett orvosát valamilyen figyelmességgel, és március 30-ától keresse fel a www.orvosoknapja.com weboldalt, hogy kifejezze pozitív érzéseit”,
Az alapítók olyan kezdeményezést kívánnak elindítani, ami nem a pénzről, hanem valóban a köszönetről, az orvosok fáradságos munkájának elismeréséről szól. „Ha ettől jobb kedvre derülnek akár egy pillanatra vagy egy napra az orvosaink, s hozzájárulhatunk a közérzetük javulásához, akkor talán segíthetünk újra felépíteni azt a bizalmat orvos és beteg között, amire ma még nagyobb szükség van, mint valaha”, teszi hozzá a főszervező.
*Magyar Orvosi Kamara, Orvoskutatás, 2013, 5067 fős orvosokat, fogorvosokat célzó, reprezentatív online kutatás, http://www.weborvospro.hu/cikkek/orvoskamara/bstatisztikakmeselnekenrolamhr.html
Marokkó fővárosában, Rabatban rendezték meg 2022. november 28. és december 3. között az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség Kormányközi Bizottsága tizenhetedik ülésszakát. Az itt meghozott döntés nyomán első alkalommal került egy lófajta és annak tenyésztési hagyományai az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára.
Az idehaza mellőzött, külföldön világhírűvé vált magyar tudósok – sajnos eddig sem rövid – névsora 2020-ban újabb taggal bővült. Az Amerikai Egyesült Államokban 1985 óta élő kutatóbiológus szinte egyik percről a másikra került a figyelem középpontjába, vált híressé. A Kínában 2019-ben tapasztalt első megbetegedések után kitört járványt a WHO már 2020. március 11-én világjárvánnyá nyilvánította. Megfékezése eleinte reménytelennek tűnt, mígnem a nagy lendülettel folyó kutatások során felbukkant egy magyar név: dr. Karikó Katalin. Az ő szabadalma alapján készült el 2020-ban, a világon elsőként, a klinikailag is bizonyítottan hatásos oltóanyag a SARS-CoV-2 koronavírus-fertőzés ellen!
Valójában ez az elnevezés nem is egészen pontos. A kor nagyjából igen, de hogy sportág? Akkor még biztosan nem volt az. Sokkal fontosabb volt. Ma úgy hívjuk muaythai, de ezt hallván hányan tudják – úgy nagyjából – mit is takar ez a szó? Nem is igen volna értelme erről fejtegetésekbe bocsátkozni, ha a napjainkra sporttá vált egykori harcművészet magyar képviselői a közelmúltban nem értek volna el figyelmet érdemlő sikert.
A Múzeumok éjszakáján két rendezvénynek is otthont adott Budapesten a Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia templom. Nem meglepő, hogy az évenként megrendezett és roppant népszerű rendezvényhez a főváros legöregebb temploma is csatlakozott, hiszen ez az épület már önmagában felér egy múzeummal. Az altemplomban megtartott második előadás a fővárosi fürdőkultúráról szólt és bár témája – első hallásra – nem nagyon illet a helyszínhez, rövidesen kiderült; az előzetes feltételezés téves volt, két okból is.
A történelem, a tiszti pálya, a katonaélet iránt érdeklődők számára sok új, érdekes információt nyújthat egy frissen megnyílt kiállítás. A Ludovika Akadémia történetét feldolgozó állandó múzeum nem egyszerűen hadtörténelmi jellegű kiállításnak ad helyet, hiszen középpontjában nem az események, hanem elsősorban az emberek állnak. Az előzetes bejelentés nélkül látogatható kiállítás helyszíne a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Ludovika Szárnyépület, (1083 Budapest, Ludovika tér 1.) Az esetleg változó nyitva tartás idejéről a https://www.uni-nke.hu oldalon lehet tájékoztatást kapni.
