2024. június 18. kedd, Arnold és Levente napja
Mátyás király lábnyomában
Révay András
2019.05.27 16:51
Nincs ebben semmi túlzás, Mátyás király felséges lábai is tapodták a tatai vár köveit – jelenlétét ma már emléktábla hirdeti - bár akkor ő még nem sejthette, hogy a vár egyszer majd a török hódítók birtokába kerül. Ám annak valószínűleg ő is örült volna, ha tudja, hogy késői utódai milyen bravúros csellel foglalták vissza a hadászati szempontból roppant jelentőséggel bíró várat.

Kezdjük talán ott, hogy a XVI. századi török hódítás során Tata vára a török-magyar harcok állandó színterévé vált. Ha Tata négybástyás vára török kézen van, az komoly akadálya sikeres dunántúli keresztény hadmozdulatok indításának. Egyik legnevezetesebb ostroma 1597. május 23-án volt, amikor gróf Pálffy Miklós, a császári seregek vezére csellel visszafoglalta a tatai várat a törököktől. Ennek állít emléket egy hagyományos rendezvény, melyet az idén már tizenkettedik alkalommal szerveznek meg Tatán, május 31. és június 2. között. A katonai hagyományőrző bemutatókon az 1591-1606 között lezajlott 15 éves, vagy más néven hosszú háború időszakának katonáit, életmódjukat, az alkalmazott harceljárásukat jelenítik meg egy hadimustrán, egy várostrommal, egy nyíltszíni csatával és az 1597-es várfoglalással. A korhű ruhák, haditechnikai eszközök és autentikus csatajelenetek egyedülálló élményt kínálnak a látogatóknak.

A városban hagyományos fesztivál-sorozat kezdő rendezvénye a Tatai Patara – emelte ki az eseményről szólva Michl József polgármester, hangsúlyozva, hogy ez nem valami műanyag utánzat, hanem egy fantasztikus találkozás a történelemmel. Aki egyszer ezt végigéli, valóban úgy érezheti, hogy több száz évvel ezelőttre csöppent vissza, a török és keresztény hadak csatájába, bajvívásba, várvívásba és vár visszafoglalásba. A rendezők számára ez nem elsősorban üzleti vállalkozás, sokkal inkább misszió, melynek segítségével szeretnék a gyerekeinket a kor történelmével – nem a tankönyv száraz szövege útján, hanem a részvétel, a cselekvő jelenlét átélésével megismertetni. Ebben nagyszerű partnerré vált a Magyar Honvédség, közreműködésükkel a mai modern hadi eszközök jól megférnek az egykor volt vitézek társaságában. Aki pedig nem nagyon szereti a csatákat, háborút, fegyvereket, az is megtalálja a szórakozását. A város főterén négy katonazenekar koncertezik majd, lesz nemzetközi néptánc fesztivál és külön programmal jelenik meg a Yunus Emre Ensitüsü Budapesti Török Kulturális Intézet.

A MH. 25. Klapka György Lövészdandár parancsnoka, Lőrincz Gábor ezredes arra emlékeztetett, hogy a dandár a kezdetek óta vesz részt ezen a rendezvényen. A hadsereg és Tata városának sorsa már több száz éve szorosan összefonódik és így van ez ma is. Ez az esemény – egy győzelem ünneplése – pedig különösen kedves számukra. Elnevezése, a „Patara” az akkortájt használt robbantó eszköz, a petárda szó elferdítéséből származik. A történelmi szerepjátékosok, hagyományőrzők és a dandár együttes jelenléte jól érzékelteti a múlt, a jelen és a jövő összekapcsolódását. A rendezvényen ugyanis a legújabb fegyverekből is lehet majd jó néhányat látni, sőt - a legkisebbektől a legidősebbekig - személyesen is megismerkedhetnek egyikkel-másikkal. A látogatókat igazi katonai „gulyáságyúban” főtt babgulyással is megvendégelik. A dandár jelenlétének, nem is titkolt célja a toborzás, azt is szeretnék megmutatni a fiataloknak, mit jelent magyar katonának lenni!

 Yakup Gül úr, a Yunus Emre Ensitüsü Budapesti Török Kulturális Intézet igazgatója úgy látja, otthon nekik az oszmán birodalom múltját ilyen szépen felelevenítve még egyszer sem sikerült bemutatni, ezért szívesen vesznek részt a rendezvényen. Öt éve él Magyarországon, sokfelé járt más országokban is, de ott sem látott hasonlót. Most a programban a Kulturális Központ segítségével mutatják be az 1940-ben készült Gül baba című filmet, Szeleczky Zita főszereplésével. A várban lévő múzeumban láthatja majd a közönség Isil Arisoy Kaya fotóművész képeit, Rejtett részletek címmel, vasárnap török teabemutatót, kávéfőzést tartanak, török bazár is épül és a kispesti óvodások török táncműsora a vár nagyszínpadán kerül majd sorra. Ugyancsak a nagyszínpadon lép fel 1-én és 2-án Kaya Kuzucu török népzenész. A legérdekesebbnek talán dr. Kazanlár Aminollah Emil ezoterikus festőművész kiállítása ígérkezik, a nyolcvanéves művész már hosszú ideje Magyarországon él és a tarot művelésével, tanításával is foglalkozik.

A Fesztiválon számos gyermek- és kulturális program várja a békésebb szórakozásra vágyókat. Az esztergomi Kuny Domokos Múzeum, valamint a Tatai Múzeum segítségével hozzák közel a látogatókhoz a korabeli élet, a mindennapok, a török-magyar együttélés kulturális egymásra hatását, az elemeket, amik beépültek a magyar ipar- és népművészetbe. Különösen fontos cél volt, hogy a gyerekeket minél jobban bevonhassák ennek a valóban nehezen tanítható és megérhető korszaknak az eseményeibe. Számukra külön rendezvényt, a Deák Patarát szervezték meg. Egy kis ideig a török tábor, a hárem vagy a magyar falu lakóinak életét élhetik, játékos formában. Valódi időutazáson vehetnek részt, szerezhetnek tapasztalatokat. Mintegy hétszáz – már előre jelentkezett, korcsoportokba osztott – gyerek fog különböző útvonalakon végigmenni és az ottani állomáshelyeken gyűjthet ismereteket.

A rendezvény egyik érdekes helyszíne lesz a „Magyar falu”. A kastély tér területén épül fel és a korabeli, váraljai települések mindennapi életébe próbál bepillantást engedni. Fő motívuma idén a kézműves mesterek munkájának bemutatása lesz, melyben a fiatalok oktatása, nevelése is helyet kapott. Megjelennek majd bőrművesek, fafaragók, felépül egy kovácsműhely, egy fazekas műhely, varró műhely és a korabeli nyomda kicsinyített mása. Az ott dolgozó mesterek irányítása mellett mindent ki is lehet próbálni. A ma már eltűnőben lévő gyöngyfűzés, nemezelés, körmön fonás ugyancsak helyet kap a faluban.  Nem maradnak éhen a kulináris élvezetekre vágyók sem, a fogadóban egy jó kupa bor mellett a korabeli ételeket lehet megkóstolni, a vállalkozó kedvűek pedig a főzésbe is bekapcsolódhatnak, megismerkedhetnek a régi receptekkel. Azt pedig szinte már mondani sem kell, hogy a városi gyereknek nagy élményt jelent majd a falusi állatokkal való ismerkedés.

A három napban négy nagyobb hadijátékra is sor kerül. Ennek során mintegy 150 – 150 török és magyar vitéz csap össze. Hűen a kor eseményeihez, lesz, amikor a törökök győznek, de természetesen vasárnap délután, végül most is sikerül visszafoglalni a várat! A magyar seregben – mint egykor valójában – külföldi hagyományőrzők is harcolnak, idén először Erdélyből is érkeznek segélycsapatok. A csatákban szólnak majd az ágyúk és a muskéták, a harcosok a XV. – XVI század harcászatát mutatják be, a tizenöt éves háború viseletét és fegyverzetét hordják. A keresztény táborban szó lesz arról is, ki is volt az a Pállfy, ki volt Nádasdy és a fegyvereket kézbe lehet venni, próbálgatni, miként is harcolhattak velük.

 

Kapcsolódó témák