A Szövetkezetek Világnapját az I. világháborús világégés után, a béke és az együttműködés reményével hirdették meg 1922-ben, és az ünnephez 23 évvel ezelőtt az ENSZ is csatlakozott. A szövetkezésnek Magyarországon mélyebb hagyományai vannak. Nálunk a Világnap megünneplése gróf Károlyi Sándor szobrának megkoszorúzásával kezdődött Budapesten, a Vajdahunyad vár kertjében. Ő az elsők között volt, aki kiállt a nemzetközi és a magyar szövetkezők érdekei mellett és jelentős szerepe volt a szövetkezetek nemzetközi szövetségének létrehozásában is. Nagybirtokosként úttörő szerepet vállalt a magyar szövetkezeti mozgalom létrehozásában, tevékenységének elismeréseként az 1895-ben megalakult Szövetkezetek Nemzetközi Szövetsége elnökségében is képviselhette hazánkat.
Gróf Károlyi Sándorról szólva, a Mezőgazdasági Múzeum volt főigazgatója, Fehér György elmondta: ő a szövetkezeti ügy apostola, a szociális munka úttörője volt és ma sajnos keveset tudunk róla. Bár volt politikus is, később felülemelkedett a pártpolitizáláson és a szövetkezeti mozgalom élére állt, mert a szövetkezet minden gazdasági, politikai és társadalmi kérdésre válaszul szolgálhat. A hitelszövetkezetek után a gazdasági és értékesítési szövetkezet, a híres HANGYA megszervezése is az ő nevéhez fűződik. Mint főnemes, példát kívánt mutatni. Mintegy ötvenezer hold földbirtoka jövedelméből 4-5 millió koronával járult hozzá a szövetkezetek fejlesztéséhez, támogatta a gyermekmentő Clarisseum, az újpesti kórház, valamint a Stefaneum működését. A rendi társadalomban úgy mondták: a nemesség kötelez. Később, a polgári társadalomban pedig a gazdagság kötelez – volt a jelszó. Életművének máig ható tanulsága, hogy akik anyagi helyzetük folytán segíthetnének a társadalmon, kisebb közösségeken, akkor ezt ma is meg kellene tenniük!
Amikor világszerte növekszik a jövedelmi egyenlőtlenség, jó tudni, hogy létezik megoldás az egyenlőtlenség csökkentésére. A szövetkezeti modell a legfontosabb ezek között – hangsúlyozta Patay Vilmos, az Országos Szövetkezeti Tanács elnöke. Nemzetközileg elismert definíciója, alapelvei és értékei minden más vállalkozási formától megkülönbözteti. Ezek az alapelvek kinyilvánítják, hogy a szövetkezeti tagság nyitott minden ember számára, aki elfogadja a tagság feltételeit. Ez a nyitott tagság hozzáférést kínál a jólét megteremtéséhez és a szegénység megszüntetéséhez. A Világ Szövetkezeti Monitor beszámolója szerint a legnagyobb 300 szövetkezetben együttesen több mint 2500 milliárd USD forgalmat bonyolítanak le. Több mint 250 millió ember szervezi meg a megélhetését szövetkezeten keresztül. Ez a jólét megteremtése és elosztása, nagy hatásfokkal. Ez az egyik ok, amiért az UNESCO a közelmúltban felvette a szövetkezeteket az emberiség szellemi kulturális örökségének listájára. Nem csak a jövedelmi egyenlőtlenség kínozza a világot. A nőknek, és a kisebbségi csoportoknak gyakran tagadják meg a hozzáférését fontos tevékenységekhez, amelyek nélkülözhetetlenek az élethelyzetük javításához. A megkülönböztetés-mentesség a szövetkezeti alapelvekben nemtől, társadalmi helyzettől, politikai és vallási nézettől függetlenül segíti, hogy senki nem maradjon le. Szükség van az EU jelenleg érvényes szabályozásának átalakítására is, hogy az adózásnak a szövetkezetekre nézve hátrányos megkülönböztetése minden országban azonos módon szűnjön meg! Különösen fontos a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetségének az ünnepre szóló üzenete: „A szövetkezetek biztosítják, hogy senki ne maradjon le.”
A 21. század egyik legnagyobb kihívása a munkátlanság és az abból adódó társadalmi kirekesztődés. A kihívásra adandó hathatós válaszhoz a munkafogalom átértékelésére és új foglalkoztatási modell kialakítására egyaránt szükség van. A szövetkezetek erre számos lehetőséget kínálnak. Napjaink foglalkoztatási modelljében az átmenetinek és korlátozottnak tekintett közfoglalkoztatás, mint a munkaerőpiacra vissza nem vezető, piacidegen forma tartósan nem fenntartható, ezért a kormányzati szándékok szerint a kiutat a szociális és legújabban a foglalkoztatást szervező szövetkezetek tömeges létrehozása jelentheti. Az ÁFEOSZ-COOP Szövetséghez tartozó ÁFÉSZ-ek és gazdasági társaságok jelentős szerepet töltenek be a hazai élelmiszer kiskereskedelemben. Jelen vannak szinte minden hazai településen. A 2400 db, 2000-nél kevesebb lakójú kistelepülések élelmiszer és napi cikkekkel történő ellátása kiemelt társadalmi-gazdasági jelentőséggel bír. Ezeken a településeken nagy többségében jelenleg a COOP boltok nyújtják az élelmiszer, napi cikk ellátást az ott élők számára. Fennáll a veszélye annak, hogy tartós veszteségesség miatt ezeken a településeken boltbezárások következnek be. Ezért az ÁFEOSZ-COOP Szövetség kormányzati segítséget kért a probléma megoldásához, hiszen az alapvető fogyasztási cikkekkel való ellátás állami, önkormányzati kötelem!
Szerencsére van sikeres, jó példa is. A joggal hungaricumnak tekinthető, speciálisan magyar rendszer, az iskolaszövetkezet, számos területen kínál munkát. A Magyarországi Diákvállalkozások Országos Érdekképviseleti Szövetsége berkein belül tavaly 92 ezer diák, 5500 megbízónak, 24 millió munkaórát dolgozott, és termelt ezzel 19 milliárd forintot, amelyből majd 16 milliárd forint személyes jövedelemhez segítette őket. Az is örvendetes, hogy egyre több megbízó veszi igénybe a diákok munkáját. További jó hír, hogy a foglalkoztatást szervező szövetkezeti szektor egy új taggal bővült azzal, hogy törvényerőre emelkedett a közérdekű nyugdíjas szövetkezetre vonatkozó szabályozási javaslat. Fontosak azon nyugdíjasok, akik önkéntes alapon további munka vállalására képesek, mert növekvő igény van arra a tudásra, amelyre csak egy élet munkájával lehet szert tenni. A magyar iskolaszövetkezeti joganyag modellértékű a közérdekű nyugdíjas szövetkezetek létrehozásában.
A 95. Nemzetközi Szövetkezeti Napon kitüntetések átadására is sor került. Hagyományosan, az Országos Szövetkezeti Tanács Szövetkezeti Érdemrendjével tüntették ki azokat, akik munkájukkal folyamatosan erősebbé és sikeresebbé teszik a szövetkezeti mozgalmat. Kitüntetést kapott: dr. Rédei István, a COOP Star Zrt. elnök vezérigazgatója; Kósa Lajos országgyűlési képviselő, frakcióvezető (Fidesz) a diákszövetkezetek fennmaradásáért, megerősödéséért végzett sok éves munkájáért; Ledó Ferenc, a Délker-TÉSZ szövetkezet elnöke; Rudics András, a Győri Lakásfenntartók Szolgáltató Egyesület elnöke; Racskó Károly, a gombai Fáy András Szövetkezet elnöke; dr. Havas Jenő, a Budapesti Iparszövetség elnöke; és Nusser Györgyné, a Rajka és Vidéke Takarékszövetkezet elnök-ügyvezetője.
Amint azt az első részben már szomorúan megállapítottuk, az idei UTAZÁS kiállításon tapasztalható változások nem sok örömre adtak okot. De mindazok, akik valóban azért jöttek ki ide, hogy használható, gyakorlati utazási tanácsokhoz jussanak, mégsem távoztak üres kézzel. Tartozunk az igazságnak azzal, hogy megállapítsuk, a hazai díszvendég, Gyula és Békés Vármegye igazán kitett magáért! A pultjaikon rengeteg, részletes, írásos anyag várta az érdeklődőket, és a szórakoztatásukról is gondoskodtak.
(Ut-2024-1) Igen, tudjuk, fölösleges azon tépelődni, hogy körülöttünk minden megváltozik. Így volt ez, amióta ember él a fölön – sőt már annak előtte is! A szomorú csak az, amikor látjuk, hogy amit szeretünk, nem az előnyére változik, ez pedig sajnos igaz a 46. budapesti UTAZÁS Kiállításra is. Sejtették a szervezők is, ezért a szó mellé egy külön + jelet tettek, hangsúlyozták is erősen a plusz szócskát, elsorolva: mi minden egyéb társult hozzá az idén. Így viszont a „plusz” vált dominánssá! A megszokott „A pavilon” kétharmadát, biciklipálya, lakóautó dömping, és bazárárusok csapata töltötte fel. Az igazán fontos, nagy, ismert, magyar utazási irodák közül egyetlen egy sem volt jelen!
Budapest Főváros Önkormányzata képviseletében a Budapest Brand nZrt. és a Magyar Cukrász Ipartestület idén egy különleges tortapályázatot hirdet Pest, Buda és Óbuda egyesítésének 150. évfordulójára. Célja egy olyan ünnepi tortával tisztelegni Budapest születésnapja előtt, ami alapanyagaiban a múltat, megjelenésében a jelent képviseli.
Már 45 éve, hogy a Szent Korona újra és végérvényesen hazatért. A Magyar Királyi Koronaőrök Egyesülete azóta minden ötödik évben megünnepli ezt az eseményt. Idén január 6-án tartottak ünnepi megemlékezést Budapesten a Belvárosi Nagyboldogasszony Templomban, melyen részt vett David Pressman, az Amerikai Egyesült Államok magyarországi nagykövete is.
Ez a kopott ház Budapesten, a XIII. kerületben, a Hun utca és Lehel utca sarkán áll. Bármelyik irányból is jönnénk, elmegyünk mellette, nincs miért felfigyelni rá. Most néhány napig ez másként lesz! A Hun utcai oldalon, a ház falán emléktábla van – egy ideig még friss koszorúk díszítik. Illyés Gyula születésének százhuszadik évfordulóján helyezték el őket, a XX. századi magyar irodalom egyik legnagyobb alakja ebben a házban élt és dolgozott.
