Állításunkat, mármint hogy ez fővárosunk legöregebb temploma, illik alátámasztani. Régészeti leletekből megállapították, hogy ahol a jelenlegi templom áll, ott egykor az úgy nevezett Contra-Aquincum területe volt. A 200-as évektől egészen a 700-as évek közepéig római helyőrségi tábor állt ezen a területen és itt volt a kiindulópontja a későbbi Pest városának. A plébánia számára a legfontosabb volt a román kori bazilika fölfedezése és föltárása, amelynek alapfalai jó állapotban kerültek elő. A régészeti munka befejezését követően a templom padozatának helyreállításakor gondoskodtak arról, hogy ez a páratlan érték látható maradjon, ezért a padló egy részét vastag üveglappal helyettesítették. A római bazilika falainak maradványa az altemplom oldalában is jól látható. A testápolás az egyház tanításaitól sem áll távol. Avilai Szent Terézhez köthető a mondás, mely szerint: „Tégy jót a testeddel, hogy a lelked szívesen lakjon benne.”
Nemcsak a bazilika, de a katonai tábor falainak egy része is látható az altemplomban - erősítette meg előadásában dr. Szegedi Andrea turisztikai szakértő. Elmondta: a rómaiak számos fürdőt építettek, a Budán feltárt Aquincum neve is ezt rejti: AQ INC = vízben gazdag. A pesti oldalon álló tábor katonái a Duna túloldalára, a mai Rudas helyén épült fürdőbe jártak. Számukra a fürdő nem csak a tisztálkodást jelentette, az volt a közösségi élet színtere. Az akkori fürdők alaprajza bizonyítja, hogy azoknál jobbat ma sem tudnánk kitalálni. Volt benne hideg-, langyos-, meleg- és gőzfürdő, sportolási alkalom, ráadásul felismerték a gyógyvizek hatását, ivókúrára is lehetőség volt. Igaz, a férfiak és a nők akkor még nem együtt, hanem elkülönítve jártak fürdőbe.
A honfoglaló magyarokról sokan azt hiszik, hogy szinte még barbárok voltak. Pedig volt hordozható fürdőkádjuk! Bőrből készült, kerek volt, kicsit kiszélesedő szájjal, elsősorban rituális fürdőzéshez használták. A letelepedéskor számukra is elsőrangú szempont volt, hogy bővizű forrásokat találjanak. Tudjuk, hogy István király adománylevelében a pécsváradi bencés apátságnak 8 fürdőszolgát is adott. A fürdőépítés joga akkoriban szinte azonos rangú volt a vásártartás jogával. A Belvárosi Nagyboldogasszony templom történetéhez tartozik, hogy 1211-ben az akkor négyéves Árpád-házi Szent Erzsébetnek itt volt az eljegyzése a türingiai Herman őrgróffal. A középkorban az egyház és az orvoslás elválaszthatatlan volt. Szent Erzsébet legendájához is hozzátartozik, hogy gyógyfürdővel gyógyította a leprásokat.
Mátyás király sem csak igazságosságáról volt híres, a fürdőkultúrának is nagy hódolója volt. A mai Rác-fürdő helyén álló fürdőt Eredetileg Zsigmond építtette, de Mátyás fedett folyosóval köttette össze a várral, hogy a savanyú vizek jótékony hatását élvezhesse. Amikor pedig a törökök foglalták el az országot, a meglévő fürdőket ők vették gondjaikba. Hagyományaikhoz híven – a nyolcszögletű márványlap helyett – nyolcszögletű medencéket építettek. Iszlám szokás szerint rögtön, magára a forrásra. Nekik köszönhetjük a Rác fürdő mellett a mai Rudas, a Király és a Veli Bej fürdőt is. Ez utóbbit sokan még Császár fürdő néven ismerik. A török és az angol utazók feljegyezték, hogy a Hódoltság területén rengeteg fürdő épült és azt is tudjuk, hogy ekkortáj Bizánc mellett Buda volt a legnagyobb fürdőváros!
Mária Terézia császárnő kezdte el összeíratni, hogy hol van a birodalma területén gyógyvíz. A megélénkülő érdeklődés a következő századokra is átterjedt, elkezdték kutatni a gyógyvizeket. Than Károly magyar kémikus fedezte fel a karbonszulfidot a harkányi gyógyvízben. Ennek az anyagnak köszönhető, hogy ez a víz gyógyítja a kellemetlen bőrbetegséget a pszoriázist! A hazai gyógyvízkutatás legnagyobb alakja Zsigmondi Vilmos bányamérnök, negyvenéves korában kezdett el gyógyvizek kutatásával foglalkozni. Harkányban ő fúrta az első artézi kutat, de a Margit-szigeten is ő talált először gyógyvizet. Egyik legnagyobb munkája 1868-ban kezdődött, Pesten, a Városligetben akart forrást találni. Sokan nem hittek neki, saját költségén kezdte a fúrást – ma neki köszönhetjük a Széchenyi- fürdőt!
A fürdőkkel való foglalkozás tudománnyá vált, 1891-ben megalakult a Magyar Balneológiai Egyesület. Kutatásai európai színvonalúak voltak. Nem volt véletlen, hogy 1937-ben Budapesten rendezték a Nemzetközi Fürdőügyi Konferenciát. Legközelebb ilyenre nálunk 1982-ben került sor. Az első konferencián hangzott el az a mondat, amit a mai napig is szem előtt kellene tartanunk: Budapest a világon az egyetlen olyan főváros, ahol közel 130 termálforrás található. Ezért aztán méltán viselheti a „Világ fürdőváros” nevet és egy német vendég a rendezvényen a következőket mondta: „Egyetlen város sem tarthat igényt erre több joggal, mint Budapest, amelyet a természet pazar bőkezűséggel halmozott el kitűnő hatású gyógyvizekkel, páratlan természeti szépségekkel, amellett Budapestet magas orvosi felkészültsége, gyógyintézeteinek kitűnő felszerelése, a tudományos kutatás magas színvonala méltóvá teszi, hogy a gyógyfürdők ügyét innen intézzék!” Azóta éppen 85 év telt el!
Marokkó fővárosában, Rabatban rendezték meg 2022. november 28. és december 3. között az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség Kormányközi Bizottsága tizenhetedik ülésszakát. Az itt meghozott döntés nyomán első alkalommal került egy lófajta és annak tenyésztési hagyományai az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára.
Az idehaza mellőzött, külföldön világhírűvé vált magyar tudósok – sajnos eddig sem rövid – névsora 2020-ban újabb taggal bővült. Az Amerikai Egyesült Államokban 1985 óta élő kutatóbiológus szinte egyik percről a másikra került a figyelem középpontjába, vált híressé. A Kínában 2019-ben tapasztalt első megbetegedések után kitört járványt a WHO már 2020. március 11-én világjárvánnyá nyilvánította. Megfékezése eleinte reménytelennek tűnt, mígnem a nagy lendülettel folyó kutatások során felbukkant egy magyar név: dr. Karikó Katalin. Az ő szabadalma alapján készült el 2020-ban, a világon elsőként, a klinikailag is bizonyítottan hatásos oltóanyag a SARS-CoV-2 koronavírus-fertőzés ellen!
Valójában ez az elnevezés nem is egészen pontos. A kor nagyjából igen, de hogy sportág? Akkor még biztosan nem volt az. Sokkal fontosabb volt. Ma úgy hívjuk muaythai, de ezt hallván hányan tudják – úgy nagyjából – mit is takar ez a szó? Nem is igen volna értelme erről fejtegetésekbe bocsátkozni, ha a napjainkra sporttá vált egykori harcművészet magyar képviselői a közelmúltban nem értek volna el figyelmet érdemlő sikert.
A történelem, a tiszti pálya, a katonaélet iránt érdeklődők számára sok új, érdekes információt nyújthat egy frissen megnyílt kiállítás. A Ludovika Akadémia történetét feldolgozó állandó múzeum nem egyszerűen hadtörténelmi jellegű kiállításnak ad helyet, hiszen középpontjában nem az események, hanem elsősorban az emberek állnak. Az előzetes bejelentés nélkül látogatható kiállítás helyszíne a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Ludovika Szárnyépület, (1083 Budapest, Ludovika tér 1.) Az esetleg változó nyitva tartás idejéről a https://www.uni-nke.hu oldalon lehet tájékoztatást kapni.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Hadtudományi és Honvédtisztképző Karán működő Ludovika-történeti Kutatóműhely, 2020-ban, Zrínyi Miklós születésének 400. évfordulója alkalmából már rendezett egy kiállítást, Zrínyiek a haza szolgálatában címmel. Most az Egyetemen egy újabb kiállítás nyílott, a Kutatóműhely Zrínyi-Újváron folytatott feltárási munkáinak eredményéből. A kiállítás szeptember 20-ig látogatható az Egyetem Hungária körúti Kari Könyvtárának épületében.