2024. május 25. szombat, Orbán napja
Világelsők vagyunk
Révay András
2014.12.19 16:33
Vagy mégsem. De pillanatnyi ismereteink szerint, most még biztosan. Az elsőséghez nem is kellett több, mint – oly sok más esetben – egy jó ötlet.

Az idén már tizenhatodik évébe lépő Szolnoki Gulyásfesztivál kitalálója és a szervezőbizottság elnöke, Csányi Sándor, nyughatatlan elme. Ebben az évben, a nyár elején azt találta ki, hogy a hagyományos, bár valóban nehéz ételnek számító magyar gulyás mellé meg kellene szervezni a reform-ételek fesztiválját. A Gulyásfesztivál egyik állandó résztvevője Bíró Katalin, a nagy sikerű Zsanna-manna feltalálója. Ez a csemege magokból, aszalt gyümölcsökből áll, cukrot, lisztet, tojást nem tartalmaz. Igazi reform-étel és az új fesztivál gondolatát mindjárt az édességek irányába terelte: a karácsony közeledtével fesztivál helyett szaloncukor szépségverseny lett belőle. Mivel a Zsanna-manna feltalálója budafoki, az ötletet felkarolta a budafoki önkormányzat.

 Tették ezt annál is inkább, mert tudomásunk szerint ilyen, szaloncukor szépségverseny még sehol a világon nem volt! Mindjárt az ideális helyszín is rendelkezésre állt: a Nagytétényi Kastélymúzeum, egy olyan intézmény, melynek az országhatáron túl is rangja van. A fenntartó, az Iparművészeti Múzeum is támogatta az elgondolást, a megvalósításnak tehát nem volt további akadálya. Az első felkérésre hét szaloncukor-gyártó válaszolt, mindegyik több termékkel is benevezett a versenyre. A zsűriben neves szakemberek vettek részt: Vigh Maja és Horváth Ferenc, mindketten Venesz-díjas mestercukrászok, valamint – az Iparművészeti Múzeum részéről – Csekő Györgyi, iparművész. A verseny során megválasztják az év szaloncukrát és kiosztanak arany, ezüst és bronzérmeket.

Persze, hogy a szaloncukor minőségéről hiteles képet kapjuk, először pontosan tudnunk kellene, mi is ez a népszerű karácsonyfadísz? Az első szaloncukrok alapanyagát, a fondant cukrot először a XIV. századi Franciaországban említik. Hogy valójában mikor került Magyarországra, nincs hitelt érdemlő adat, de van két álláspont. Egyes vélemények szerint németországi míves munkákat készítő sütőmesterek hozták divatba a használatát, míg mások szerint, török közvetítéssel érkezett hazánkba. Nos, hogy valójában hogy is volt, már nehéz eldönteni, de az bizonyos, hogy a karácsonyfa állítás szokása Németországból terjedt el szerte a világba, és idehaza is. Az 1820-as évektől elsősorban a tehetős polgári családok ünnepelték így, a ki nem vágott fenyőfákat mézesbábokkal, apró piros almácskákkal, arany- ezüst dióval, szép szalagocskákkal díszítették. A fejlődő polgári réteg szeretett volna azokban a szemkápráztató ékített fákban a meleg szobában gyönyörködni, ezért bekerültek a díszített fenyők az otthonokba. Általában a legszebb szobába.

 Egyes módos családok a fákat színes papírba csomagolt drága, nagyobb darabka kandis, vagy süvegcukorral is díszíttették. Majd elkezdték színezni és ízesíteni a cukrot, amelyet már ekkor fel is főztek, hideg márványlapra öntötték és hűlés után méretre vágták, kézzel cigarettapapírba csomagolták. A bonbon technikák hazai meghonosodása után, az ízesített, kihűlt színezett cukordarabokat folyékony csokoládéba mártották, majd dermedés után selyempapírba csomagolták. Az 1880-as évektől már cukrászdák is nagy mennyiségben készítették a rendkívül drága édességet. Az 1960-as évek után iparszerűen kezdték előállítani, megszámlálhatatlan íz variációban.

 A cukorkák ruházata is fejlődésnek indult, a cigarettapapírt felváltotta a színezett selyempapír és a sztaniol, mára pedig már szemet gyönyörködtetően szép köntösben jelennek meg az ünnepi édességek. Kultúrtörténeti érdekesség tálán, hogy a szaloncukortól a magyar ember még a szükség idején sem akart megválni, még a háborúk alatt is készítették, úgynevezett hadi változatait, „mert hát a gyerek, az gyerek!”- Karácsony, szaloncukor nélkül magyarlakta területeken elképzelhetetlen. Ráadásul mindig is készültek házi szaloncukorkák, manapság is reneszánszukat élik a míves kézzel készült darabok. Nem kerülnek fel ugyan a fára, de ajándék díszítőként, ünnepköszöntő apró figyelmességként, vagy egyedi készítésű asztaldísz gyanánt is szép sikereket aratnak.

Az először megrendezett Országos Szaloncukor Versenyen 26 féle szaloncukor között a Sulyán Pál és Sulyánné Benkó Katalin által készített, cukormentes aszalt szilvás – diós, marcipános szaloncukor aranyérmes lett, az ÉV SZALONCUKORJA kitüntető címet pedig a karamellás-mandulás belgacsokoládés trüffel szaloncukruk kapta! Aranyérmet nyert még a Szabó Marcipán, Lajos Méri Ceglédről és a Demeter Kézműves Csokoládé szaloncukra. Ezüst- és bronzérmet is a Vikingo Kft., a Sárospatak Hungária Édesipar Kft. terméke kapott. A díjazott szaloncukrok adventi vásár keretében a helyszínen megvásárolhatók is voltak.

Kapcsolódó témák

Marokkó fővárosában, Rabatban rendezték meg 2022. november 28. és december 3. között az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség Kormányközi Bizottsága tizenhetedik ülésszakát. Az itt meghozott döntés nyomán első alkalommal került egy lófajta és annak tenyésztési hagyományai az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára.

Az idehaza mellőzött, külföldön világhírűvé vált magyar tudósok – sajnos eddig sem rövid – névsora 2020-ban újabb taggal bővült. Az Amerikai Egyesült Államokban 1985 óta élő kutatóbiológus szinte egyik percről a másikra került a figyelem középpontjába, vált híressé. A Kínában 2019-ben tapasztalt első megbetegedések után kitört járványt a WHO már 2020. március 11-én világjárvánnyá nyilvánította. Megfékezése eleinte reménytelennek tűnt, mígnem a nagy lendülettel folyó kutatások során felbukkant egy magyar név: dr. Karikó Katalin. Az ő szabadalma alapján készült el 2020-ban, a világon elsőként, a klinikailag is bizonyítottan hatásos oltóanyag a SARS-CoV-2 koronavírus-fertőzés ellen!

Valójában ez az elnevezés nem is egészen pontos. A kor nagyjából igen, de hogy sportág? Akkor még biztosan nem volt az. Sokkal fontosabb volt. Ma úgy hívjuk muaythai, de ezt hallván hányan tudják – úgy nagyjából – mit is takar ez a szó? Nem is igen volna értelme erről fejtegetésekbe bocsátkozni, ha a napjainkra sporttá vált egykori harcművészet magyar képviselői a közelmúltban nem értek volna el figyelmet érdemlő sikert.

A Múzeumok éjszakáján két rendezvénynek is otthont adott Budapesten a Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia templom. Nem meglepő, hogy az évenként megrendezett és roppant népszerű rendezvényhez a főváros legöregebb temploma is csatlakozott, hiszen ez az épület már önmagában felér egy múzeummal. Az altemplomban megtartott második előadás a fővárosi fürdőkultúráról szólt és bár témája – első hallásra – nem nagyon illet a helyszínhez, rövidesen kiderült; az előzetes feltételezés téves volt, két okból is.

A történelem, a tiszti pálya, a katonaélet iránt érdeklődők számára sok új, érdekes információt nyújthat egy frissen megnyílt kiállítás. A Ludovika Akadémia történetét feldolgozó állandó múzeum nem egyszerűen hadtörténelmi jellegű kiállításnak ad helyet, hiszen középpontjában nem az események, hanem elsősorban az emberek állnak. Az előzetes bejelentés nélkül látogatható kiállítás helyszíne a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Ludovika Szárnyépület, (1083 Budapest, Ludovika tér 1.) Az esetleg változó nyitva tartás idejéről a https://www.uni-nke.hu oldalon lehet tájékoztatást kapni.