2020. január 23. csütörtök, Zelma, Rajmund és Emerencia napja
A lélek tükre
Révay András
2016.02.08 16:48
Már szinte hazajárnak a szlovén képzőművészek a budapesti I. kerületbe, a Várnegyed Galériába. Ezért nem is volt meglepő, hogy a Szlovén Kultúra Napja alkalmából ismét ott nyílt gyűjteményes kiállításuk „A lélek tükre” címmel.

 Nem voltak babonásak a rendezők, összesen tizenhárom művész alkotásait, grafikát, festményt, szobrot gyűjtöttek egybe. Volt köztük olyan, akit már ismer a budapesti közönség és olyan is, akinek ebben az évben, ugyanitt, egyéni kiállítására is sor fog kerülni. Az egyéni kiállítások a művész egy korszakát vagy aktuális munkáit tárják a közönség elé, ennek üzeneteit a látogató könnyen értelmezheti. A csoportos kiállítások esetében kicsit nehezebb dolga van a befogadónak. Annyi jelrendszerből állnak ugyanis össze, ahány művész alkotásait tartalmazzák. Ilyenkor meg kell próbálni megtalálni a kiállított műveket összetartó erőt, gondolatot. Ez lehet egy alkotói közösség, vagy egy régió bemutatkozása. Most erről van szó.

 Más okból is van ünnepelni valónk – emelte ki a megnyitón őexcellenciája, Ksenija Skrilec, a Szlovén Köztársaság nagykövete. Lendva városa és az I. kerület tíz évvel ezelőtt létesített egymással testvérvárosi kapcsolatot, két éve pedig már Lendva és Budapest is megtette ugyanezt. Ezen a kiállításon a Lendva-vidék legjelentősebb művészeinek alkotásai láthatók. Olyan művészek, akinek a nevét országaink határán túl is jól ismerik. A Mura-vidéken együtt élünk szlovének és magyarok – mondta, és olyan közösséget alkotunk, ami egész Európában példaértékű. Kitűnőek a kapcsolataink, de még mindig sok lehetőség van a szorosabbra fűzésükre. Ez a rendezvény a kultúra nyelvén szól hozzánk és éppen ezért a szavaknál közelebb képes hozni a másikat. Olyan nyelven szól, amihez nem kell tolmács!

A testvérvárosi együttműködés valóban tíz éve vált hivatalossá – egészítette ki Lendva város polgármestere, Anton Balažek – de annál hosszabb időre nyúlik vissza. Már akkor is gazdag és sokrétű volt. Az aláírt papíroknak ugyanis nincs sok értelmük, ha a bennük foglaltakat nem tudjuk tartalommal megtölteni. Itt tartalomban nincs hiány! A gyümölcsöző együttműködés apró tettek sokaságából áll, jó bizonyíték erre a kiállítás műfaji sokoldalúsága is. A Szlovén Kultúra Napja alkalmából sok helyen lesznek ünnepségek odahaza és itt, Budapesten is, ahol február 8-án, a Zeneakadémián, Szlovénia egy ifjú tehetsége, Urban Stanic ad zongorakoncertet.

 Nagyon gazdag tíz évet hagytunk magunk mögött – viszonozta a köszöntő szavakat dr. Nagy Gábor Tamás, Budavár polgármestere, megerősítve, hogy a művészet nyelve az érzelmek útján, közvetlenül a szívhez szól. Általában, a testvérvárosi együttműködés – mint gondolat – a II. Világháború után fogalmazódott meg. Annak a keserű tanulságaként, hogy Európa népei két pusztító háborúban is gyilkolták egymást. Jó lenne elérni, hogy az emberek ismerjék meg egymás nyelvét, kultúráját, történelmét, hogy ne viszálykodva, gyűlölködve tekintsenek a másikra, mert nem értik, nem ismerik motivációit. Az elmúlt fél évszázad egyik legsikeresebb, állami, politikai hatásoktól mentes, civil mozgalma éppen a testvérvárosi kapcsolatok hálózatának felépítése lett. Ennek egyik része a különleges művészi műhelyek kölcsönös bemutatkozása. Lendva környékére különösen érvényes, hogy ott még a tájban is valami olyan, fantasztikusan kódolt művészet rejlik, ami kevés pontján van meg a világnak. Ezért jó, hogy ezt Budapesten is érzékeltetni lehet.

A kiállított művek által minden kiállítás megfogalmaz valamit – tehát üzenetet hordoz. A műalkotások saját jelrendszerrel bírnak – utalt vissza az előzőekre Pisnjak Attila művészettörténész. A jelek fejezik ki a művész üzenetét, a kiállítás pedig jelrendszerből kialakított üzenetek sokaságát hordozza. A lélek tükre című kiállítás a régió alkotó közösségét próbálja meg közel hozni a nézőkhöz. Üzenete abban az erőben rejlik, ami összekapcsolja a műveket és az alkotókat. Ez pedig nem más, mint a Lendva-vidék, illetve a hozzá való kötődés. Főleg ez utóbbi szó adja vissza a lényeget, a művészek szemléletének meghatározó elemét. A szűkebb pátriához való kötődés fonja őket eggyé, függetlenül attól, hogy elvándoroltak-e messzi földre, a Mura-vidéken maradtak vagy éppen visszatértek oda. Ennek a kötődésnek köszönhetően tartoznak ők együvé akkor is, ha már néhányan közülük egy más dimenzióban leltek új otthonra.

 Ez nemcsak a földrajzi értelemben vett kötődés a helyhez, sokkal mélyebb kohézió az, ami az üzenetet alkotja, ami a Lendva-vidékhez és egymáshoz kapcsolja a művészeket. Valószínűleg mindegyüknet más apró mozzanat nem hagyja elszakadni ettől a vidéktől. De valami biztosan van ott, ami nem enged eltávozni. Személyes érzelmek, kapcsolatok, a táj sajátossága, ételek, szokások, tárgyak – nem utolsó sorban pedig a nyelvi és kulturális sokszínűség, mely az egynyelvű és egykultúrájú környezetben élőknek akár tehernek is tűnhet vagy éppen rettentően hiányozhat. Ezek a kis mozaikkövek összetett inspirációs közeget hoznak létre. Az egyéni jelrendszerek összeadódva alkotják meg a teljes egészet. A kiállított művek egymást is erősítik, létrehozva egy sajátos, külön univerzumot, mely élő, elgondolkodtató, sokszínű, drámai vagy szórakoztató.

A kiállítás címe sokaknak „a szem a lélek tükre” mondást idézheti fel. A szem több kultúrában is szimbolikus szerepet játszik. Van ahol a tudást, máshol az istenséget testesíti meg, ez utóbbi miatt több vallásban is megtaláljuk. A szem a legbensőbb énünket vetíti ki. Nemcsak az egyén jelleméről árulkodik, de olyan gondolatokat, érzéseket, érzelmeket is ki lehet belőlük olvasni, melyeket nem minden esetben tud vagy akar az ember közölni. A képzőművészek olyat tudnak a saját jelrendszerükkel megfogalmazni, melyek minden ember létét körülveszik, meghatározzák. Ilyen értelemben tehát a művésznek nem csak a szeme, de az alkotása is a saját lelkének a tükre. Ez a kiállítás játékot kínál: az üzenetek felfedezésének lehetőségét. Látogatható március 19-ig, keddtől szombatig 11 és 18 óra között.

Kapcsolódó témák

A cím talán némi fejtörésre ad okot, világosabb lesz, ha az azték név helyett a nálunk jobban ismertet használjuk. Ő Tollaskígyó, az azték mitológiában a tudás és a tanulás istene, aki most néhány hétre Budapestre költözött.

Arról, hogy a II. Világháború során rengeteg műkincs tűnt el a hazai múzeumokból – már nagyon sokat hallottunk. De, hogy ugyanez lejátszódott harminc évvel korábban is – nos, arról mindeddig semmit! Egy új kutatás most erre kíván fényt deríteni.

Különleges könyv bemutatója és egy kiállítás megnyitása zajlott egy időben Budapesten a Józsa Judit Galériában. A falakon, kódexlapokon látható a Belváros-Lipótváros krónikája és a különálló lapok együtt, könyv formában, kézbe vehetővé váltak.

Ez volt a kezdet, az első lépés a világsikerhez vezető úton – mondta el Rajk László azon a sajtótájékoztatón, ahol bejelentették: Oscar-díj jelölést kapott a Saul fia című magyar film.

A sztárvendég, Plácido Domingo iránti óriási érdeklődésre való tekintettel estéllyé alakítja február 6-i rendezvényét a Magyar Állami Operaház. Estélyt adnak, és ezzel esélyt, hogy a világhírű spanyol énekes fellépését 1236 vendég láthassa színháztermi kényelemben.

Blog ajánló
Egy nap a városban Boldog csirke sokáig fejlesztett panírban - Crunchy
Az USA-ban töretlenül népszerű a fried chicken, amiből nekünk csak a KFC jutott, meg a zsarus-kábszeres filmekben a gettós kosárpályán kézzel evős tévésképernyős látvány - ez a vonal sosem lett nagyon népszerű Európában. Vannak persze jó helyek, emlékszem, amikor Csabával Párizsban is meglátogattunk egy ilyen biocsirkézőt, és becsináltam a csirkemelltől, mert egyáltalán nem olyan volt, mint amire számítottam. Hanem jó. Mondjuk sokat dobott az élményen még az is, hogy papírpohárban adtak helyi asztali bort, ami annyira kellemes és őszinte volt, hogy feldobta az egész menüt. Ha csirkét sütsz panírban, akkor három dolog határozza meg a végeredményt: a csirke, a panír, meg az olaj. Ezzel nagy titkokat nem árultam el. Így amikor a Ring - Zingből ismert Susánszky Ádám (emlékeztek még, milyen burgere volt Ádámnak a Zing előtt? 2010-ben annyival állt mindenki más felett, hogy akkor és ott meglegyintett a későbbi street food forradalom szele) áll neki ilyet készíteni, akkor érdemes odafigyelni, mert tutira figyel a szentháromságra. A Crunchy egy kis talponálló az Allee és a szomszédos vásárcsarnok között, korábban a csapatnak egy kiváló szendvicsezője volt itt. Most a falon egy méretes táblán írják ki, mit tudnak azok a csirkék, amiket ők kapnak limitált mennyiségben a termelőtől: Tehát szabadon tartják őket, nincsenek antibiotikumok, jó a takarmány, kis állományban nevelkednek, és így tovább. Ennek vannak erkölcsi vonzatai (szívesebben választasz ilyet, mert nem kötődik rendszeresített állatkínzáshoz, hacsak nem vagy vegán, mert akkor szerinted de), és vannak minőségi vonzatai is. Egy ilyen csirkehús finomabb, magas minőségű vendéglátóhelyeken el lehet adni, magasabb áron. Ádám elmondta, hogy ez cél is: ha más gazdák látják, mennyit tud hozni egy ilyen tartás, talán átállnak. Bár nem is a “gazdák” adják ki a tenyésztés jelentős részét. A Crunchy-ban csirkét kapni tehát, változó körettel, szószokkal és előkészítéssel. Vannak szendvicsek, lehet kérni egy adag szárnyat (gyorsan elfogynak), illetve vannak boxok, amire a szárny, a mell és a comb közül lehet választani kettőt vagy hármat. Fontos kiegészítők még a szószok is, amikbe a csirkéket mártogatod. Ha egyébként nem lennél tiszta olaj a kézzel evős csirkéktől (leszel), akkor a szószokkal garantáltan tocsogsz a lében. A Nashville szendvicsben lévő csirkét például előzetesen egy mogyoróolajban áztatott cayenne borsos - barnacukros dipben áztatnak meg, és csak utána jön a panírozás. A folyadék picit a húsba is belesüt, picit a panír is felissza, de nem áztat, csak úgy jelzi, hogy ott van. A panír valóban ropogós, nem véletlenül hívják így a helyet. Mellette a csirkehús lágysága izgalmas egyveleget alkot. Fontos kiegészítőt jelent a hosszú kajálós pultra kihelyezett chilik, habanero szószok sokasága, amikkel szintén meglocsolhatjuk a csirkéket, hogy ne csak forró és finom legyen a cucc, de kíméletlen is. A csípősség fokát külön mutatóval próbálja érzékeltetni a hely. Ha ez úgy hangzana, mint valami fine dining, hát ez nem az: erőteljes, harsány street foodról beszélünk, nincsen kifinomultság, csak a kézzel zabálás boldogsága, a csontok foggal és nyelvvel kerülgetése, és így tovább. Ilyen élménynek viszont kiváló a Crunchy, ami a tálalással is jelzi, hogy nem akar több lenni, mint ami. És sokkal jobban lehet szeretni azt a helyet, ahol az egyszerű külső szokatlanul nagy belbecset hordoz, mint amikor fordítva ülnek a lóra. CrunchyCím: 1117 Budapest Kőrösy József u. 7.
Egy nap a városban A jövő kocsmájában jártam, de tényleg, ilyen lesz - Schrödinger macskája
Amikor a jövő kocsmájáról beszélek, nem valami futurisztikus izé jár a fejemben. A jövő kocsmája a fejemben energiatakarékos, tehát sötét. A piák baromi drágák, mert már csak a tisztességesen elkészített piákat lehet eladni, valamint a távolról érkező, egzotikus piák utaztatási költsége különadóval sújtott. A jövő kocsmájában karcos blúz szól az alacsony fogyasztású USB-s hangszórókból. Az asztaloknál alig valaki, akik mégis ott ülnek, a létezés mibenlétén merengnek, vagy verseket olvasnak. Itt jártam én a minap. Pont itt. A Schrödinger macskája pub a Kertész utcában van, ami így télen - meg egyébként nyáron is - eléggé kimarad a turista-fősodorból. Sok itt a lehúzott roló, a közepes vendéglátóhely (NEM az M étteremre gondolok, ők például szuperek). Az utca sötét és - ha esik az eső - nyirkos. A lehelet csíkot húz utánam, ha hideg van. Lábam fázik, ha nincs rajtam meleg cipő. Ebben a sötét utcában van egy pub, ami nagyon is beleilleszkedik ebbe a negatív fénykavalkádba a maga erőteljes módján. A Schrödinger macskája pubot alig vesszük észre, pedig nagy üvegtáblák engednek betekintést a benti ürességre. Persze, benyitok. Miért is ne? A belső dizájn egyébként tetszetős. Jól néz ki a nyerstégla a ráccsal, jó minőségűek az asztalok, hátul gyerekzáras gyerekajtó biztosítja, hogy kiskorúak véletlenül se jussanak hozzá a piához. A felnőttek át tudják lépni, persze.  A pult mögött létrázható polcokon rengeteg egzotikus pia. Rögtön egy a távoli Mauritiusról érkező itallal nyitunk, a rumot természetesen egy kihalt állatról nevezték el. Mi sem illik jobban egy kocsmához, a jövőből. A Lazy Dodo nagyon kellemes ital, hosszan marad a szájban és a pohárban, gyümölcsös-élénk. Ha pedig az ok-okozat mentén egy szinttel feljebb haladunk, és a világ problémáit még jobban felfedezzük, akkor csak kilyukadunk a 20 éves Dictator mellett. Ebből is kérünk egyet, vastag, szivarfüstös ital, bőven a hordó, de nagyon szép egyensúlyba hozva. Igazi kortyolgatós rum, olyanoknak is, akik nem tudják elképzelni, hogy apró kortyokban élvezzék a nagy töménységű italokat. Egy világ nyílik meg ezzel számotokra! A két ital darabja a 3000 forintot nyaldossa, de lehet kapni gin-tonicot is, majdnem 5000-ért. A hely specialitása ugyanis ez, kézműves tonicok, különleges, távoli vidékről érkezett ginek egymásra hatása olyan terület, amivel korábban már én is kísérleteztem, és tényleg az egyik legizgalmasabb irány, amit a fenszi koktélokat nem kedvelők is élvezhetnek keverék fronton. A hely tulajdonosa, Martin egyébként nem volt bent ezen a napon, így egy kedves kollégája segített választani, rumokban mondjuk nem volt annyira képben. Nem baj, a blogon élményekről írunk, nem riportokat készítünk, így simán belefért ez. Egyébként Martin nyilván tud pluszt nyújtani, ahogy a helyre rendszeresen szervezett koncertek is. Ja, és ígértem még filozófiát: ezt én szolgáltattam. A hely szelleme és a rumok annyira megihlettek, hogy barátomnak hosszan kifejtettem, miszerint szinte biztos vagyok benne: ha nincsenek élőlények, nincs jelen sem, szükségszerűen pedig az univerzum sem képzelhető el térként, így aztán nem lehet más, csak illúzió. Hétköznap volt. Schrödinger macskája pubCím: 1073 Budapest Kertész utca 42-44
Városlátogatások Egy nap Splitben – One day in Split
Egy nap Splitben – One day in SplitHorvátország második legnagyobb városa, Közép-Dalmácia igazgatási és gazdasági központja. Az ókori város számos gyönyörű látnivalót kínál az érdeklődők számára.Egy kis történelem:Történészek szerint a település neve a görög aszpalathosz (tüskebokor) szóból származik és némi római hatásra lett az olasz Spalato, végül ez módosult Split-re. A római uralmat megelőzően görögök lakták a helyet, de igazi várossá Diocletianus római császár idején vált. Az uralkodó hatalmas palotát építtetett a tengeröbölhöz, melyet a négy égtáj felől a Tengeri, az Arany, az Ezüst és a Bronz kapun keresztül lehet megközelíteni. Lemondása után a császár ide vonult vissza, itt töltötte „nyugdíjas” éveit. Az impozáns épületerőt sugárzott és biztonságot jelentett, ezért egyre többen telepedtek meg itt.A palota körül alakult ki a későbbi város, melynek fordulatokban gazdag történelme során többször is kapcsolódott a magyar történelemhez. 1105-ben a város behódolt Könyves Kálmán magyar király előtt, aki katonai beavatkozás nélkül szerezte meg az uralmat. A magyar uralkodó esküt tett Split szabadságjogainak a megtartásáról, a város polgárai pedig hűséget fogadtak a magyar királynak.Később Velence foglalta el a várost, majd II. Béla hadjáratát követően közel harminc évig újra magyar fennhatóság alá került Split. A tatárjárás idején ide menekült IV. Béla, itt vannak eltemetve leányai, Katalin és Margit.Látnivalók:Split óvárosa lényegében az egykori Diocletianus-palota falai között található. Az egész történelmi negyed felkerült a Világörökség listájára.A történelmi falak között is eluralkodott a mediterrán hangulat, a belváros szűk, labirintusszerű utcáin és sikátoraiban pezsgő élet zajlik. A kétezer éves műemlékek között számos kiülős étterem, kávézó és pizzéria működik, ahol ki lehet próbálni a helyi ételkülönlegességeket és a hűsítő söröket. A pénztárcánkra nem árt vigyázni, itt nem is annyira zsebtolvajoktól kell tartani, a helyi árak olyanok, hogy az gondolja az ember, hogy a császári palota felújítására gyűjtenek.Apropó, mit gondolsz, hogy Horvátországban miért isznak a turisták szinte kizárólag bort vagy sört? bor – vino - sör – pivo - üdítő - osvježavajuće piće.A kikötő is pazar látvány nyújt, érdemes itt is egy kellemes sétát tenni.Nézzünk meg egy videót: https://www.youtube.com/watch?v=apUvj5aoipY                                                                                              Készítette: vinpet
Városlátogatások Kefalonia
Kefalonia, az érintetlen természet csodájaKefalonia a Jón tenger legnagyobb szigete, melyet már Homérosz is megemlített az Iliászban. A zöldellő hegyekkel és dombokkal tarkított sziget az elmúlt évszázadokban volt török, velencei, angol, francia uralom alatt, majd 1864-ben csatlakozott Görögországhoz.Szinte minden turisztikai tájékoztató hangsúlyozza, hogy itt forgatták Louis de Bernières angol író regényéből készült, „Corelli kapitány mandolinja” című filmet Nicolas Cage és Penelope Cruz főszereplésével. A forgatási helyszínek Sami város kikötője valamint Komitata falu voltak. A fővárosban látható egy katona szobor, melyet előszeretettel fényképeznek a látogatók, de az nem a híres kapitányt ábrázolja.Kefalonia a csend a béke szigete, még nem árasztották el a turisták, ezért kiválóan alkalmas pihenésre, kikapcsolódásra. A sziget természeti látványosságai a Kathavothres víznyelő a káprázatos Melissani tavasbarlang és a Drogarati cseppkőbarlang is részei a sziget természeti kincseinek.Argostoli:Argostoli, a főváros trópusi hangulatú pálmafákkal övezett főutcáján egymást érik az éttermek, kávézók és ajándékboltok. Itt található a sziget legnagyobb kikötője, mely óceánjáró hajókat is képes fogadni.A kikötő fekete és fehér gyöngykavicsokkal kirakott parti sétánya minden napszakban gyönyörű. A halászok itt kínálják frissen fogott zsákmányukat eladásra.Sétáljunk vagy kis-vonatozzunk a fővárosban:Nézzünk meg egy videót a városról és hallgassuk meg a kikötőből elhajózó óriáshajó búcsúdalát.https://www.youtube.com/watch?v=AoS3lDAToYIhttps://www.youtube.com/watch?v=VQ_jiVA4HR8                                                                                                              By vinpet
Partnereink


Keress bennünket a Facebookon!