2019. július 17. szerda, Endre, Elek és Dzsesszika napja
Heuréka!
Révay András
2015.11.08 22:08
Három különleges, a feltalálás és a fantasztikum jelentésárnyalatait, az utópia és a csoda sokszínűségét körüljáró tárlattal válik teljessé a „Heuréka!” a Műcsarnok őszi-téli kiállítás-sorozata. A Vörösváry Ákos, Malgot István és Csertő Lajos munkáiból látható tárlatok 2016. január 31-ig látogathatók.

 A címet Arkhimédésztől kölcsönözték, aki a legenda szerint kiáltott így örömében, felfedezvén a fizika egyik fontos alaptörvényét. Ám a három kiállításnak még két másik közös jellemzője is van: a nyitottság és a konvenciómentesség. Nyitottság a sokszínűségben, értékekben, stílusokban, műfajokban és a konvenciómentesség, ami azt jelenti, hogy nagyon sokféle közönség számára szeretnék kinyitni a kaput. Hangsúlyozni kívánják az álmodozás merészséget, a valóság távoli szféráinak nagy ívű összekötését. A felfedezések mozzanatos jellege napjainkra elhalványult, és egy kimagasló tudományos teljesítmény sokféle tudást összegző csapatok kutatómunkájának eredménye. A művészet ugyanakkor mindmáig közvetlen kapcsolatban van a feltalálás, az alkotásélmény ősi, katartikus tapasztalatával.

Vörösvári Ákos gyűjteményes tárlata a „Létra” címet viseli. Térey János költő e kiállításrész bemutatását egy idézettel kezdte: „A tárgyi világnak az a makacssága van, hogy sohasem végződik be.” Itt, most ennek az ellenkezőjéről van szó, meghatározatlanságában is meghatározott a hatása. A titka a mérték, a birtokbavétel mérséklete, mely nem a mennyiségre utazó, fanatikus gyűjtőé. A kiválasztás szinte szertartásos. Józanság a vadászat során és higgadtság az elkülönítésben. Gyűjteményt alakítani nem a teremtés, hanem az elrendezés művészete. Nem alkotás, de mégis elsajátítás. Tulajdonunkká teszi azt, amit elszórva találtunk és csoportosítjuk legjobb ízlésünk szerint. Tehát a kulcs: a válogatás. Meg a sorrend.

Az a szeszélyes, kifinomult és korántsem naiv gyűjtő, akinek a tárgyai most itt vannak, ciklusokban gondolkozik. Valamilyen közös tulajdonság alapján létrehozott egy sosemvolt csoportosítást. Kiaknázott ezer lehetőséget, hogy az összefüggés eszenciaként épüljön be a szemlélő tudatába. Az elsődlegesen néprajzi tárgyak, demizsonok, tulipános ládák, cseréptálak, szüreti kádak – így együtt - mind jelentenek valamit, önmagukon túl. A „magas és a mély művészet” tárgyai új elrendezésben más értelmet, olykor szakrális minőséget nyernek. Vörösváry Ákost a szétforgácsolódás élteti. A művészet pereme, a kopás, a patina. Magyarország egyik édeni vidékét, a Tapolcai-medencét, a diszeli malmot szemelte ki gyűjteménye szállásaként – bizonyára nem véletlenül. Egykori pangó, elfeledett vidékből mára ismét ismert hely lett, élvezetek forrása, kulináris paradicsom. Az új lovastanyák, borbárok mellett a gyűjtő a pusztulásra ítélt tárgyakat megmentve hozott létre értékeket. Ez pedig valódi művészet!

 Csertő Lajos műhelyébe Kemény István író, költő vezette be a látogatókat. Ez a műhely Dunaújvárosban található, akkora, ami egy budapesti kiállítótérben visszaadhatatlan, átélhetetlen. Alkotó tevékenysége a hatvanas évektől kezdődően folyamatos. Műterme a Dunai Vasmű egyik régi üvegcsarnoka. Gigantikus belső tér. Benne műtárgyak tömege, fából, papírból, acélból, gipszből. Festékek, szerszámok, gépek. Egyszer csinált két hindu oltárt. Az anyagot – több tonna követ – hajóval hozatta valahonnan Ázsiából, Genovában rakták ki és onnan szállítatta Dunaújvárosba, majd – elkészültük után – Bombay mellé! Ő száz - százötven évre tervez. Az a valószínűtlen alkotó erő, ami hajtja, türelmetlenség nélkül nem létezhet.

Csertő Lajos messzire jutott. Őt a középkori polihisztorok utódjának szokták nevezni. Aki viszont megnézi az alkotásait, annak már a polihisztor szó kevés. A demiurgosz világalkotó szelleme platoni értelemben a világ alakítója és atyja, de nem a teremtője. A világ rendjének modelljét nem ő hozza létre, készen találja, de ő visz rendet a zűrzavarba. Azt akarja, hogy minden jó és hozzá hasonló legyen. Kiállítása tehát betekintés egy demiurgosz életébe! A nyugalma és az odafigyelése minden részletre képtelenségnek hat. Kórházi dekorációnak készült kerámia madárcsapatát úgy helyezte el a kórházban, hogy kifelé mutassanak. A betegek lássák, hogy innen el is lehet menni! Talán ezt a világszemléletet hívják humanistának. Vagy mondjuk inkább szeretetnek?

 Úgy tudjuk a hagyományból és a nagy mesterektől, Homérosztól, Thomas Manntól, hogy valamikor a „tengely idő” előtt - Kr. előtt 600-tól Kr. után 600-ig – istenek, démonok, nimfák és egyéb lények itt nyüzsögtek körülöttünk - emlékeztette a hallgatóságot Vekerdy Tamás pszichológus. Azóta a világ kiürül, mindinkább üres világban élünk. Hová lettek ezek a lények? Beköltöztek a mély tudattalanba! Ahonnan betegítenek, neurotizálnak, ha nem tudunk velük valódi és érdemi kapcsolatba lépni. De erre általában csak a művész képes. Ezek mind ki akarnak törni és ehhez igénybe veszik a művész személyiségét. Ha kell, tönkre is teszik, csak hogy megszülethessenek!

Malgot István szobrai között mi is úgy érezzük, hogy a falakat feszítgetik azok a lények, akik ott vannak. Arra pedig, hogy úgy meg tudja idézni őket, ahogyan megtette, szükséges volt, hogy mindennapi tudatát – amit mi oly fontosnak tartunk hétköznapi életünkben – ő kiürítse. Viszont telítette mindazzal a jóval, amit a világban maga körül talált. A hatalommal való viszonyában ma anarchista. Korábban volt szélsőségesen szabadságkereső – hogyan is létezhetne a művészet a legszélsőségesebb szabadság és szabadosság nélkül? Irányított művészet nincs! Egy művész természetesen liberális – bármilyen megbotránkoztató manapság ez a szó. A művész önmagában semmi, ha nem tud kapcsolódni embertársaihoz, tehát a művész szociális is!

És természetesen szüksége van arra, hogy konzervatív legyen – ha úgy tetszik – vagyis mélyre fúrhassa gyökereit abban a talajban, amelyből vétetett. Malgot bozótvágó késsel hatolt át korunknak mindezeken az eszmei áramlatain és ezeket össze is zsúfolta magában. Miután pedig tökéletesen bevette, sikerült ki is ütnie tudatából. Ezt az üres tudatot használták fel azok a lények arra, hogy megjelenjenek. Nem szónoklatok formájában. A művek szemlélője nézze a felületeket, a hajlatokat, a mozgások ritmusát. Nézzék a formákat! Hiszen ami lényeges, soha nem jelenik meg a tartalomban. Ott csak a félrevezető jelszavak vannak. Mindig abban aminőségben jelennek meg, amit egy mű létrehozott. Malgot Istvánnak ezt a minőséget sikerült létrehoznia és megragadnia.

www.mucsarnok,hu

Kapcsolódó témák

Puccini, Bohémélet című operáját 1937 óta ugyanabban a rendezésben láthatja a magyar közönség. Február 19-én új felfogásban mutatja be az Erkel Színház. Az előadás érdekessége, hogy ez a modern változat egyáltalán nem idegen a mű eredeti, 1896-ban megfogalmazott szellemiségétől.

Már hagyomány a Borháló üzleteiben, hogy időről - időre felülvizsgálják a készleteiket és az újonnan érkező borokból bemutatót tartanak. Ilyenkor gyakrabban nyílik az ajtó, sűrűbben jönnek a látogatók, vásárlók. Valamennyien egyetértenek abban, hogy érzékelhetően bővül a választék, egyre színesebb a paletta, folyamatosan bukkannak fel érdekes, új borok.

Már szinte hazajárnak a szlovén képzőművészek a budapesti I. kerületbe, a Várnegyed Galériába. Ezért nem is volt meglepő, hogy a Szlovén Kultúra Napja alkalmából ismét ott nyílt gyűjteményes kiállításuk „A lélek tükre” címmel.

A cím talán némi fejtörésre ad okot, világosabb lesz, ha az azték név helyett a nálunk jobban ismertet használjuk. Ő Tollaskígyó, az azték mitológiában a tudás és a tanulás istene, aki most néhány hétre Budapestre költözött.

Arról, hogy a II. Világháború során rengeteg műkincs tűnt el a hazai múzeumokból – már nagyon sokat hallottunk. De, hogy ugyanez lejátszódott harminc évvel korábban is – nos, arról mindeddig semmit! Egy új kutatás most erre kíván fényt deríteni.

Blog ajánló
Egy nap a városban Igazi régi, jó falusi kenyeret lehet venni a Wekerlén!
Tudjátok, milyen az a régi, jó falusi kenyér? Megmondom: amelyiket hétnaposan is jóízűen eszed. Csikorog benne a kés, olyan tömör, annyira egyben van, de nem száraz, hanem még mindig puha, a szónak egy neológ, felfújt biciklibelsős értelmében. Az íze olyan, mint egy érett furmint. Tökéletesen élvezhető, hétnaposan is. Nem savanyú, nem teng benne túl a kovász, de azért ott van az is. De más nincs a liszten, a són és a vízen kívül. Tudniillik hetente egyszer volt sütés. Fontos volt kifejleszteni ezt a fajta kenyeret. Na, egy ilyet találtam a Wekerlén, természetesen a Másik Bolt nevű intézményben. A Másik Bolt eddig - meg hétközben most is - a legjobb budapesti pékektől rendelt kenyeret - már aki szállítóképes -, minden nap más volt a producer. Most viszont ő is beállt a sorba, és pénteken meg szombaton a saját kenyerét árulja. Ami nem akar olyan lenni, mint a többieké, és ez benne a szép. Új stílus, de magas minőség. A pék neve: Irén. Úgy került ide a közigazgatásból, hogy szeretett sütni, és még ráadásul tudott is. És megmutatta Fábinak a tudományát, és Fábi azt mondta, hogy oké. Akkor csinálok egy műhelyet, kemencével, és tessék befáradni, szabad kézzel. Irén 10-15% kovászt használ csak, szemben a kézműveseknél szokásos 20-30% helyett. És frissen a kenyere sokkal nedvesebb, mint a megszokott. Kell egy 24 óra, hogy olyan legyen, mint máshol a friss, aztán még 24, hogy úgy magára találjon. Előtte is jó, de 48 óra kell ahhoz, hogy megtalálja a karakterét. A lendület kitart még pár napig, onnantól pedig az érett kenyér minden előnye megmutatkozik. Vajas vagy zsíros kenyeret most a legjobb kenni: büszkén tartja magán a cuccot, és nem eteti magát halálra. Mire végzel egy karéjjal, megfontoltan, meg tudod válaszolni magadnak tiszta fejjel a kérdést: vajon kell még egy szelet? Mit vittem még a boltból a kenyér mellé? Sárga cseresznyét. Mi mást? A hűtőben találtam virágokat is, de azt visszatettem, mert kissé perverznek találtam. Napi 60 kiló a kibocsátása a műhelynek, az összes kenyér elfogy, vagy le van foglalva. Ha előre szólsz, akkor tudnak félretenni. Csak pénteken és szombaton. Ahogy itt szokás, és ahogy kell is: "laza rendszerességel". A Másik BoltCím: 1192 Budapest  Kós Károly tér 13.
Egy nap a városban Ha sosem tudtad, miért jó egy saláta, ezt kóstold meg
Baromi jó, és egyben forróság-kompatibilis saláta jelent meg Budapest utcáin. Leginkább a Hollán Ernő utca körúti végén, amit szokás sétálóutcaszakasznak is tartani, és ezzel nem is vitatkoznék, merthogy egyébként abszolúte az. Itt található a Tökmag vegán bisztró, ahol az egyébként jellegtelen vagy kevésbé összeszedett szendvicsek és hamburgerek mellett egy sokkal inkább üdvözlendő - merthogy ritkább - műfajban, a salátában is alkotnak. Amire én a címben utaltam, az a marokkói quinoa saláta, ez:   A hely így jellemzi a saját termékét: Citrom és narancssárga színekben pompázik egyszerre édes és sós, ízélményben pedig a narancs, a cayenne és az édeskés aranymazsola- aszalt sárgabarack kockák dominálnak. Mindez friss roppanós sárgarépa spagettivel, petrezselyemmel és sült csicseriborsóval tálalva. Csak annyit tennék hozzá, hogy a quinoáról itt egy szó sem esik, pedig a magvak, amiket egy növény csúcsáról gyűjtenek össze, és nem is gabonák, baromi jók itt salátaköretnek. Nem szívták tele magukat, mégis megtartják a saláta remek lecsét. Igen, lecsét. A saláták hűtve vannak, amire alapesetben azt mondanám, hogy akkor ez nem annyira friss, mint szeretném, viszont így nyáron baromi jól esik. És nem jutott eszembe a cuccról, hogy nem friss, szerintem pörögnek eleget a saláták itt ahhoz, hogy frisset kapj. TökmagCím: 1136 Budapest Hollán Ernő utca 5.
Városlátogatások Kalocsa a Sárköz gyöngyszeme
Kalocsa a Sárköz gyöngyszemeEgy kis történelem:A jelentős történelmi és vallási múlttal rendelkező település már a honfoglalás időszakától Árpád fejedelem székhelye volt. Az első egyházfő Asztrik volt, aki a koronát hozta Istvánnak. A már klasszikusnak mondható diák fogalmazás szerint, ő kente fel a trónra Istvánt. Kalocsa hangulatos városa egyidős a magyar államisággal, 1000 év óta a magyar katolicizmus egyik központja az érseki rangra emelt egyházmegye. A híres érsekek közül Csák Ugrin a tatárok ellen, míg Tomori Pál a törökök ellen harcolt.Kalocsát eredetileg Colocsa néven említették, mivel a colosa lápos területet jelent és Kalocsa területe a Duna mocsaras árterén feküdt. Látnivalók:Római katolikus Nagyboldogasszony székesegyházA tekintélyes barokk székesegyház középkori alapokra épült a XVIII. században. Itt őrzik Szent Piusz földi maradványait. A tornyok csúcsára helyezett aranyozott gömbökbe egy emlékiratot, valamint szentek ereklyéit zártak. A tornyokat összekötő hídon Péter és Pál apostolok között Mária szobra látható.A Szentháromság téren, a székesegyház mellett található az érseki palota épülete. Az egykori épületet Gróf Batthyány József leromboltatta, a maradványait pedig beépítette a ma is látható barokk stílusú palotába. A dísztermében látható Liszt Ferenc zongorája, amelyen több hangversenyt is adott. Szintén itt találjuk hazánk legnagyobb egyházi könyvtárát, ahol mintegy 150 ezer kötetet őriznek gyönyörű barokk környezetben.Érseki KincstárA számtalan ritkaság mellett itt állították ki a drágakövekkel ékesített, aranyozott ezüst Szent István-hermát.Jelenleg az egész Szentháromság tér építési terület, sajnos nem látogatható. (2019)Kalocsai paprika:Az első írásos utalás a fűszer és gyógynövényként ismert növényre, az 1703. évi összeírás csanádi jobbágy lajstromban található. Később a paprika már az érseki uradalom számadásaiban is szerepel. A város határában csak a XIX. század végén kezdték el nagyobb arányú termesztését, de a feldolgozás háziipari jellege mégis sokáig fennmaradt. A Kalocsai Paprikakísérleti és Vegyvizsgáló Állomást 1917-ben nyitották meg, itt kísérletezte ki Horváth Ferenc az első csípősségmentes paprikát. A Paprika Múzeumban láthatjuk a jellegzetes fűszernövény történetét és termesztését. Belépve azonnal megcsapja az orrunkat a fűszerpaprika különleges illata. A múzeum kiállítása bemutatja a hagyományos kisüzemi termesztés fázisait és az alkalmazott munkaeszközöket.Népi motívumok:A város a magyar népművészet egyik leghitelesebb bázisa. A kalocsai hímzés, tojás, porcelán, bútor és falfestés méltán ismert nem csak Magyarországon, de az egész világon is. Ügyes kezű asszonyok virágokkal pingálják tele a lakóházak falát és a tornácokat.Korábban a kalocsai hímzés és a kézimunka kizárólag fehér volt, majd ezt követte a fekete és a kék-fekete. A napjainkban jellemzően zöldet, rózsaszínt, illetve sárgát hasznának, a ma is kedvelt szív alakú virág motívum pedig az életet és a szeretetet jelképezi. A helyi színek elnevezése is kifejező: a tulipiros, a csertői piros, a lángszín, a borszín, a libazöld, az irigy-sárga, a fecskenyak-vörös, a vadgalamb-kék, a gálic-kék és a bársony-kék. Ja, és ne felejtsük ki a színek közül a paprika-pirosat sem, hiszen a paprika-motívum a kalocsai hímzésekben is látható.  A kalocsai asszonyok miért vettek magukra több alsószoknyát? Az asszonyok, lányok színes rakott kasmírszoknyát hordtak általában 2-4 alsószoknyával. Háborús időszakban előfordult 8-12 szoknyát vettek egymásra, hogy az esetlegesen erőszakoskodó katonáknak elmenjen a kedve a kicsomagolástól.Nézzünk meg egy videót is:https://www.youtube.com/watch?v=Ci_CditiBrA                                                                                                       By vinpet 
Városlátogatások San Gimignano, a középkori Manhattan
San GimignanoSan Gimignano mint szinte minden toszkán település, egy dombtetőre épült. Történelme az ókorig nyúlik vissza, a városka eredetileg egy etruszk település volt és San Geminianus püspökről kapta a jelenlegi nevét, aki a legenda szerint megvédte a helyieket a hunok támadásától. Imáinak hatására olyan sűrű köd szállt a környékre, hogy Attila a félelmetes, „Isten ostora” jelzővel illetett hun vezér is eltévedt seregével együtt. Némileg árnyalja a romantikus történetet, hogy Szent Geminianus 397-ben halt meg, Attila pedig 405-ben született, de ki törődik ilyen apró részletekkel az évszázadok távlatából.A körös-körül olíva és szőlőültetvényekkel, magasba törő cédrusokkal övezett, etruszk falakkal körülvett, felhőkarcolókkal tarkított várost középkori Manhattan" néven is említik.A Rómába vezető zarándokút, a Via Francigena a városon haladt keresztül, ennek köszönhetően a település virágzó közlekedési és gazdasági központtá nőtte ki magát.A városka virágkorát, a XIII-XIV században élte, amikor a gazdag családok egymással versengve építkeztek, mintegy fitogtatva a hatalmukat. Mivel a város, fallal volt körülvéve, szélességben nem lehetett terjeszkedni, maradt a magasság. Magasabbnál magasabb tornyokat építve, az 1300-as években már 72 torony emelkedett az ég felé, volt, amelyik a 70 métert is elérte. Ezek a tornyok az egymással harcban álló családok védelmére is szolgáltak, mivel a bejárataik olyan magasan vannak, hogy csak létrán lehetett felmenni. A rivalizálást megelégelve a városvezetés elrendelte, hogy egy torony sem lehet magasabb, mint a városháza tornyánál (Palazzo Communale).Az 1338-ban az Európán végig söprő pestisjárvány San Gimignanot sem kímélte, a város szinte teljesen elnéptelenedett, a 72 toronyból csupán 13 maradt meg, de a város arculata ma is szinte olyan, mint a középkorban. Az építészet emlékei tökéletes állapotban maradtak fenn, úgy érzi az ember, mintha egy filmforgatás kellős közepébe csöppent volna. Nem véletlen, hogy a városka több mint 30 történelmi film forgatásának adott otthont, köztük a hét Oscar-díjat nyert Szerelmes Shakespeare, vagy a Zeffirelli által rendezett Tea Mussolinivel.Történelmi központja az UNESCO Világörökség része. Ide tartozik a többi között a Piazza del Duomo.A „Tornyok városa” híres fehér boráról. A Vernaccia di San Gimignano-t a vidék domboldalain termő ősi Vernaccia szőlőből készítenek. Ha autentikus környezetben szeretnénk megkóstolni ezt a nemes italt, látogassunk el a Strozzi hercegi birtokra, ahol a finom borok mellé, nagyszerű toszkán vacsorát is kapunk.San Gimignano minden évszakban számos programmal várja a látogatókat, a toszkán finomságokat kínáló apró üzletek, a művészeti galériák és az évről évre megrendezett történelmi játékok, fesztiválok maradandó élményt kínálnak.Nézzünk meg egy videót:https://www.youtube.com/watch?v=G0AenGQSRIY                                                                                                                                 By vinpet
Partnereink


Keress bennünket a Facebookon!