Évek óta keresem a lehetőséget, hogy az „Üvegtigris” után bele merjek fogni valami újba – árulta el Rudolf Péter rendező, a filmforgatás megkezdését bejelentő sajtótájékoztatón, a Szentendrei Skanzenben. Amikor viszont elolvastam a regényt, azt éreztem – folytatta – hogy ebből filmet kell csinálni! Csak „megszállott állapotban” tudok dolgozni és ez a könyv nyomban ilyen hatással volt rám. Pontosan ugyanazt a plebejus indulatot, humort és lírát festi, amit én is mindig szeretnék létrehozni. A könyv valójában kalandregény, de egyszerre Jókai paródia is, előkerülnek benne kísértetek éppúgy, mint János Vitéz – közben nagyon rólunk szól. Mindenféle erőltetett áthallásoktól mentesen jelzi: kik vagyunk, hogy élünk itt több száz éve, hogyan nem tudunk összekapaszkodni. Az egészben nagyon sok patriotizmus van és mégis keményen bírál. A legfontosabb eleme a szabadsága és a legnagyobb kihívás ezt átfordítani a film nyelvére.
A sorozat hat részének mindegyike egy – egy nap történetét dolgozza fel. Összesen 107 helyszínen játszódik, ebben hatalmas segítség a Skanzen. Lehetővé teszi, hogy bizonyos helyeket ne kelljen műteremben felépíteni. Szereplőit – több mint száz színész – a magyar színészet legjava adja. A költségvetése, 750 millió forint, csak látszólag nagy, hiszen a hatszor 52 perc három nagyfilm időtartamát adja ki. A helyszínek között őrült kergetőzés zajlik, postakocsit üldöz halottaskocsi, ágyúk dörögnek és egy egész honvédzászlóalj harcol. Nagyon régen készült nálunk kalandfilm. Utoljára talán Várkonyi Zoltánnak adatott meg, hogy ilyen történeteket dolgozhasson fel.
A film egyik főszereplője Haumann Péter szerint élvezet részt venni ebben a csapatban, ahol egy fontos történelmi helyzetben a társadalomnak minden rétege jelen van. Ilyen vagy olyan oldal, csibészek, kalandorok, mesefigurák és egy polgár, aki menti az irháját, de megpróbál a zivataros időben is tisztességes és önmaga maradni. Kezdve onnan, hogy mint cukrász elkezdi árulni a Kossuthkiflit, egészen addig, hogy a végén császármorzsát árul. Miközben személyes indok is hajtja, minél előbb utol kívánja érni megszökött lányát. Ha kell gyászhintóval, ha kell ármány segítségével.
Korkép, üldözéssel. Tömören így foglalta össze Reviczky Gábor a sorozat lényegét. Császári főtanácsost játszik, akit Kossuth-párti fia kirabol. Az apa, a császári kémszervezet egyik vezetője, a legmodernebb filmes megoldások teljes tárházát felvonultatva, minden erejével, minden összeköttetésének felhasználásával, titkosrendőrséggel gátolja, követi a fiát, aki erről nem tud. Út közben mindenki számos kalandba keveredik. A film a mának is szól. Legfőbb aktualitása, hogy sajnos évszázadok óta nem változnak az emberi és társadalmi viszonyok.
A legőszintébb színészi pillanatait éli át a forgatás során Kőszegi Ákos, aki szerepe szerint egy XIX. századi James Bond. Virtuóz módon mindenre hihetetlen gyorsan reagál, bármilyen eszközzel képes elérni azt, amit akar. A császári titkosszolgálat egyik fő ügynöke. Elkíséri főnökét a kalandos úton és az öt nap alatt annyi minden éri, mint más embert egész élete során. Olykor vaddisznóval kell szembenéznie – nem tévedés – adott esetben két–három centiméter távolságból! Érdekessége még a könyvnek – és majd a belőle készült filmnek is, a nyelvezete. Fehér Béla olyan szavakat használ, melyek a szabadságharc idején a köznyelv részei voltak, mára viszont teljesen feledésbe merültek. A jelenetek ízét viszont pontosan ezek a kifejezések adják meg.
Estilla, a cukrászmester lánya, Trokán Nóra első film-főszerepe. Ő az, akit az elegáns katonatiszt megszöktet, postakocsin menekül az apja elől Pozsonytól Debrecenig. A kapcsolat szerelmi történetnek indul, de a lány később kiismeri hódolóját, aki „emberközelből” már nem is olyan vonzó. Természetesen – és törvényszerűen - feltűnik majd a „harmadik”, megteremtve ezzel a választás lehetőségét. A szökevények nem sejtik, hogy üldözőbe veszi őket egy halottaskocsi, sok-sok furcsa szerzettel, varázslatos teremtményekkel találkoznak, miközben a képzelet és a valóság határán egyensúlyoznak.
A történet mozgató rugója Swappach Amadé, Kossuth seregének őrnagya, akit a sorozatban Lengyel Tamás kelt életre. Különféle feladatokat teljesít, inkább kevesebb, mint több sikerrel, és hogy helyét az életben és a katonák között igazolja, arra vállalkozik, hogy leleplez egy császári összeesküvést. Azt gondolja szerelme, Estilla apjáról, hogy a Debrecenből megrendelt, és a cukrászmester által elkészített harminc beigli egy titkos császári üzenetet rejt. A feltételezett hazaárulás leleplezése érdekében ő vállalkozik arra, hogy egy delizsánszon elviszi a szállítmányt Pozsonyból Debrecenbe.
A postakocsi, eredeti nevén tehát a delizsánsz hajtója Batykó, Kálloy Molnár Péter. Számára ez a kalandfilm a hat- hétéves korát hozza vissza, nem is beszélve arról, milyen élmény a forgatáson állatokkal együtt dolgozni. Szelídít kutyákat, istállóban, tehénnel alszik együtt. A történet a Szabadságharc közepén játszódik és ő az osztrákokon, magyarokon és egyéb kalandorokon keresztül vergődik el Debrecenbe. A regénybeli figura humoros, szerethető és – mint az majd a film végén kiderül – meglepő titkot is hordoz. Az író által kedvelt korhű szavak egy jelentős része épp az ő beszédét színesíti.
A legnagyobb kihívás az, hogy olyan XIX. századi filmet forgassunk, amihez nagyon kevés dolog áll rendelkezésünkre – hangsúlyozta Kapitány Iván, a film operatőre. De nem lesz karóra a 48-as honvédeken - ígérte meg, egy régi, híres malőrre utalva! Sok utómunkát igényel majd a film, mert a tájat, a környezetet úgy kell átalakítani, hogy a háttérben semmi ne látszódhasson a mai korból. A ruhákat, a kellékeket, fegyvereket – szinte az országot körbejárva egy mintáért - szakértők, hagyományőrzők bevonásával, aprólékos gondossággal készítették el. A film várhatóan 2014 októberében kerül a nézők elé, akik akkor majd eldöntik, hogy a sok, különféle sorozat közül választják-e ezt és az első rész után kitartanak-e mellette?
A Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításain a 19. századi anyag mindig is fontos helyet foglalt el az épület legreprezentatívabb, első emeleti termeiben. Harminc év után ezt az állandó kiállítást most új szempontok szerint újrarendezték. Ráadásul a jól ismert remekművek mellett, közel egyharmad részben, olyan alkotásokkal is bővült, amelyeket eddig csak ritkán láthatott a közönség.
A szakembereket és a közönséget is egyaránt meglepő eredmény született a 2016-ban már huszonnegyedik alkalommal meghirdetett, „Az év természetfotósa” pályázat értékelése során. A pályázat történetében mind ez idáig soha nem fordult elő, hogy a rangos szakmai versengés úgy a felnőtt, mint az ifjúsági kategóriában kettős győzelmet hozott volna!
Melyik városban van hazánk egyetlen diadalíve, hol találtak nálunk múmiákat, hová érkezett annak idején az első vonat, az első dunai gőzhajó és az első villanyvonat? Hol van Magyarországon a legnagyobb tokaji bor gyűjtemény? Mindezeken kívül még számos hasonló kérdést tehetünk fel, de talán már ennyiből is kitalálható: Vácról van szó.
Különleges vendéget hívtak meg a szervezők az újlipótvárosi Firkász kávéház hagyományos „Délutáni frissítő” című programsorozatába. Hazai filmművészetünk egyik legérdekesebb egyénisége vállalkozott rá, hogy egy beszélgetés során némi betekintést enged a filmkészítés sokak számára titokzatos világába.
Igaz, ezúttal nem hajóra száll. A Huszárik Zoltán Alapítvány, a család és az Uránia Nemzeti Filmszínház együttműködése eredményeként, a korán elhunyt filmrendező, Huszárik Zoltán grafikai alkotásaiból nyílt kiállítás az Uránia mozi kávézójában.
