2019. május 22. szerda, Júlia és Rita napja
Hiszünk a képek erejében
Révay András
2016.11.10 22:31
A szakembereket és a közönséget is egyaránt meglepő eredmény született a 2016-ban már huszonnegyedik alkalommal meghirdetett, „Az év természetfotósa” pályázat értékelése során. A pályázat történetében mind ez idáig soha nem fordult elő, hogy a rangos szakmai versengés úgy a felnőtt, mint az ifjúsági kategóriában kettős győzelmet hozott volna!

A naturArt - Magyar Természetfotósok Szövetsége, 26 esztendővel ezelőtti megalakulása után első feladatai egyikeként olyan fotópályázat megrendezését tűzte ki célul, amely alkalmas arra, hogy a magyar természetfotósok évről évre összemérhessék képességeiket és a nagyközönség előtt is bemutathassák legszebb alkotásaikat. Ebben a szellemben írta ki a szövetség, immár 24. alkalommal Az Év Természetfotósa pályázatot, amelynek névadó támogatója az idén a Saubermacher Magyarország Kft. volt. Bár most az elmúlt évekhez képest kevesebb képet neveztek be, a pályázat ezúttal is izgalmas versengést hozott. A zsűri összesen több mint 3000 képből válogatott, és az értékes, komoly szakmai elismerést jelentő díjakért az utolsó fordulóban 125 mű versengett. Az idén beérkezett pályaművek a világ legkülönbözőbb helyein készültek! Természetesen ezúttal is a hazánkban, Erdélyben, a Vajdaságban és a Felvidéken készült fotók voltak többségben, de érkeztek Alaszkától Angliáig, Balitól Csádig, Japántól a Galápagos-szigetekig, és még ezer különlegesebbnél különlegesebb helyszínről, sőt, voltak pályázók, akik bolygónkat is „elhagyták" és az Oltár csillagképből vagy a Messier 106 galaxisból „hoztak képet”.

Az osztrák alapítású Saubermacher Magyarország Kft. hulladékgazdálkodással foglalkozó cégcsoport. Filozófiájukhoz tartozik, hogy szeretnének minél többet tenni az élő és az élhető környezetért. A magyar természetfotósok élen járnak a világ fotóművészetében ezért is vállalkoztak szívesen ennek a versenynek a támogatására – mondta el Dobos Tamás,- a Kft. ügyvezető igazgatója. A Canon viszont már tíz éve ott van a támogatók között – hangsúlyozta Kovács Botond, a Canon marketing-kommunikációs vezetője. Magyarországon minden évben három nagyon komoly fotókiállítást rendeznek: a Magyar Sajtófotó, a World Press Fotó és Az Év Természetfotósa kiállítást. Mindhárom teljes fotóanyagát már évek óta a Canon nyomtatja és ezzel támogatja ezt a három rendezvényt, mert a cég a végtelenségig hisz a nyomtatott képek erejében és fontosságában.

A zsűrizés ezúttal is a legszigorúbb szakmai és etikai alapelvek alapján történt. A teljes átláthatóság jegyében a 14 kategóriában beérkezett képek elbírálásának első két fordulója az internet nyilvánossága előtt zajlott, és a világ bármely pontjáról nyomon követhető volt az is, hogy melyik képre hány pontot adott az elismert szaktekintélyekből álló zsűri. Az idei év a kiemelkedő kollekciók éve! Volt a mezőnyben két olyan világklasszis fotós - Daróczi Csaba és Selmeczi Dániel -, akik egyaránt 10-10 képpel jutottak a döntőbe, ami igen ritka ezen a pályázaton Ráadásul mindketten 2-2 kategóriában győztek, és a többi pályaművük szereplésével is csaknem hajszálra ugyanannyi pontot gyűjtöttek, így a zsűri döntése értelmében ők ketten nyerték el 2016-ban Az Év Természetfotósa címet.

Selmeczi Dániel, 38 éves búvárfotós az egész világot bejárta, a cápák védelmében kifejtett munkájával komoly nemzetközi elismerést vívott ki magának. Lebilincselő fotóival számos rangos külföldi pályázaton nyert már díjat, mint például a BBC Wildlife Photographer of the Year és a német GDT. Legnagyobb hazai sikere „Az év természetfotósa" díj elnyerése 2o14-ben. Nem véletlen, hogy mindkét kategória, amiben győztes lehetett, a vízhez kötődik. „Az állatok szemtől szemben” kategóriát citromcápaportréja nyerte. A felvételt közvetlenül a cápa alá húzódva készítette. A fekete-fehér természetfotók között a szardíniákra vadászó delfinek című képével győzött. Az „Ég és víz között” kategóriában harmadik díjat nyert fotója egy – a dél-szudáni vizekben kíváncsiskodó – selyemcápát ábrázol. Vannak persze kevesebb bátorságot igénylő felvételei is, mint például a csendes-óceáni Palu szigetén, egy belső tóban élő békés medúza képe.

A másik győztes, Daróczi Csaba Soltvadkerten él családjával, és amikor éppen nem a pusztát járja, akkor a helyi általános iskolában tanít, földrajz-testnevelés szakos tanár. Több mint hetven díjat nyert eddig idehaza és külföldön, s 2012-ben a nemzetközi fotókiállításokon elért eredményeinek elismeréseként elnyerte a Nemzetközi Fotóművészeti Szövetség a FIAP fotóművész diplomáját. Különösen kedves számára Az Év Természetfotósa pályázat, amelyen eddig 17 alkalommal vett részt; az eddigi mérlege százhúsznál is több kiállított kép, 1999-ben és 2012-ben pedig a legnagyobb elismerést, Az Év Természetfotósa díjat is elnyerte. „Az állatok viselkedése” kategóriában a lengyelországi Slowinski Nemzeti Parkban egy hátára fordult cserebogárról készített „Csapdában” képe diadalmaskodott.

A másik megnyert kategória pedig a „Kompozíció, forma és kísérletezés” volt, egy – a Balti-tenger partján készült felvétellel. Itt egy hidegfront után hatalmas szél kerekedett és lefújta a homokot az addig betakarva rejtőzködő kavicsokról. Ez a kategória más szempontból is különlegesnek számít. Ez az, ahol „mindent szabad”. Míg az egyéb, más felvételeknél a zsűri szigorúan ügyelt arra, hogy a képekkel semmiféle manipuláció ne történhessen, mi több ellenőrzött is minden kockát, valóban a módosítatlan, eredeti került-e a versenyanyagba, itt teret kapott a fantázia. Ebben a kategóriában a pályázat kiírói helyet adtak azoknak a kísérletező alkotóknak, akik a képeiket a hagyományos kategóriákba nem tudták besorolni, bár a bírálat itt is kizárólag esztétikai szempontok alapján történt.

 Az ifjúsági kategória egyik győztese, a 17 esztendős Ceglédi Adám a Balaton déli partján él, és hat esztendeje szeretett bele a természetfotózásba. „Én a cserkeléses fotózásban találtam meg azt a szépséget, ami minden alkalommal vissza-visszahúz a természetbe. A világ egyik legjobb érzése, amikor az ember és a vadállat között kialakul egy bizalmi kapcsolat. És ez az, amit sohasem tudok megunni, és ami mindig visszahív a természetbe" - vallja Az Év Ifjú Természetfotósa. A cím másik idei birtokosa Szekeres Levente, aki a Vajdaságban, Szabadkán született, és ma is ott él. Levente valójában nemcsak elnyerte, hanem egyben megvédte a címet, hiszen a pályázaton 2015-ben is ő nyerte el a fiatalok körében legáhítottabb díjat. Levente a szülei nyomdokain lett a természet szerelmese. „Édesapámmal több lest is építettünk, ahonnan kezdetben csak figyeltük az állatok viselkedését, majd idővel a megfigyelés mellé társult a fotózás is" - emlékezik a kezdetekre. Épített a madáritatóban a víz alá egy kis szigetet is, ahová a békák szívesen ültek ki napozni, ám a siklók gyakran megriasztották őket. Ilyenkor el lehetett csípni pár jó pillanatot.

A pályázatra benyújtott legjobb képek december 31-ig láthatók Budapesten, a Természettudományi Múzeumban megrendezett kiállításon. A kiállított képek mindegyike megtalálható az Alexandra által kiadott „Az év természetfotói 2016” című albumban, ami igazán szép és maradandó ajándék lehet minden család számára.

                                   Az év természetfotói
                                   Magyarország 2016
                                   Alexandra Kiadó – 2016
                                   ISBN 977-178-523-305-1
                                   Alföldi Nyomda Zrt.
Kapcsolódó témák

Születésének századik évfordulójára emlékezve, kiállítás nyílt Zirkelbach László festőművész alkotásaiból Budapesten, a XIII. kerületi József Attila Művelődési Központban. A tárlat, melynek látogatása díjtalan, január 8-ig lesz nyitva.

Két bolgár művész, egy szobrász és egy festő alkotásaiból nyílt közös kiállítás a budapesti Bolgár Kulturális és Tájékoztató Központban. Kettőjük együttes bemutatkozása cseppet sem véletlen, művészi felfogásukban ugyanis határozott rokonság figyelhető meg.

A budapesti Koreai Kulturális Központ látogatói már megszokták, hogy az itt megrendezett kiállítások mindig valamilyen különlegességet állítanak a középpontba. Nincs ez másként most sem, az Eszterházy Károly Egyetemmel közösen létrehozott, és december 16-ig látható YATOO című kiállítás esetében sem.

A Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításain a 19. századi anyag mindig is fontos helyet foglalt el az épület legreprezentatívabb, első emeleti termeiben. Harminc év után ezt az állandó kiállítást most új szempontok szerint újrarendezték. Ráadásul a jól ismert remekművek mellett, közel egyharmad részben, olyan alkotásokkal is bővült, amelyeket eddig csak ritkán láthatott a közönség.

2016.10.30 20:35

Melyik városban van hazánk egyetlen diadalíve, hol találtak nálunk múmiákat, hová érkezett annak idején az első vonat, az első dunai gőzhajó és az első villanyvonat? Hol van Magyarországon a legnagyobb tokaji bor gyűjtemény? Mindezeken kívül még számos hasonló kérdést tehetünk fel, de talán már ennyiből is kitalálható: Vácról van szó.

Blog ajánló
Városlátogatások San Gimignano, a középkori Manhattan
San GimignanoSan Gimignano mint szinte minden toszkán település, egy dombtetőre épült. Történelme az ókorig nyúlik vissza, a városka eredetileg egy etruszk település volt és San Geminianus püspökről kapta a jelenlegi nevét, aki a legenda szerint megvédte a helyieket a hunok támadásától. Imáinak hatására olyan sűrű köd szállt a környékre, hogy Attila a félelmetes, „Isten ostora” jelzővel illetett hun vezér is eltévedt seregével együtt. Némileg árnyalja a romantikus történetet, hogy Szent Geminianus 397-ben halt meg, Attila pedig 405-ben született, de ki törődik ilyen apró részletekkel az évszázadok távlatából.A körös-körül olíva és szőlőültetvényekkel, magasba törő cédrusokkal övezett, etruszk falakkal körülvett, felhőkarcolókkal tarkított várost középkori Manhattan" néven is említik.A Rómába vezető zarándokút, a Via Francigena a városon haladt keresztül, ennek köszönhetően a település virágzó közlekedési és gazdasági központtá nőtte ki magát.A városka virágkorát, a XIII-XIV században élte, amikor a gazdag családok egymással versengve építkeztek, mintegy fitogtatva a hatalmukat. Mivel a város, fallal volt körülvéve, szélességben nem lehetett terjeszkedni, maradt a magasság. Magasabbnál magasabb tornyokat építve, az 1300-as években már 72 torony emelkedett az ég felé, volt, amelyik a 70 métert is elérte. Ezek a tornyok az egymással harcban álló családok védelmére is szolgáltak, mivel a bejárataik olyan magasan vannak, hogy csak létrán lehetett felmenni. A rivalizálást megelégelve a városvezetés elrendelte, hogy egy torony sem lehet magasabb, mint a városháza tornyánál (Palazzo Communale).Az 1338-ban az Európán végig söprő pestisjárvány San Gimignanot sem kímélte, a város szinte teljesen elnéptelenedett, a 72 toronyból csupán 13 maradt meg, de a város arculata ma is szinte olyan, mint a középkorban. Az építészet emlékei tökéletes állapotban maradtak fenn, úgy érzi az ember, mintha egy filmforgatás kellős közepébe csöppent volna. Nem véletlen, hogy a városka több mint 30 történelmi film forgatásának adott otthont, köztük a hét Oscar-díjat nyert Szerelmes Shakespeare, vagy a Zeffirelli által rendezett Tea Mussolinivel.Történelmi központja az UNESCO Világörökség része. Ide tartozik a többi között a Piazza del Duomo.A „Tornyok városa” híres fehér boráról. A Vernaccia di San Gimignano-t a vidék domboldalain termő ősi Vernaccia szőlőből készítenek. Ha autentikus környezetben szeretnénk megkóstolni ezt a nemes italt, látogassunk el a Strozzi hercegi birtokra, ahol a finom borok mellé, nagyszerű toszkán vacsorát is kapunk.San Gimignano minden évszakban számos programmal várja a látogatókat, a toszkán finomságokat kínáló apró üzletek, a művészeti galériák és az évről évre megrendezett történelmi játékok, fesztiválok maradandó élményt kínálnak.Nézzünk meg egy videót:https://www.youtube.com/watch?v=G0AenGQSRIY                                                                                                                                 By vinpet
Városlátogatások Ismerkedés Linz városával
Ismerkedés Linz városávalA település említésére azonnal a nálunk is kedvelt sütemény jut eszembe. Próbáljuk jobban megismerni ezt a Duna festői ölelésében fekvő szép várost.A történelme a kelta időkre nyúlik vissza, akik Lentos néven alapították a mai Linz elődjét. Később a rómaiak Lentia (Csónak) névre keresztelték a települést, mely a 19. századig csupán néhány háztömbből és a várból állt.Linz ausztriai iparváros, ma is fontos gazdasági központ, a felső-ausztriai tartomány székhelyeként a harmadik legnépesebb osztrák város, mely az elmúlt évtizedekben látványos átalakuláson ment keresztül.Linz a változások városa, ahol azonos hangsúlyt kap a tudomány, a művészet és a fejlődés. 2014-ben a város elnyerte az UNESCO-tól a Médiaművészetek városa címet is. A számos érdekesség mellett Európa egyik legmodernebb technológiai központja is itt található. Linznek saját hegye is van, az 537 méter magas Pöstlingberg. A hegytetőn emelt búcsújáró templom egyik nagy bástyájában mesevasutat rendeztek be a gyerekeknek.Kedvező időben érdemes a város felülnézetben is megtekinteni, de ehhez nem kell sárkány-repülni vagy helikopterrel körözni, elegendő csupán felsétálni a Passage bevásárlóközpont lépcsőjén, és máris a város háztetőin vezető sétaúton találjuk magunkat. A kémények magasságából pazar a kilátás az óvárosra. A belvárosban gyönyörű, barokk épületeket láthatunk. A főtér (Hauptplatz) Európa egyik legnagyobb tere. A tér középpontjában az 1716-ban felállított, 26 méter magas Szentháromság-szobor áll, a tetején aranyozott alakokkal, melyet pestisoszlopként is emlegetnek a szörnyű járvány mementójaként.Az Alter Dom Linz legnagyobb temploma. A barokk székesegyház a 17.-ik században épült.  Robusztus, égbenyúló tornyai között Szent Ignatius szobrát láthatjuk. A templombelső fából faragott szószéke és orgonája fantasztikus látvány.A püspöki templom, a Neuer Dom Ausztria második legmagasabb temploma, neogótikus tornya 134 méterre nyúlik az ég felé. Csodálatosan díszített, festett üvegablakainak egy része a második világháború alatt megsemmisült, ezeket kortárs művészek renoválták nagyszerűen.Linzben járva, feltétlenül kóstoljuk meg a város egyik jelképét, a hagyományos linzer tortát. A sütemény egy kicsit más, mint az itthoni linzerek, a töltelékben többek között mandula és dió is található. A mai gyerekek már a kor szellemének megfelelően "lézer tortának" hívják.Érdekesség, hogy egész Felső-Ausztriában tilos a városokban füvet nyírni, a méhek érdekében. A városban számtalan méhkaptár található, többnyire a házak tetején, és a különleges becsben tartott méhek érdekében vágják ritkábban a vadvirágokkal teli közterületek zöldjét.Nézzünk meg egy videót: https://www.youtube.com/watch?v=waP41ecrG70                                                                                                   By vinpet
Partnereink


Keress bennünket a Facebookon!