Japánban már az őskőkorban, i. e. 30 000 körül letelepedtek az első emberek, a 6. században elterjedt a buddhizmus, a feudális korban megjelentek a szamurájok és a sógunok, majd elválaszthatatlanok lettek az országtól a gésák, a második világháború pedig örök nyomot hagyott Hirosimán és Nagaszakin. Mindez a történelmi-kulturális emlékeken is látszik: felbecsülhetetlen nagyságú kulturális örökség található az országban. „Japán világviszonylatban is rendkívül gazdag történelmi-kulturális emlékekben, amelyek a magyar turistákat is egyre jobban érdeklik; az elmúlt években sokkal többen fordulnak hozzánk az ország kulturális nevezetességeivel kapcsolatos kérdésekkel. Számos helyszínt tudunk nekik ajánlani, hiszen az ország szinte minden táján van említésre és figyelemre méltó látványosság” – meséli Simon Karolina, a
Japánspecialista kiutaztatási vezetője a magyar utazók igényeiről. A kulturális kincsek közül az UNESCO nem kevesebb, mint tizenötöt vett fel a világörökségi listára; köztük is akad azonban néhány, mely kiemelkedik.
1) Nara, az évezredes főváros
Nara az ország egyik legrégebbi fővárosa (710-784), egyúttal pedig a japán irodalom, művészet és kultúra mellett az ipar bölcsője is volt. A hét templom, szentély és rom, valamint Kaszugajama ősi erdeje 1998 óta része az UNESCO Világörökségének. A város talán leghíresebb nevezetessége a Todai-ji templom, amelynek legnagyobb csarnoka, a Daibutsuden, a narai Nagy Buddha szobornak ad otthont. Nara városában a templomok kövezetén lépdelve, a Nagy Buddha szobor árnyékában könnyedén a Japánt épp meghódító buddhizmus idejébe képzelhetjük magunkat.
2) Itsukushima szentély
Ha igazak a legendák, az első szentélyt Itsukushima szigetén - amelyet Miyajimaként, azaz szentély szigetként is emlegetnek - a 6. században építették Susanoo-no-mikoto, a szél és vihar istenének három leányának tiszteletére. A sintó templomcsoportot aztán a 12. és a 16. században is újra kellett építeni, azonban a híres kapu, az ōtorii már 1168 óta áll, és 1875-ös felújítása óta változatlan. A szentély különlegessége, hogy elhelyezkedése miatt a dagály érkezésekor olyan érzetet kelt, mintha az egész a vízen lebegne; éppen ezért körülbelül hat óránként váltakozva besétálhatunk az ōtorii alá, vagy a partról és a 300 méternyi folyosóval összekötött épületegyüttes egyik szentélyéből csodálhatjuk. Különleges hangulatot ad, ahogy a tenger – és kis képzelőerővel a történelem – lassanként beszivárog a főkapu alá, lassan körülfolyja az egész szentélyt, majd csendben visszavonul.
3) Hirosima atombomba dómja
A hirosimai atombomba dóm, bár közel sem olyan ősi, mint a fenti két világörökségi helyszín, történelmi jelentősége azonban legalább akkora. A dómot Jan Letzel cseh építész tervezte, és 1915-ös építésétől az atombomba ledobásáig kiállítóteremként működött. 1945. augusztus 6-án délelőtt a Little Boy névre keresztelt atombomba alig 150 méterre a főépülettől csapódott be; mivel a robbanás csaknem teljesen felülről érkezett, a központi rész a kupolával állva maradt, noha a tető, valamint a második emelettől fölfelé a falak és a padló beomlottak. A Japánban Genbaku dómként ismert épületen csak annyi javítási munkát végeztek el, hogy stabilitása megmaradjon. Az atombomba dóm – a mellette kialakított Béke Emlékparkkal együtt – hátborzongató, ugyanakkor érzékletes tanúja és hírvivője a II. világháborút lezáró bombázásnak.
4) Nikkó szentélyei és templomegyüttese
766-ban egy Sotó nevű szerzetes isteni parancsra megmászta a település melletti Nantai csúcsot, és megépítette rajta a Sihonrjúdzsi templomot – a későbbi Rinnódzsi épületegyüttes alapját. A mai Nikkót övező három hegy azóta is Japán vallási életének egyik legfontosabb helye; előbb a sintó – Japán ősi vallása –, később pedig a buddhizmus szent helyévé váltak. Ha ez a több mint ezeréves pont nem lenne elég, a 17. században újabb szentélyt kezdtek építeni, a Tósógút, amely ma már szintén a Világörökség része. Ennek köszönhetően Nikkó az építészeknek, a történelem- és kultúrakedvelőknek egyaránt nem mindennapi élményt nyújt, hiszen egy városban tekinthetnek meg két, ezer év különbséggel épült, történelmet megelevenítő szentélyt.
5) Az ősi Kiotó és környékének történelmi emlékei
Az 794-ben alapított Kiotó egészen a 19. század közepéig Japán – a Császári Birodalom – fővárosa, és így a japán kultúra központja volt. Éppen ezért történelmi-kulturális emlékei rendkívül gazdagok. Különösen a fa- és vallási építészet, valamint a japánkertek kialakulását és fejlődését lehet végigkövetni Kiotó, Uji és Otsu utcáin. Mivel a három város a II. világháború alatt nem szenvedett súlyos károkat, régi épületei is megmaradtak. Kiotó környékén járva mindenképp érdemes útba ejteni néhányat az 1600 buddhista templom és a 270 sintó szentély közül, például az Arany- és Ezüstpavilont vagy a Fülemülepadlóról híres Nijo kastélyt.Japán összesen tizenkilenc kulturális és természeti helyszíne, nevezetessége szerepel az UNESCO Világörökségi listáján, amelyek mindegyike felejthetetlen élménnyel szolgál az utazó számára. Feltétlenül érdemes bejárni még például a Fuji-Hakone-Izu Nemzeti Parkot, amely a Fuji-san megmászásán túl más emlékezetes látnivalókkal is szolgál, hála az egyedülállóan gazdag állat- és növényvilágnak.
További információ:
Simon Karolina
Kiutaztatási vezető
JTB Hungary
Tel: +3630/475-3350
E-mail: karolina.simon@jtbhungary.com
Web: www.japanspecialista.hu
Az idei UTAZÁS kiállítás külföldi díszvendége Algéria volt. Mellette viszont szomszédos, közeli és igen csak távoli országok felkeresésére is egyaránt talált magának lehetőséget, aki azért látogatott a Vásárközpontba, hogy eldönthesse: eddig meg nem valósult tervei közül végül az idén melyiket választja vagy akinek még terve sem volt és most ötletet akart kapni a nyaralásához. Vizsgálódásaink során az újdonságokra helyeztük a hangsúlyt.
Látványos fesztivállal köszöntötték Budapesten a kínai Holdújévet, a közelgő Tavaszünnepet. Mivel erre a rendezvényre Magyarországon már harmadik alkalommal került sor, a szervező, a Magyar-Kínai Kulturális Egyesület, stílszerűen, háromnaposra tervezte az eseményt. Az ünnepség jelentőségét emelte, hogy idén van a magyar – kínai diplomáciai kapcsolatok felvételének hetvenedik évfordulója is.
A kulturális és turisztikai együtt működés további elősegítése érdekében a kínai Shaanxi tartomány kormányzóságának Kulturális és Turisztikai Osztálya nagyszabású bemutatót tartott Budapesten, az InterContinental Szálló báltermében. A rendezvényen megemlékeztek arról, hogy Magyarország és a Kínai Népköztársaság között a diplomáciai kapcsolatok felvételének idén van a hetvenedik évfordulója!
Bár az utazás egyik célja egy kis vidéki kikapcsolódás volt, New York vonzereje leküzdhetetlen. Sorozatunk befejező részében oda látogatunk. A négy keréken másfélórányi távolság amerikai szemmel nézve macskaugrás, semmiből sem áll tehát egy-egy egész napot eltölteni a városban, melyről tudjuk: sohasem alszik. Látnivalókban pedig nem napokra, de akár évekre is ellát bennünket, csak győzzünk válogatni!
Ha az Egyesült Államokról esik szó, többnyire legelőbb New York, Washington, Las Vegas, Los Angeles, San Francisco – a nagyvárosok jutnak eszünkbe. Pedig hát, tudjuk jól, az a hatalmas ország nemcsak városokból áll. E cikksorozat első két részéből már kiderült: utunk célja ezúttal Pennsylvania volt, és ott sem egy nagyváros.
