Ennek a kiállításnak az anyaga ellátogat a határainkon túlra is – mondta el dr. Kovács Vilmos ezredes, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka. Csatlakozik hozzá egy digitális animációval készült film, amit szintén sok helyen – sőt nagyobb TV csatornákon is - láthat a közönség. Ugyancsak az emlékévhez kapcsolódóan, október 27-én vasárnap indul el majd Budapest – Kassa útvonalon a Rákóczi Expressz, melyet a Hadtörténeti Intézet és Múzeum a MÁV Nosztalgia Kft.-vel közösen szervez. Azt egynapos program keretében emléktúrát szerveznek a kassai Dómba, ahol az altemplomban Rákóczi nyugszik. Már útközben, magán a vonaton is lesz számos program, előadások, hagyományőrzők bemutatója, ott is gyönyörködhetnek a tárogatóművész játékában az utazók. Pontban 12 órakor magyar misét tartanak Kassán a Dómban. Feltehetően sokan érkeznek majd oda a vonattal és a helyi magyarság is egészen biztosan képviselteti magát. Utána a Rodostó Emlékházban lesz a központi megemlékező ünnepség és tárlatvezetés során ismerkedhetnek meg a látogatók az épülettel. A vonat este indul haza Budapestre.
A kiállításon több korabeli fegyvert is bemutattak, sőt némelyiket – felügyelet mellett – kézbe is vehettek a látogatók, főként pedig a gyerekek. A Szabadságharc során nem jutott minden katonának szablya, igen sokan a fokost használták. A fokosok olcsó, de elképesztően hatékony fegyverek voltak. Az egyik végüket tűhegyesre kovácsolták, ügyesen használva még a láncsodronyos páncélinget is át lehetett ütni vele. A másik fele kalapácsszerűen lapos fejben végződött. Ha azzal lóhátról, vágtázva, lendületből vágtak fejbe valakit, azt a sisak sem védte meg az igen súlyos agyrázkódástól! A buzogányok rangjelzésnek is szolgáltak. Minél díszesebb volt a buzogány, annál magasabb rangot jelképezett. A lőfegyverek közül több fajta is létezett. Elterjedt volt a keréklakatos pisztoly. Használata lassú, nehézkes. Egy pörgő rugót kellett felhúzni, elsütéskor a rugó a pisztolyban rögzített piritkőhöz dörzsölődve szikrát csiholt és elsült a fegyver. Lövés után viszont dorongként is jól bevált a közelharcban.
A kiállítás megrendezésének időpontja sem volt véletlen. Az 1703-ban kezdődött Szabadságharc változó sikerrel folyt. Két évvel később, 1705-ben már fontossá vált, hogy létrehozzák a kibontakozó „kuruc állam” politikai intézményeit. Rákóczi sem tudta, hogy a hozzá csatlakozó, mögötte felsorakozó – különféle rangú – nemesség meddig hajlandó elmenni az osztrákokkal való szembenállásban. Végül pedig Rákóczi szerepét, pozícióját is tisztázni kellett. A spanyol örökösödési háború a Habsburgok megerősödését hozta, a tárgyalások időszerűvé váltak. Rákóczi ezért országgyűlést hívott össze, melyet a kedvezőtlen hadihelyzet miatt nem Pest mellett, a megszokott Rákos mezején, hanem a nógrádi Szécsény közelében egy Borjúpást nevű mezőn tartottak. A gyűlést Rákóczi 1705. szeptember 12-én nyitotta meg, és néhány nappal később, szeptember 17-én őt ott vezérlő fejedelemmé választották! Államfői jogokat kapott és hozzá a kurucok által ellenőrzött területeken fekvő összes kincstári birtokot. A szécsényi országgyűlés tehát sok szempontból a Szabadságharc tetőpontjának tekinthető, erre emlékezteti nézőit a vándorkiállítás.
Két bolgár művész, egy szobrász és egy festő alkotásaiból nyílt közös kiállítás a budapesti Bolgár Kulturális és Tájékoztató Központban. Kettőjük együttes bemutatkozása cseppet sem véletlen, művészi felfogásukban ugyanis határozott rokonság figyelhető meg.
A budapesti Koreai Kulturális Központ látogatói már megszokták, hogy az itt megrendezett kiállítások mindig valamilyen különlegességet állítanak a középpontba. Nincs ez másként most sem, az Eszterházy Károly Egyetemmel közösen létrehozott, és december 16-ig látható YATOO című kiállítás esetében sem.
A Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításain a 19. századi anyag mindig is fontos helyet foglalt el az épület legreprezentatívabb, első emeleti termeiben. Harminc év után ezt az állandó kiállítást most új szempontok szerint újrarendezték. Ráadásul a jól ismert remekművek mellett, közel egyharmad részben, olyan alkotásokkal is bővült, amelyeket eddig csak ritkán láthatott a közönség.
A szakembereket és a közönséget is egyaránt meglepő eredmény született a 2016-ban már huszonnegyedik alkalommal meghirdetett, „Az év természetfotósa” pályázat értékelése során. A pályázat történetében mind ez idáig soha nem fordult elő, hogy a rangos szakmai versengés úgy a felnőtt, mint az ifjúsági kategóriában kettős győzelmet hozott volna!
Melyik városban van hazánk egyetlen diadalíve, hol találtak nálunk múmiákat, hová érkezett annak idején az első vonat, az első dunai gőzhajó és az első villanyvonat? Hol van Magyarországon a legnagyobb tokaji bor gyűjtemény? Mindezeken kívül még számos hasonló kérdést tehetünk fel, de talán már ennyiből is kitalálható: Vácról van szó.
