A lassan negyed évszázados Múzeumok Majálisa töretlen népszerűségét mutatja, hogy a látogatók száma évről évre nő. Korábban több mint 40 ezren fordultak meg a rendezvényen. Jó lehetőség ez az ország legkülönfélébb múzeumai számára is: bemutathatják programjaikat, kiállítás kínálatukat és kreativitásukat. A múzeumok közti szakmai eszmecserére is nyílik alkalom ezen a hétvégén. Idén a rendezvény jelmondata: „A múzeumok, mint kulturális központok – A hagyomány jövője” összhangban áll a Múzeumok Nemzetközi Tanácsával – mondta el a rendezvényről szólva Varga Benedek, a múzeum főigazgatója. Érdekes gondolat ezt, mert a hagyományt általában a múltra vonatkoztatjuk, holott az igazi hagyomány a jelenben is élő. Mi most azt szeretnénk bemutatni, hogyan tudjuk átörökíteni a múltat a jövőbe, hogyan tudunk kilépni az idő szorításából – és a múzeumok ebben milyen szerepet játszanak?
A múzeumok megőrzik a tárgyakat, az emlékeket a múltból és átadják a jövőnek, a jövő nemzedékeinek. Nagyon fontos dolog, hogy a látogatók kétharmada gyerekes család, a fiatalok tehát nem egyszerűen iskolai eseményként jönnek el a múzeumba, hanem a szüleikkel, nagyszüleikkel – és játszani is tudnak! A múzeumkertben felállított sátrak ugyanis játékok köré szerveződnek. Mellettük szórakoztató feladok is lesznek és koncertek a színpadon. Hagyományosan a Múzeumok Majálisán adják át az Év Múzeuma és az Év Kiállítása díjakat. A legelső díjátadás 1997-ben volt – emlékezett vissza a kezdetekre Deme Péter, a Pulszky Társaság és a Magyar Múzeumi Egyesület elnöke. Idén a két pályázatra összesen tizenhat intézmény nevezett be. Az Év Múzeuma pályázat fődíjasa a Nyíregyházán működő Józsa András Múzeum lett. Tavaly ünnepelte létrehozásának 150. évfordulóját – nagy kiállításokkal és számos programmal. Ennek a pályázatnak különdíját a Kegyeleti Múzeum, Temetkezési és Kegyeleti Szakgyűjteménynek ítélték, történeti, néprajzi, képző- és iparművészeti forrásokat gyűjtött és gyűjt a temetkezés és a kegyelet témakörében, ma már az egész ország területről. Fejlődésüknek nagy lökést adott, hogy 2017-ben megkapták az Apponyi-hintó néven ismert történelmi gyászhintót, amely ma külön kiállítási részben látható náluk.
„Az Év Kiállítása” elismerést idén a székesfehérvári Szent István Király Múzeum nyerte, Réber László grafikusművész, „Vonalba zárt történetek” címmel megnyílt állandó kiállításával, amely a művész gazdag életművéből mutat be reprezentatív válogatást, felnőtt és gyermek látogatók számára különösen vonzó formában és eszközökkel. A bíráló bizottság különdíját a Gödöllői Királyi Kastély múzeuma kapta, a ZÁR(OL)VA – „A gödöllői kastély titkos élete, 1950–1990” című, diákok felkészítésével, majd aktív részételével készült, kiegyensúlyozott, közösséget mozgató és megszólító időszaki kiállításáért. A kastélynak arról a korszakáról szól, amikor katonai bázis, illetve szociális intézmény működött benne. Létrehozásában – hosszas felkészítés után – középiskolás diákok is részt vettek. Mindkét kiállítás fődíjához jár az Arcanum Kft. 500.000 forint értékű szolgáltatási csomagja is, elkészítik a díjazott kiállítás digitális archiválását és online publikálását. Ezáltal a kiállítás, annak bezárása után is elérhető marad a digitális térben.
Az idei majális másik fő fókuszpontja 1989, azaz a rendszerváltoztatás. A Magyar Nemzeti Múzeum 2019-ben, a sorsfordító rendszerváltoztatás 30. évfordulójára emlékezve egész esztendőn átívelő programsorozattal készül KÖZÖS IDŐNK - 1989 címmel. Az eseménysorozat egyik legfontosabb célja - innen a névadás is -, hogy a magyar társadalom együtt, közösen emlékezzen a rendszerváltoztatás időszakára. Közösségi élményt igyekszik teremteni, így a közös emlékezésbe a múzeumokat is bevonta. A Nemzeti Múzeum belső tereit behálózó Műtárgysétány'89 mindenki számára felidézi majd a rendszerváltoztatás évét. Rávilágítanak erre a korszakra az útvonallal összekötött tárgyak, némelyikére csak emlékezünk, mások az otthonokban rejtőznek még. A kiállítás 20 múzeum anyagából szerveződik, kifejezetten erre az alkalomra. A Tudássétányon a vállalkozó szellemű látogatók tesztelhetik tudásukat. A különböző múzeumok sátrait összekapcsoló pontgyűjtő kirándulás kihagyhatatlan élményt nyújt. A játékban résztvevő múzeumok szórakoztató és tudásfejlesztő feladatokkal készülnek, és számtalan ajándék várja az érdeklődőket.
A 105 múzeum programkínálatát lehetetlenség lenne felsorolni, csak néhány a sok interaktív élmény közül: a majálisra érkezők belülről megtekinthetnek egy régi Nysa mentőautót, felülhetnek egy velocipédra. Látványos kísérlet során megismerkedhetnek a termonukleáris alapú villamosenergia-termeléssel, mikroszkóp alatt tanulmányozhatják a rovarokat. Kipróbálhatnak büntetés-végrehajtási eszközöket, felölthetnek egy tűzoltó-, vagy postásegyenruhát vagy gázálarcot, ősállatot varázsolhatnak, és zsírkőből amulettet faraghatnak. Viselet bemutató után lovagi felszerelésbe bújhatnak, barokk és reformkori ruhában pózolhatnak, hennatetoválást készíthetnek és elsajátíthatják a korongozás fortélyait. A kicsik részt vehetnek bányamanó-képzésen, rajzfilmfigurákat színezhetnek, gyöngyöt fűzhetnek, bűvésztrükköket tanulhatnak vagy éppen szalmát fonhatnak. Az időben visszautazva: vajon ki emlékszik az 1989-es érettségi botrányra vagy Öveges professzorra? Milyen volt a táskamagnó, a Commodore 64 számítógép, vagy a diavetítő és az írógép? Hogyan telefonáltak a tárcsás telefonon, mekkora volt az első mobiltelefon? A múzeumok sátraikban dokumentumok, fotók, tárgyak segítik az emlékezést.
A kétnapos fesztiválon a neves művészeknek és a jó zenének is fontos szerep jut. A gyerekeket a Hahó Együttes és a Veronaki szórakoztatja legújabb lemezével. Egy vasárnap délelőtti programként: Béres Alexandra mozgatja meg a tornázni vágyókat „Jane Fonda” stílusában, a '80-as évek aerobic lázát megidézve. A Canarro magával ragadó zenéje a tradicionális gipsy jazz, más néven a manouche swing világába repít, de itt lesz a Valami Swing, a Petruska Egyszemélyes és a Kerekes Band is. A szombati zenei élményt az este 10-ig tartó utcabál zárja a nyolcvanas évek hangulatában. A Majális zárókoncertjét a VAN Filmzenekar adja, akik a Rossz versek című film zenéjét szerezték. A film megnyerte a legjobb játékfilmnek járó 2019-es Magyar Filmdíjat, a koncerten fellép Reisz Gábor, a Rossz versek rendezője is, aki a legjobb rendező díját kapta.
Két bolgár művész, egy szobrász és egy festő alkotásaiból nyílt közös kiállítás a budapesti Bolgár Kulturális és Tájékoztató Központban. Kettőjük együttes bemutatkozása cseppet sem véletlen, művészi felfogásukban ugyanis határozott rokonság figyelhető meg.
A budapesti Koreai Kulturális Központ látogatói már megszokták, hogy az itt megrendezett kiállítások mindig valamilyen különlegességet állítanak a középpontba. Nincs ez másként most sem, az Eszterházy Károly Egyetemmel közösen létrehozott, és december 16-ig látható YATOO című kiállítás esetében sem.
A Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításain a 19. századi anyag mindig is fontos helyet foglalt el az épület legreprezentatívabb, első emeleti termeiben. Harminc év után ezt az állandó kiállítást most új szempontok szerint újrarendezték. Ráadásul a jól ismert remekművek mellett, közel egyharmad részben, olyan alkotásokkal is bővült, amelyeket eddig csak ritkán láthatott a közönség.
A szakembereket és a közönséget is egyaránt meglepő eredmény született a 2016-ban már huszonnegyedik alkalommal meghirdetett, „Az év természetfotósa” pályázat értékelése során. A pályázat történetében mind ez idáig soha nem fordult elő, hogy a rangos szakmai versengés úgy a felnőtt, mint az ifjúsági kategóriában kettős győzelmet hozott volna!
Melyik városban van hazánk egyetlen diadalíve, hol találtak nálunk múmiákat, hová érkezett annak idején az első vonat, az első dunai gőzhajó és az első villanyvonat? Hol van Magyarországon a legnagyobb tokaji bor gyűjtemény? Mindezeken kívül még számos hasonló kérdést tehetünk fel, de talán már ennyiből is kitalálható: Vácról van szó.
