Ez az a pályázat Magyarországon, amit minden természetfotós szeretne megnyerni, állapította meg még az eredményhirdetés előtt Fáth Péter, a naturArt – Magyar Természetfotósok Szövetsége Egyesület elnöke és ennek bizonyításául mindjárt hozzátette: idén 3300 pályázat érkezett kétezer fotóstól. Óriási volt a verseny és a zsűri véleménye szerint a 2019. évi pályázatra beérkezett fotóanyag minden eddiginél színvonalasabb volt. Ezzel máris megelőlegezhetjük, hogy a látogatók sem fognak csalódni, ha megnézik a képeket. A győzelemért idén is a mai hazai természetfotózás két óriása: Daróczi Csaba és Máté Bence csapott össze. Az idén Daróczi Csaba lett Az év természetfotósa. Amint ezúttal is beigazolódott, Csabának kimeríthetetlen a kreativitása. 10 képe került a falra - ebből három lett kategória győztes, egy olyan kiállításon, ahol egy-egy képpel szerepelni is dicsőség! Csaba egyébként ebben az évben a világ legeredményesebb természetfotósa!
A pályázat névadó támogatója az idén is a Lenergy Magyarország Kft. Gál Péter, a Kft. ügyvezető igazgatója azt hangsúlyozta: Cégüknél azon dolgoznak, hogy az általuk kínált eljárás a lehető legkevesebb környezetszennyezéssel és széndioxid-kibocsátással járjon! Minden természetvédelemmel foglalkozó kezdeményezést, mindent, ami természetfotózással kapcsolatos, igyekeznek támogatni, a lehető legtöbbet megtenni érte. Álláspontjuk szerint ez a legjobb eszköz annak bemutatására, hogy milyen gyönyörű országban élünk, milyen természeti adottságaink vannak, és nem kell nagyon messzire menni annak, aki szép dolgokat akar látni, megörökíteni. Folyamatosan részt kívánnak venni a környezeti nevelésben és természeti értékeink, legfőképpen a Nemzeti parkjaink bemutatásában, népszerűsítésében.
Ha az elmúlt huszonhét évnek ez a legszínvonalasabb kiállítása, akkor különösen büszkék vagyunk arra, ebben az évben is mi lehettünk a házigazdák – emelte ki Csorba Gábor, a Magyar Természettudományi Múzeum főigazgató helyettese. A múzeum általában kiállítóhelyként jelenik meg a társadalom előtt, de mindemellett egy múzeum kutatóhely is. Mindig igyekszünk megtalálni azokat a pontokat, ahol a kutatási vonal és a fotóművészet összekapcsolódhat. Az idén összeszedtük, mik azok a plusz értékek, extrák, amiket a magas színvonalú fotózás segítségként nyújthat számunkra. Ilyenek például a drónnal készült felvételek természetvédelmi, gazdálkodási célú felhasználásai vagy a kameracsapdák adatainak elemzése, a ritka fajok megjelenéséről elterjedéséről. egy ilyen kiállítás képeinek feldolgozása számtalan hasznos információval egészítheti ki ismereteinket.
Idén már a Nemzeti Közművek is kiemelt támogatóvá vált. A címben idézett kijelentést Tóth József, az NKM Áramszolgáltató hálózat ügyvezető igazgatója tette, amikor arról is beszélt, hogy évente mintegy négyszázmillió forintot fordítanak az áramvezetékek „madárbaráttá” tételére. Összesen 32 ezer kilométer vezeték hálózatot kezelnek. A drótok a madarak életterében húzódnak ezért nagy erőfeszítéseket tesznek azért, hogy az emberek és a madarak együttélését minél „simábbá” tegyék. Fészekrakó helyeket telepítenek az oszlopokra, a Kiskunságon eddig 35 kilométer szabad vezetéket cseréltek földkábelre, főleg a túzokok védelme érdekében és folytatják ezt a programot a Kőrös – Maros Nemzeti Parkban is. Naponta tapasztalják, hogy a természetvédelem a szemléletformáláson is múlik. Igyekeznek munkatársaik körében elfogadottá tenni, hogy a madár nem ellenség, hanem egy olyan élőlény, amelyik hamarabb volt itt, mint mi és nekünk kötelességünk, hogy a munkánk a lehető legkisebb nehézséget jelentse az összes többi élőlénynek. A szemléletformáláshoz pedig a természetfotózás igen jó eszköz.
A kiállított képek mellett QR kódok vannak, segítségükkel érdekes információkat lehet megtudni a felvétel készítésnek körülményeiről. A pályázat 14 kategóriát ölel fel, kezdve az állatok viselkedésétől egészen a természet és a fenntartható energiatermelés kapcsolatáig. A 14. az ifjúsági kategória. Fontos megkülönböztetni a két, nevében kissé hasonló díjat. „Az év természetfotósa” címet több képének magas pontozása alapján kapja a győztes. Az idén Daróczi Csaba mondhatja magáénak, már nem először. A pályázaton eddig 17 alkalommal vett részt, összesen 120-nál is több, kiállított képpel. A címet 1999-ben és 2012-ben is elnyerte. Egyik mostani képe, a „Háború és béke” Az emlősök viselkedése kategória győztese lett. Egymásnak ugró üregi nyulakat kapott el egy szerencsés pillanatban. Képeinek többségét a lakóhelye – Soltvadkert – 15 kilométeres körzetében készíti.
„Az év természetfotója” – mindig csak egyetlen kép. Máté Bence, Békacomb című képét gondolatébresztőnek is szánta. „Ha látnánk, pontosan mivel etetnek meg bennünket, teljesen átalakulna az étrendünk. Legyen az állati vagy növényi eredetű táplálék, a 21. század embere nem sokat tud annak keletkezéséről, a gyártók pedig igyekeznek a kényes részleteket minél apróbb betűk mögé rejteni. Ez a felvétel erre a problémára hívja fel a figyelmet. Furcsa jelenség, hogy míg a békák combját levágó embereket a legtöbben elítélik, addig étlapról békacombot rendelni, nem kelt felháborodást. Hogy a kép mennyire telitalálat, arra nézve elég egyetlen adat, a World Press Foto fődíját is elnyerte. Máté Bence az egyetlen, akit az év ifjú természetfotósának és az év természetfotósának is megválasztottak már.
Idén „Az Év Ifjú Természetfotósa” a 15 éves Koncz-Bisztricz Tamás lett. Ebben a kategóriában a versenyzők kötetlen témájú természetfotókkal nevezhetnek. Nyertes Képe Ópusztaszeren készült, eredetileg dámszarvasokat szeretett volna fotózni. Az erdőre hirtelenjében átláthatatlan köd és sötétség ereszkedett, ezért kimentek a közeli mezőre, ahol egy öreg tölgy állt. A fénykép a gép beépített vakujával készült, a karikák a vaku fénye által kirajzolt ködcseppek. Tamás tízéves kora óta fotózik, családjától fokozatosan kapott egyre jobb teljesítményű gépeket. A fotózás apró fortélyait édesapjától sajátította el. Példaképe Daróczi Csaba, akivel már több alkalommal volt szerencséje együtt fotózni. Kedvenc témái a hangulatos tájak és a vadon élő állatok.
(A díjnyertes képek publikálása a szervezők engedélyével történt.)
Két bolgár művész, egy szobrász és egy festő alkotásaiból nyílt közös kiállítás a budapesti Bolgár Kulturális és Tájékoztató Központban. Kettőjük együttes bemutatkozása cseppet sem véletlen, művészi felfogásukban ugyanis határozott rokonság figyelhető meg.
A budapesti Koreai Kulturális Központ látogatói már megszokták, hogy az itt megrendezett kiállítások mindig valamilyen különlegességet állítanak a középpontba. Nincs ez másként most sem, az Eszterházy Károly Egyetemmel közösen létrehozott, és december 16-ig látható YATOO című kiállítás esetében sem.
A Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításain a 19. századi anyag mindig is fontos helyet foglalt el az épület legreprezentatívabb, első emeleti termeiben. Harminc év után ezt az állandó kiállítást most új szempontok szerint újrarendezték. Ráadásul a jól ismert remekművek mellett, közel egyharmad részben, olyan alkotásokkal is bővült, amelyeket eddig csak ritkán láthatott a közönség.
A szakembereket és a közönséget is egyaránt meglepő eredmény született a 2016-ban már huszonnegyedik alkalommal meghirdetett, „Az év természetfotósa” pályázat értékelése során. A pályázat történetében mind ez idáig soha nem fordult elő, hogy a rangos szakmai versengés úgy a felnőtt, mint az ifjúsági kategóriában kettős győzelmet hozott volna!
Melyik városban van hazánk egyetlen diadalíve, hol találtak nálunk múmiákat, hová érkezett annak idején az első vonat, az első dunai gőzhajó és az első villanyvonat? Hol van Magyarországon a legnagyobb tokaji bor gyűjtemény? Mindezeken kívül még számos hasonló kérdést tehetünk fel, de talán már ennyiből is kitalálható: Vácról van szó.
