2024. július 24. szerda, Kinga és Kincső napja
A művészetet ki kell vinni az utcára!
Révay András
2022.09.21 11:25
Huszonöt, meghökkentő méretű alkotásból nyílt kiállítás Budapesten a Nemzeti Múzeum kertjében. A rendezők jelmondatul egy Kodály idézetet választottak: ”Az elődök kultúrája egykettőre elpárolog, ha minden nemzedék újra, meg újra nem szerzi meg magának.” A kétszeres ember nagyságú ruhaszobrokon karakteresen jelennek meg a népművészet különféle motívumai mellett olyan díszítő elemek, mint a tulipán, a madár, a szegfű vagy a rózsa. Mindegyik a mai kor anyagainak felhasználásával, az időjárással dacoló kivitelben készült.

A kiállításon, mely október 6-ig lesz látogatható a Nemzeti Múzeum kertjében, tizenegy kortárs textilművész három és félméteres „öltözék plasztikáján” olyan anyagokat használtak az alkotók, melyek ki kell állják az időjárás viszontagságait akkor is ha rossz idő lesz, szél és eső – hangsúlyozta a megnyitón L. Simon László, a Nemzeti Múzeum főigazgatója. Máskor senkinek nem jutna eszébe ruha alapanyagként használni tetőfóliát, szigetelőszalagot, cirkuszi ponyvát, takarófóliát, színes szúnyoghálót, műbőrt vagy éppen viaszos vásznat. Olyan programot valósított meg a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége, amelynek során – részben áruházi próbababák felhasználásával - kortárs művészeti alkotásokat hoztak létre.

Klasszikus székely, kalotaszegi vagy matyó motívumokat találunk Csegöldi Erika, Bányász Judit, Bodnár Enikő munkáin. Keresztszemes hímzés, a szőttes, a mézeskalács figurák, a szuszékfaragások formáit fedezhetjük föl Nyíri Katalin, Marosi Kriszta, Szűcs Blanka művein és más – a nemzeti identitásunkra jellemző – virág, madár motívumok jelennek meg Farkas Imola, Nádasdi Kati, Latin Anna, Földi Kinga, Molnár Mária Virág alkotásain, rendkívül változatos, egyéni formákban és megoldásokkal létrehozva. Tapasztalható volt már akkor, amikor a műtárgyak felállítása, elrendezése zajlott a kertben, hogy ez a szabadtéri tárlat igazi siker lesz. A Múzeumkerten átvágó, sétáló emberek azonnal megálltak, és telefonjaikkal fényképezni kezdték a szokatlan méretű ruhaszobrokat.

Valódi meglepetésekkel érkeztek most ide a művészek – állapította meg a szobrokról Simonffy Márta, a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetségének elnöke. Jól jelképezik azt a fajta gondolkodásmódot, mely segítségével a hagyományainkat napjainkban is igyekszünk továbbvinni. Ruhatervezőink egészen szokatlan módon valósították ezt meg. Az elkészült óriás ruhaszobrok bizonyítják, hogy az átformálás sokszor lehet előnyös, annak érdekében, hogy meglévő hagyományainkat bemutathassuk. Megtekintve ezt a tárlatot részesei lehetünk a hagyományok továbbadása folyamatának. Szövetségünknek sok tehetséges festő tagja is van, segítségükkel talán egyszer a kortárs képzőművészet alkotásait is elhozhatjuk majd ide, a Nemzeti Múzeumba.

Lapunk kérdésére válaszolva az elnök asszony elmondta: régebben már csinált egy hasonló kiállítást. A mostaninál kisebb méretben, plexi piramisba beállított ruhaszobrok sorakoztak – még a Covid-járvány előtt – az Andrássy úton. Egy rövid időre lehetett volna akkor a „Művészetek sugárútjának” is nevezni. Annak is óriási sikere volt és azóta továbbfejlesztette, felkérve a művészeket arra, hogy olyan festészeti alkotásokat hozzanak létre, melyek digitális nyomtatással készültek. Ezeket is bemutatták az Andrássy úton. Nekem az az elvem - mondta, hogy a művészetet ki kell vinni az utcára! Amit lehet, meg kell mutatni és így lehet közel hozni a kortárs művészeket a kortárs polgárokhoz!

Kapcsolódó témák

Két bolgár művész, egy szobrász és egy festő alkotásaiból nyílt közös kiállítás a budapesti Bolgár Kulturális és Tájékoztató Központban. Kettőjük együttes bemutatkozása cseppet sem véletlen, művészi felfogásukban ugyanis határozott rokonság figyelhető meg.

A budapesti Koreai Kulturális Központ látogatói már megszokták, hogy az itt megrendezett kiállítások mindig valamilyen különlegességet állítanak a középpontba. Nincs ez másként most sem, az Eszterházy Károly Egyetemmel közösen létrehozott, és december 16-ig látható YATOO című kiállítás esetében sem.

A Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításain a 19. századi anyag mindig is fontos helyet foglalt el az épület legreprezentatívabb, első emeleti termeiben. Harminc év után ezt az állandó kiállítást most új szempontok szerint újrarendezték. Ráadásul a jól ismert remekművek mellett, közel egyharmad részben, olyan alkotásokkal is bővült, amelyeket eddig csak ritkán láthatott a közönség.

A szakembereket és a közönséget is egyaránt meglepő eredmény született a 2016-ban már huszonnegyedik alkalommal meghirdetett, „Az év természetfotósa” pályázat értékelése során. A pályázat történetében mind ez idáig soha nem fordult elő, hogy a rangos szakmai versengés úgy a felnőtt, mint az ifjúsági kategóriában kettős győzelmet hozott volna!

2016.10.30 20:35

Melyik városban van hazánk egyetlen diadalíve, hol találtak nálunk múmiákat, hová érkezett annak idején az első vonat, az első dunai gőzhajó és az első villanyvonat? Hol van Magyarországon a legnagyobb tokaji bor gyűjtemény? Mindezeken kívül még számos hasonló kérdést tehetünk fel, de talán már ennyiből is kitalálható: Vácról van szó.