A budapesti Benczúr Hotelben sajnálatosan csak rövid ideig látható kiállítás hét festőnő alkotását sorakoztatja egymás mellé. A címadás mellett van még egy dolog, ami a képek láttán a múlt század első éveinek Párizsát juttatja eszünkbe. Az akkor Párizsban színre lépő, új, modern, progresszív csoportosulás tagjai nagyon erős, harsány, élénk színeket használtak. Feljegyezték róluk, hogy az első kiállításukon a színek határozottan meglepő hatással voltak a látogatókra. Nos, ez a mostani tárlat sem elsősorban a figurális festészetről szól – noha a képek túlnyomó többsége ide sorolható – sokkal inkább egy bizonyos felfogásról. A festék formálásáról felhasználásáról más anyagokkal való kombinálásáról. Alapvető jellemvonásuk az anyagszerűség és a jó értelemben vett érzékiség.
Hét alkotó – öt magyar és két külföldi – Maharani (Indonézia), Veronica Chahin (Chile), valamint Hunya Márta, Bernhardt Veronika, Nagy Gyöngyi, Fülöp Viktória és Veress Gabi képei vidámak, élénkek, szemet vonzóak. A képek hangulatához roppant jól illett egy hármas formáció – Patricio zenekarának – fellépése. Patricio (képünkön középen) sokáig Magyarországon élt itt hozta létre együttesét, de később visszaköltözött Chilébe. Ott is igen sikeres előadóművész. Rövid időre ismét Budapestre látogatott és kifejezetten erre az estére az együttese újra összeállt. Nem teljesen véletlenül, jelenlétük inkább tiszteletadás. A kiállító művészek egyike ugyanis – őexcellenciája Veronica Chahin - a Chilei Köztársaság Magyarországra akkreditált nagykövete! Számára a dinamika, a mozgás megjelenítése fontos.
Annak ellenére, hogy hét teljesen különböző ember, hét teljesen különböző stílust képvisel, pont ez a sokszínűség – a szó valódi értelmében is – foglalja őket egységbe. A nagykövet asszony három női portrét készített, az indonéz Maharani táncművész is egyben, ő saját táncát festette meg és egy önarcképe is látható. Ugyancsak három női portréval van jelen a tárlaton Bernhardt Veronika. Hunya Márta eredeti foglalkozása magyartanár és csak néhány éve kezdett el festéssel foglalkozni. Persze volt némi indíttatása, hiszen egy divatiskolában tanított, ahol a formatervezéssel is megismerkedett. Eddig még nem volt kiállítása, itt debütál! A művészek közül többen a Ver–Deco Művészeti Kör, Alkotó Egyesület tagjai. Az egyesület célja egy olyan képzőművészeti alkotó műhely létrehozása, amely lehetőséget nyújt fiatal (és nem fiatal) embereknek, hogy megismerkedhessenek különböző művészeti ágakkal.
A kiállítás egyik különleges darabja egy szimbolizált Nap, a nyár képe, Fülöp Viktória alkotása. Nem festmény, Paverpol technikával készült plasztika. A Paverpol holland művészek által kifejlesztett dekorációs és szobrászkellék termékcsalád, mely speciális ragasztó és keményítő is egyben. A szó erősítésnek, kövesítésnek fordítható. A textilt ezzel a ragasztóanyaggal vonják be és utána formázzák, alakítják. Ha megszilárdult, az alkotás akár- kül- akár beltéren elhelyezhető, minden időjárási körülménynek ellenáll, ugyanúgy, mint bármilyen más szobor. A méretei is bármekkorák lehetnek, felhasználásának csak a képzelet szab határt. Ez az útkeresés, stíluskeresés az egyesület többi tagjára is jellemző. A Művészeti Kör vezetője Veress Gabriella azon kívül, hogy maga is alkotó, oktatja is a szabadkézi festészet, textilszobrászat mesterfogásait.
Két bolgár művész, egy szobrász és egy festő alkotásaiból nyílt közös kiállítás a budapesti Bolgár Kulturális és Tájékoztató Központban. Kettőjük együttes bemutatkozása cseppet sem véletlen, művészi felfogásukban ugyanis határozott rokonság figyelhető meg.
A budapesti Koreai Kulturális Központ látogatói már megszokták, hogy az itt megrendezett kiállítások mindig valamilyen különlegességet állítanak a középpontba. Nincs ez másként most sem, az Eszterházy Károly Egyetemmel közösen létrehozott, és december 16-ig látható YATOO című kiállítás esetében sem.
A Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításain a 19. századi anyag mindig is fontos helyet foglalt el az épület legreprezentatívabb, első emeleti termeiben. Harminc év után ezt az állandó kiállítást most új szempontok szerint újrarendezték. Ráadásul a jól ismert remekművek mellett, közel egyharmad részben, olyan alkotásokkal is bővült, amelyeket eddig csak ritkán láthatott a közönség.
A szakembereket és a közönséget is egyaránt meglepő eredmény született a 2016-ban már huszonnegyedik alkalommal meghirdetett, „Az év természetfotósa” pályázat értékelése során. A pályázat történetében mind ez idáig soha nem fordult elő, hogy a rangos szakmai versengés úgy a felnőtt, mint az ifjúsági kategóriában kettős győzelmet hozott volna!
Melyik városban van hazánk egyetlen diadalíve, hol találtak nálunk múmiákat, hová érkezett annak idején az első vonat, az első dunai gőzhajó és az első villanyvonat? Hol van Magyarországon a legnagyobb tokaji bor gyűjtemény? Mindezeken kívül még számos hasonló kérdést tehetünk fel, de talán már ennyiből is kitalálható: Vácról van szó.
