A tevékenység bővülését önmagában már az is jelzi, hogy kinőtték a díjátadás korábbi helyszínét – emelte ki a tájékoztató kezdetén Buday Kollárik Tímea, a Menedzserszövetség ügyvezetője. Jövőre még több díjat adnak majd ki, mert bevezetik a „Legsikeresebb női menedzser” elnevezésű elismerést. A mintegy kétszáz tagot számláló Menedzserszövetségben a legnagyobb vállalatok első- illetve második számú vezetői foglalnak helyet. Cégeik körülbelül négyezer milliárd forintot termelnek és 150 – 160 ezer embernek adnak munkát – folytatta a tájékoztatást Szirmák Botond, a Szövetség elnöke. Viszont nem a vállalatok vagy iparágak vannak jelen, mindenki egyéni tagként vesz részt a Szövetség munkájában. Az ő közös gondolkodásuk vezetett oda, hogy most némi változtatásra kerül sor.
A megújulás leginkább látható jele a logó megváltozása. Az átadott, védjegyoltalom alatt álló díj is ennek a formáját tükrözi, Magyarországon kizárólag a Menedzserek Országos Szövetsége adhat át ilyen díjat. Nagy figyelmet fordít a Szövetég arra is, hogy magához vonzza a fiatalokat. Az idősebb korosztályt megtartva, rájuk építve, súlyponti, stratégiai kérdéssé vált a fiatalok megszólítása. Nemcsak azért, mert a Szövetség jövője nyilvánvalóan a fiatalok kezében van, hanem azért is, mert általuk sok olyan gondolatot ismerhetünk meg, amik majd belülről építhetnek bennünket – hangsúlyozta az elnök. Természetes ez olyan programok megvalósítását is megkívánja, melyek számukra is vonzóak lesznek. Ennek volt első lépése, hogy a korábbi bál helyett egy szórakoztató, sokkal inkább show-szerű gálán került sor az idei díjak átadására. Talán azt is a kezdődő frissülés eredményének tekinthetjük, hogy a közel egymillió taggal működő Európai Menedzser Szövetség a minap teljes jogú tagjává választotta a Magyar Menedzser Szövetséget.
Lényeges számunkra a tapasztalatok megosztása. Az alapszabályukban is az egyik legfontosabb gondolat a tudásmegosztás, a generációk közötti együttműködés. Ezt a célt szolgálja az idén önállóan elindított mentor program – erősítette meg a Szövetség elnökségének tagja, Boros Péter. Harminc év alatti fiatalok számára nyílik lehetőség a program keretében arra, hogy a legtapasztaltabb, díjazott top-vezetőinktől – web-es felületen – tanulhatnak egy féléves közös munka során. Igen erősen valószínűsíthető, hogy itt nemcsak a fiatalok tanulnak majd az idősebbektől, sokkal inkább kijelenthetjük, hogy a generációk egymástól fognak tanulni! A mentor-program a tervek szerint egy hosszabb távú tevékenység része lesz: a Jövő menedzsere programhoz idővel majd egy díj is csatlakozik. A Menedzserszövetség digitális felületekért felelős vezetője, Rasztovits Dávid véleménye szerint a tudásmegosztás alapú társadalom és gazdaság nem a jövőnek, hanem már a mindennapjainknak is igen fontos kérdése. A „generációs szakadéknak” nevezett jelenség nem valós probléma. Nincsenek ugyanis nagy, jól működő vállalkozások sok évtizedes múlttal rendelkező vezetők nélkül. A fiatalos lendület is jó dolog, de sok esetben ez a lendület még nem kellően kontrollált! Egyre több fiatal vezető dolgozik kisebb bevételű, alacsonyabb alkalmazotti létszámmal működő cégeknél, ezért a Jövő menedzsere program inkább a tehetséget fogja keresni, díjazni, számukra pedig a mentor program kínálja azt a tudást, aminek a megszerzése fontos lesz a munkájuk sikeréhez. Szándékunkban áll az így megszerzett tanulságokat a programban mindenki számára elérhetővé tenni.
A felsővezetők érdekképviselete mellett a Szövetség legfontosabb feladata, hogy felhívja a figyelmet a felsővezetők munkájának fontosságára, a gazdasági életben betöltött szerepükre. Ezt a díjak átadása mellett egy új műsor indításával is meg kívánják erősíteni. Példamutató vezetői életutak megismertetésével segítenek a fiataloknak a tisztességes vállaltvezetési kultúra kialakításában. A Business menü című műsor, az abban elhangzó interjúk értékeket tudnak teremteni a digitális világban és a sikertörténeteknek motiváló hatása is lesz. A műsor vezetője Bombera Krisztina, aki az első interjút Bojár Gáborral, a Graphisoft szoftverfejlesztő cég, a Graphisoft Park és az Aquincumi Technológiai Intézet alapítójával készítette. Sok évtizedes vezetői filozófiájának lényege: a jó vezető nem arra büszke, amit ő csinál, hanem amit az embereiből kihoz. Hinni kell az emberekben, hinni a termékben és ezt a hitet átadni – ettől a lehetetlen valósággá válik. A vezetői pozíciókban fontosak a nők, empatikus képességeik miatt jobban felismerik a munkatársakban, hogy kik miben jók, ugyanakkor pedig ők mentesek a férfiak közötti „kakaskodás” hibájától. Végül pedig, ami a legfontosabb: a tehetség szolgálatra kötelez!
Marokkó fővárosában, Rabatban rendezték meg 2022. november 28. és december 3. között az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség Kormányközi Bizottsága tizenhetedik ülésszakát. Az itt meghozott döntés nyomán első alkalommal került egy lófajta és annak tenyésztési hagyományai az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára.
Az idehaza mellőzött, külföldön világhírűvé vált magyar tudósok – sajnos eddig sem rövid – névsora 2020-ban újabb taggal bővült. Az Amerikai Egyesült Államokban 1985 óta élő kutatóbiológus szinte egyik percről a másikra került a figyelem középpontjába, vált híressé. A Kínában 2019-ben tapasztalt első megbetegedések után kitört járványt a WHO már 2020. március 11-én világjárvánnyá nyilvánította. Megfékezése eleinte reménytelennek tűnt, mígnem a nagy lendülettel folyó kutatások során felbukkant egy magyar név: dr. Karikó Katalin. Az ő szabadalma alapján készült el 2020-ban, a világon elsőként, a klinikailag is bizonyítottan hatásos oltóanyag a SARS-CoV-2 koronavírus-fertőzés ellen!
Valójában ez az elnevezés nem is egészen pontos. A kor nagyjából igen, de hogy sportág? Akkor még biztosan nem volt az. Sokkal fontosabb volt. Ma úgy hívjuk muaythai, de ezt hallván hányan tudják – úgy nagyjából – mit is takar ez a szó? Nem is igen volna értelme erről fejtegetésekbe bocsátkozni, ha a napjainkra sporttá vált egykori harcművészet magyar képviselői a közelmúltban nem értek volna el figyelmet érdemlő sikert.
A Múzeumok éjszakáján két rendezvénynek is otthont adott Budapesten a Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia templom. Nem meglepő, hogy az évenként megrendezett és roppant népszerű rendezvényhez a főváros legöregebb temploma is csatlakozott, hiszen ez az épület már önmagában felér egy múzeummal. Az altemplomban megtartott második előadás a fővárosi fürdőkultúráról szólt és bár témája – első hallásra – nem nagyon illet a helyszínhez, rövidesen kiderült; az előzetes feltételezés téves volt, két okból is.
A történelem, a tiszti pálya, a katonaélet iránt érdeklődők számára sok új, érdekes információt nyújthat egy frissen megnyílt kiállítás. A Ludovika Akadémia történetét feldolgozó állandó múzeum nem egyszerűen hadtörténelmi jellegű kiállításnak ad helyet, hiszen középpontjában nem az események, hanem elsősorban az emberek állnak. Az előzetes bejelentés nélkül látogatható kiállítás helyszíne a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Ludovika Szárnyépület, (1083 Budapest, Ludovika tér 1.) Az esetleg változó nyitva tartás idejéről a https://www.uni-nke.hu oldalon lehet tájékoztatást kapni.
