Az Ország Tojásának alapját egy különleges strucctojás adja. Abban még nincs semmi meglepő, hogy egy strucctojás jóval nagyobb, mint a nálunk megszokott tyúk-, kacsa- vagy libatojás. Ám ez a Hajdúnánás külterületén, Debrecenhez közel dolgozó, Nánás Strucctelepről származó tojás a maga kategóriájában is szokatlanul nagynak számít. Megmunkálása egy évig tartott, csak maguknak a motívumoknak a felrakása négy hónapot vett igénybe. Az Ország Tojásán látható motívumok, képek és jelek őseink útján haladva mesélik el a magyarság történelmét, a ritka alkotás így szeretné gazdagítani Magyarország kincseit, művészi értékeit. A nézőt azonnal magával ragadja bámulatos szépségével, különlegességével, míves kidolgozásával, beszédességével.
Az alkotó, a Kecskeméten élő és dolgozó Zsigóné Kati, népi iparművész fest tájképeket, lovas témájú képeket, kazettás mennyezetet, népi bútorokat, üveget. Készít hímzett terítőket, blúzokat, mellényeket. A kedvence mégis a tojás. Készült róla portréfilm „A Tojásdíszítés Királynője” címmel, de illik rá „Az ország nyuszija” elnevezés is. Sikerei alapján joggal nevezhető világhírűnek, hiszen 2009-ben Dubaiban a világ öt legjobb tojásdíszítője közé választották, egyszersmind ez azt is jelentette, hogy Európában is ő a legjobb. Hímes tojás kiállítása volt Brüsszelben a Dán Kulturális Intézetben, Dubaiban és Herenden, a színvonalat jelzi, hogy itt a nemes porcelánokkal együtt állították ki az ő alkotásait! Hímes tojás és Húsvét témában három könyve is megjelent, az egyiket már német nyelvre is lefordították.
Az Ország Tojásáról elmondható: egy sokéves álom megvalósulása. A legtöbb időt a megtervezése igényelte, hogy a végén szólni tudjon mindenkihez. Összesen hetvenkilenc fajta jel, szimbólum, gondolat van rajta. Nyomon követhető rajta történelmünk. Ebben az évben van István királyunk halálának 980. évfordulója, róla is megemlékezik. A tojáson látható aranypatkókat Rabotka György ékszerész készítette és helyezte fel. A tojáson számos hungarikum motívum is felismerhető, például a halasi csipke, a kalocsai és a matyó minták, közöttük olyan, ami az UNESCO szellemi Világörökség listáján is szerepel. Ezen kívül rajta van a Honfoglalás vagy a későbbi időkből a Nagy- és a Csonka Magyarország. Az egyik fajta technika, ahogyan a tojás készült, sehol máshol a világon nem ismert. A nevét is az alkotó adta: tűszúrás.
Megtalálhatók a tojás képein a koronázási ékszerek csakúgy, mint a vérszerződés, a csodaszarvas vagy a turulmadár. A patkók mellett is különböző jelek vannak, mint például a tulipán, a kéz jele, a halszimbólum vagy az életfa. A tulipán mindig beszél, ebben az esetben a gyermekét féltő szülő jele, ahogy a magot a virág körbeöleli. Az előállítás – túl a művészi tehetségen – különös gondosságot igényelt. Az egyik fázisban két nap – két éjszaka figyelemmel kellet kísérni egy vegyi folyamatot, nehogy túlmaródjon a tojáshéj. A művész folyamatosan mintegy harminc különféle díszítési móddal dolgozott, ezek közül a legnehezebb és a legnagyobb óvatosságot igénylő munkafázis a faragás volt. A tojás bemutatása során a művész kiemelte: remekművével célja, hogy a Magyar Állam tulajdonába kerüljön, és hogy a világ számos pontján megtekinthető legyen kiállításokon is.
Két bolgár művész, egy szobrász és egy festő alkotásaiból nyílt közös kiállítás a budapesti Bolgár Kulturális és Tájékoztató Központban. Kettőjük együttes bemutatkozása cseppet sem véletlen, művészi felfogásukban ugyanis határozott rokonság figyelhető meg.
A budapesti Koreai Kulturális Központ látogatói már megszokták, hogy az itt megrendezett kiállítások mindig valamilyen különlegességet állítanak a középpontba. Nincs ez másként most sem, az Eszterházy Károly Egyetemmel közösen létrehozott, és december 16-ig látható YATOO című kiállítás esetében sem.
A Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításain a 19. századi anyag mindig is fontos helyet foglalt el az épület legreprezentatívabb, első emeleti termeiben. Harminc év után ezt az állandó kiállítást most új szempontok szerint újrarendezték. Ráadásul a jól ismert remekművek mellett, közel egyharmad részben, olyan alkotásokkal is bővült, amelyeket eddig csak ritkán láthatott a közönség.
A szakembereket és a közönséget is egyaránt meglepő eredmény született a 2016-ban már huszonnegyedik alkalommal meghirdetett, „Az év természetfotósa” pályázat értékelése során. A pályázat történetében mind ez idáig soha nem fordult elő, hogy a rangos szakmai versengés úgy a felnőtt, mint az ifjúsági kategóriában kettős győzelmet hozott volna!
Melyik városban van hazánk egyetlen diadalíve, hol találtak nálunk múmiákat, hová érkezett annak idején az első vonat, az első dunai gőzhajó és az első villanyvonat? Hol van Magyarországon a legnagyobb tokaji bor gyűjtemény? Mindezeken kívül még számos hasonló kérdést tehetünk fel, de talán már ennyiből is kitalálható: Vácról van szó.
