2024. október 5. szombat, Aurél és Galina napja
Afrika, ahogy én ismerem
Révay András
2015.02.07 20:24
Az utazások iránt érdeklődő magyar közönség többsége az 1000 Út utazási irodát eddig jórészt az Oroszországba irányuló utak kínálatából ismerte. Bár szerveztek más országokba is utakat, tevékenységük fő területe ez volt. Palettájuk idén új színekkel gazdagodik.

A szervezett csoportos utazások résztvevői jól tudják, milyen fontos, hogy a csoport kísérője a felkeresni kívánt vidék alaposan, jól felkészült ismerője legyen. Nos, az 1000 Út utazási iroda ebből a szempontból szerencsésnek mondhatja magát, mert sikerült munkatársául megszerezni Nyugat-Afrika egyik legjobb magyar szakértőjét. Szilasi Ildikó Hermina kulturális antropológus, tizenkét éve foglalkozik Afrikával. Összesen több mint négy évet töltött el a „Fekete kontinensen”, eddig 23 országban járt, az ott élő emberek megszerették, tisztelik. Így azután könnyű bejárása van olyan helyekre, eseményekre, ahová másnak nem nagyon. Ebből már egyenesen következett az ötlet, hogy ne csak előadásokat tartson, tudományos cikkeket, könyveket írjon róla, hanem mutassa meg másoknak is Afrikát, úgy ahogy csak ő ismeri!

Afrika érdekes, értékes, nagyon változatos kontinens, sokat tanulhatunk ott, bőven van még mit felfedezni. Az egyik ilyen terület a függetlenségét 1960-ban elnyert, francia nyelvű Szenegál, a stabilitás, a béke, a demokratikus folyamatok egyik mintaállama. Infrastruktúrája, egészségügye jó, kötelező védőoltásokra nincs szükség, még sárgaláz-oltásra sem! Ezért családdal utazóknak, fiataloknak, „Afrika-kezdőknek” ajánlható. Színekben, hangokban gazdag ország, melyre a mindent átható nyitottság, kedvesség, vendégszeretet jellemző. A kézműves ékszereket gyűjtők számára Szenegál a legjobb választás, de igaz ez a népi faragások kedvelőire is. A piacokon érdemes néhány szépen kidolgozott – igencsak színes – ruhadarabot venni, ezt a helyiek a tisztelet jeleként nagyra értékelik. A szenegáli konyha a legváltozatosabbak közé tartozik Afrikában. Az étlapokon sok hal, tengeri állat szerepel, de fogyasztanak csirkét, bárányt is, igen finoman elkészítve.

Az idegeneket nem fenyegeti veszély, mert bár Szenegál muszlim ország, ott az iszlám egy rendkívül békés változata, a százötven évre visszatekintő murid-iszlám az uralkodó. Jellemzője a szeretet, a kultúrák és vallások együttélésének – és ami számunkra érdekes – a többnejűségnek elfogadása. Vallási központja, szent városa Touba, ide, a Nagymecsetbe az évenkénti zarándoklatra több millió hívő érkezik. A zarándoklat idején a városban a rendet és tisztaságot furcsa megjelenésű, színes öltözéket és rasztás tincseket hordó fiatal férfiak és nők tartják fenn. A lakosság számára fontos a hagyományok megőrzése. Itt nincsenek „mű-őslakók”. A természet gazdag. Az Abandia vadasparkban a nagymacskák nem élnek szabadon, az utazó kiszállhat a kocsiból és akár 2-3 méterre is megközelítheti a zsiráfokat, antilopokat. Az egyik érdekesség, a „Rózsaszín tó” nevét a vizet megfestő algákról kapta. A víz sótartalma 40 százalék. Bár az ország tengerpartja hosszú, szinte egész évben süt a nap, a tömegturizmus még nem szállta meg. Ebben az országban található a világ harmadik legnagyobb madárrezervátuma is.

Ugyancsak Szilasi Ildikó a kísérője azoknak is, akik az 1000 Út szervezésében Madagaszkárra látogatnak. Érdekesége – és ezért is hívják 8. Kontinensnek, hogy növény- és állatvilágának kilencven százaléka kizárólag itt található. Békés sziget, mely mintegy 60 millió évvel ezelőtt elvált a szárazföldtől. A legnagyobb ragadozó macska méretű, mérges kígyó, veszélyes pók egyáltalán nincs. A táj változatossága lenyűgöző. Van síkság és hegyvidék, homoksivatag és trópusi esőerdő, ahol séta közben kaméleonokat, lemurokat, makikat láthatunk. A lakosság maláj, indonéz, arab eredetű, itt is kedvesek az idegennel. Magyarnak lenni pedig kifejezetten előny, hiszen Benyovszky Móric emlékét a mai napig ápolják. Talán apróság, de mindenki számára nagy élmény, ha itt megkóstolja az igazi, hamisítatlan vanília fagylaltot.

A területnek, hová az 1000 Út szervezésében az általa vezetett utak irányulnak, nem kevésbé jó ismerője dr. Elter Tamás, búvár szakíró. A Fokföld vizeit talán legjobban ismerő magyar szakember véleménye szerint Dél-Afrika egyszerre mutatja a hagyományos Afrika arcát, miközben jelentősen el is tér attól. Ez különösen Fokvárosra igaz, melynél ráadásul némi európai behatás is érvényesül. Partjának közelében van a legkülönlegesebb óceáni ragadózó a nagy fehér cápa hazája. Kevesek kiváltsága, hogy elmondhassák: farkasszemet néztek vele! Aki viszont most kedvet kapna hozzá, annak alkalma van részt venni olyan turistaúton, melynek ez a kaland is – teljesen biztonságos – része.

 Fokvárostól mindössze 30 kilométernyire fekszik Simon’s Town, ezt a várost hívják a cápák fővárosának. Innen indulnak a közelben lévő híres Fókaszigetre a hajók. A cápáknak ugyanis az itt élő medvefóka a fő tápláléka. Meglesni a zsákmányszerzést, valójában nem veszélyes tevékenység, mert csak védőketrecben van rá lehetőség. Még búvárvizsgára sincs hozzá szükség, a ketrecet a hajó mellett csak a felszínig eresztik a vízbe. A roppant kíváncsi cápák maguktól jönnek a ketrechez. A cápales kora reggel történik, a visszaúton érdemes kis időt eltölteni a parton a pápaszemes pingvinek kolóniájának megszemlélésével is és egy másik kirándulás a Fokvároshoz közeli nemzeti parkban ugyancsak sok érdekességet ígér.

Az 1000 Út iroda másik kitűnő szekértője Gőgös Norbert geográfus, a Magyar Földrajzi Társaság expedíciós szakosztályi titkára. Az általa vezetett utak során elsősorban a „Big5” az elefánt, rinocérosz, bivaly, oroszlán, leopárd megfigyelésére nyílik lehetőség. Afrikában sajnos egyre szűkebb területre szorul a természet, de még akad néhány ezer négyzetkilométer, ahol úgy érezhetjük magunkat, hogy nem mi vagyunk a tápláléklánc csúcsán. Ám ha ilyen helyet keresünk fel, azért még nem kell nélkülöznünk. Csak a dél-afrikaiak értenek igazán a vendéglátáshoz. Nem csak a borkészítéshez, különböző finomságok elkészítéséhez, hanem a szafarik megszervezéséhez is.

A Búr Magasföld talán a leglíraibb szépségű vidéke Dél-Afrikának. Folyói krokodiloktól, vízilovaktól népesek. Kihagyhatatlan úti cél a filmekből már jól ismert Kruger Nemzeti Park. Még 1898-ban alapították, területe jelenleg 21 ezer négyzetkilométer. Itt minden afrikai állat megfigyelhető. Egy szerencsés napon találkozhatunk mind az öt híres nagyvaddal és krokodilokból is több van itt, mint a Nílusban. Lehetőség van arra, hogy az utas két éjszakát eltöltsön kényelmes körülmények között a parkban és ennek során éjjel túrán is részt vegyen. Akkor, amikor az oroszlánok vadásznak. Káprázatos szépségű az Orange folyó vízesése az Augrabies Nemzeti Parkban, elég, ha annyit mondunk róla, hogy háromszor nagyobb, mint a Niagara! A Kalahári – busman nevén Kgalagadi - sivatagról pedig már mindenki sokat hallott. A szurikáták látványa itt minden utast felderít. Az Iroda programjairól bővebb tájékoztatás található a www.1000ut.hu oldalon.

 

Kapcsolódó témák

Marokkó fővárosában, Rabatban rendezték meg 2022. november 28. és december 3. között az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség Kormányközi Bizottsága tizenhetedik ülésszakát. Az itt meghozott döntés nyomán első alkalommal került egy lófajta és annak tenyésztési hagyományai az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára.

Az idehaza mellőzött, külföldön világhírűvé vált magyar tudósok – sajnos eddig sem rövid – névsora 2020-ban újabb taggal bővült. Az Amerikai Egyesült Államokban 1985 óta élő kutatóbiológus szinte egyik percről a másikra került a figyelem középpontjába, vált híressé. A Kínában 2019-ben tapasztalt első megbetegedések után kitört járványt a WHO már 2020. március 11-én világjárvánnyá nyilvánította. Megfékezése eleinte reménytelennek tűnt, mígnem a nagy lendülettel folyó kutatások során felbukkant egy magyar név: dr. Karikó Katalin. Az ő szabadalma alapján készült el 2020-ban, a világon elsőként, a klinikailag is bizonyítottan hatásos oltóanyag a SARS-CoV-2 koronavírus-fertőzés ellen!

Valójában ez az elnevezés nem is egészen pontos. A kor nagyjából igen, de hogy sportág? Akkor még biztosan nem volt az. Sokkal fontosabb volt. Ma úgy hívjuk muaythai, de ezt hallván hányan tudják – úgy nagyjából – mit is takar ez a szó? Nem is igen volna értelme erről fejtegetésekbe bocsátkozni, ha a napjainkra sporttá vált egykori harcművészet magyar képviselői a közelmúltban nem értek volna el figyelmet érdemlő sikert.

A Múzeumok éjszakáján két rendezvénynek is otthont adott Budapesten a Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia templom. Nem meglepő, hogy az évenként megrendezett és roppant népszerű rendezvényhez a főváros legöregebb temploma is csatlakozott, hiszen ez az épület már önmagában felér egy múzeummal. Az altemplomban megtartott második előadás a fővárosi fürdőkultúráról szólt és bár témája – első hallásra – nem nagyon illet a helyszínhez, rövidesen kiderült; az előzetes feltételezés téves volt, két okból is.

A történelem, a tiszti pálya, a katonaélet iránt érdeklődők számára sok új, érdekes információt nyújthat egy frissen megnyílt kiállítás. A Ludovika Akadémia történetét feldolgozó állandó múzeum nem egyszerűen hadtörténelmi jellegű kiállításnak ad helyet, hiszen középpontjában nem az események, hanem elsősorban az emberek állnak. Az előzetes bejelentés nélkül látogatható kiállítás helyszíne a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Ludovika Szárnyépület, (1083 Budapest, Ludovika tér 1.) Az esetleg változó nyitva tartás idejéről a https://www.uni-nke.hu oldalon lehet tájékoztatást kapni.