Színházi előadásról szóló ismertetést általában nem szoktak a fordító, szövegíró teljesítményének dicséretével kezdeni. Hogy itt most mégis így van, az a magyar változat szerzői: Olt Tamás és Váradi R. Szabolcs teljesítményének köszönhető. A darab eredetileg egy amerikai számítógépes animáció volt, tulajdonosa és producere a DreamWorks Animation. A kilencvenes években hozták létre, hogy különböző animációs trükköket készítsen filmekhez. A Madagaszkár című filmjük 2005-ben készült, ám igazán híres a 2014-ben kiadott „Madagaszkár pingvinjei” filmjük lett. Sikerére jellemző, hogy egy nappal az amerikai után, 2014. november 27-én már Magyarországon is bemutatták. A színpadi változat lényegében ebből született, idehaza az ősbemutató 2021. december 3-án volt a kaposvári Csiky Gergely színházban.
A Pesti Magyar Színház előadása azon ritka produkciók közé tartozik, ahol szemlátomást a színészek is jól érzik magukat. Könnyedén, felszabadultan komédiáznak. A kitűnő színészi játékot a lendületes zene, Kovács Ivette Alida jó díszletei és ragyogóan eltalált kosztümjei segítik. No és persze a nyelvi leleményekkel teli szöveg! Ne lepődjünk meg, ha a gyerekek majd gyorsan átveszik és hetek múlva is használni fogják a számukra már most sem ismeretlen „zsírul vagyok”, vagy a cimborát pótló „cimbi”, színpadról hallott „te vagy a legcimbibb” változatát. Még az sem lehetetlen, hogy egyik-másik felnőtt is – ha éhes, mint az oroszlán – „sztékfoglaló-t” szeretne tartani vagy bizonyos események után az örökké aggódó zsiráftól eltanult módon „garantált deprimált” lesz.
A darab felnőttnek, gyereknek egyaránt szórakoztató. Alex, az oroszlán és állatkerti barátai nagy kalamajkába keverednek, amikor Marty, a zebra, a pingvinek segítségével megszökik a New York-i Central Park állatkertjéből. Barátaik az első döbbenet után útra kelnek, hogy megkeressék, ám a betondzsungelben mászkáló víziló, oroszlán és zsiráf nem kevés feltűnést kelt. A kaland azonban tovább bonyolódik, amikor a kis csapat ládákba zárva egy hajóra kerül, amelynek úti célja a nagy és vad Afrika. A cselszövő pingvinek azonban megrongálják a hajót, és hőseink Madagaszkár egzotikus szigetének partján találják magukat. A New York-i szökevényeknek most rá kell jönniük, miképpen maradhatnak életben a vadonban, és fel kell ismerniük az igaz barátság és összetartás valódi erejét.
A dalokkal, táncokkal tarkított verses mese – a dallam olykor nem véletlenül ismerős – már kezdetben felvet az emberek életében is gyakran felbukkanó kérdéseket. A négy barát, a zebra, az oroszlán, a víziló és a zsiráf, együtt élnek az állatkertben. Csak jóval később derül ki, hogy jól gondozott életmódjuk elfed egy fontos különbséget: hárman növényevők, az egyikük ragadozó! Az állatkertben ezzel nincs gond, készen kapják a táplálékot. Így azután, amikor feltámad a zebra szabadságvágya, szembe kerül a többiek konformizmusával. Ám ez utóbbit legyőzi a barátság érzése – és ebből rengeteg kaland, bonyodalom származik. Képzeljük csak el: mihez tud kezdeni egy zsiráf a New York-i metrón! Hát persze, hogy skandalum lesz belőle.
Innen azután felgyorsulnak az események és a szökevény kompánia némi életveszély után végül eljut Madagaszkár szigetére. A feszültséget – ne feledjük, gyerekdarabról van szó – sok zene, tánc, látványos, olykor vetített, szép színes díszlet enyhíti. Érkezésük után egészen más világba csöppennek. A szigetet benépesítő gyűrűsfarkú makik, a lemurok társadalmának is megvan a maga baja, nem mentesek ők sem néhány igazi, emberi vonástól, ráadásul komoly ellenségük is van. Mit tesznek a barátaink ebben a helyzetben? Nos, azt már igazán nem árulhatjuk el, mint ahogy a darab végkifejletét sem. Egy kis jó szórakozás reményében érdemes rábeszélni a gyerekeket, hogy kísérjenek el minket a színházba, egészen bizonyos, hogy megbánni ők sem fogják!
Két bolgár művész, egy szobrász és egy festő alkotásaiból nyílt közös kiállítás a budapesti Bolgár Kulturális és Tájékoztató Központban. Kettőjük együttes bemutatkozása cseppet sem véletlen, művészi felfogásukban ugyanis határozott rokonság figyelhető meg.
A budapesti Koreai Kulturális Központ látogatói már megszokták, hogy az itt megrendezett kiállítások mindig valamilyen különlegességet állítanak a középpontba. Nincs ez másként most sem, az Eszterházy Károly Egyetemmel közösen létrehozott, és december 16-ig látható YATOO című kiállítás esetében sem.
A Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításain a 19. századi anyag mindig is fontos helyet foglalt el az épület legreprezentatívabb, első emeleti termeiben. Harminc év után ezt az állandó kiállítást most új szempontok szerint újrarendezték. Ráadásul a jól ismert remekművek mellett, közel egyharmad részben, olyan alkotásokkal is bővült, amelyeket eddig csak ritkán láthatott a közönség.
A szakembereket és a közönséget is egyaránt meglepő eredmény született a 2016-ban már huszonnegyedik alkalommal meghirdetett, „Az év természetfotósa” pályázat értékelése során. A pályázat történetében mind ez idáig soha nem fordult elő, hogy a rangos szakmai versengés úgy a felnőtt, mint az ifjúsági kategóriában kettős győzelmet hozott volna!
Melyik városban van hazánk egyetlen diadalíve, hol találtak nálunk múmiákat, hová érkezett annak idején az első vonat, az első dunai gőzhajó és az első villanyvonat? Hol van Magyarországon a legnagyobb tokaji bor gyűjtemény? Mindezeken kívül még számos hasonló kérdést tehetünk fel, de talán már ennyiből is kitalálható: Vácról van szó.
