A Feketeszárú cseresznye Hunyady Sándor 1930-ban írt drámája. Az 1930 novemberében bemutatott darab hozta meg az író számára az igazi sikert és tette elismert és ünnepelt drámaíróvá. A sikerre jellemző, hogy a színház szakított íratlan szabályaival: húsz év után először nyitotta ki szerző előtt vasfüggönyét, hogy az fogadhassa a publikum szűnni nem akaró tapsát és a szokással ellentétben átvitte a darabot a következő évadra. A századik előadás után is csak a főszereplő Hegedűs Gyula halála miatt vette le műsoráról. A nagy siker minden bizonnyal az akkor még fájdalmasan aktuális téma érzékeny megfogalmazásának volt köszönhető. Hunyady a Trianon-problémát, a történelem eseményeit jól vonja egybe a szereplők egyéni sorsával.
Az élet több színterén igyekszik megmutatni a körülmények deformálta emberi magatartásokat. A történet szerint Irina és Dusán, a szerb házaspár az ablaka alatti szerenádra ébred: a falujukban állomásozó magyar katonák jöttek búcsúzni, indulniuk kell a frontra. A falu magyar főbírója titokban figyelmezteti Dusánt: egyik cselédje feljelentette a magyar hatóságnál, hogy Szerbiáért imádkozik. Dusán nem tagadja: szerb a vére, de semmi ellenszenvet nem érez a magyarok iránt, sőt, a főbírót mostantól a legigazabb barátjának tartja. Valójában a csendes magyar férfi Dusán legnagyobb ellenfele, ugyanis szerelmes Irinába. Az asszony viszonozza a főbíró érzelmeit, de visszautasítja a közeledést, nem fogja elhagyni soha a férjét, kéri a főbírót, ne is mutassa ki érzéseit.
Két év telik el, a helyzet gyökeresen megváltozik: létrejön Szerbia, az üldözöttekből lesznek üldözők. A főbírónak is át kell adnia hivatalát, pedig számára a falu vezetése sohasem nemzetiségi kérdés volt, hanem legbensőbb szívügye, és most ezt veszik el tőle. Egy ünnepség során végre nyíltan megvallja érzelmeit Irinának, a férj megérkezésével azonban vége szakad keserű, reménytelen szerelmi kettősüknek. A szerb férfi megérez valamit a főbíró és felesége közötti vibrálásból, gyanút fog, de nem akar semmi rosszat feltételezni barátjáról. Amikor véletlenül megtudja, hogy a főbírónál házkutatást akarnak tartani, figyelmeztetni akarja barátját, ahogy annak idején az is megtette ővele. Néhány drámai fordulat után kiderül: Irina szerelmével, a főbíróval fogja folytatni életét, de hogy boldogságra találhatnak-e bármelyikük országában, kérdés marad.
A darabot annak idején a magyar színjátszás legnagyobbjai: Hegedűs Gyula, Gombaszögi Frida, Rajnai Gábor, Jávor Pál vitték sikerre, de napjaink nézőinek sincs oka panaszra. Hozzá még a jótékonysági akciót több módon is támogathatják: az előadásra online megvásárolt jegyek árával vagy a József Attila Színház Szervezési Irodájában és jegypénztárában személyesen megváltott támogatói jegyekkel. Emellett a Máltai Szeretetszolgálat 11784009-20200745 (OTP Bank) számlaszámára történő átutalással vagy a karitatív szervezet adomanyozz.hu oldalán indított online átutalással is hozzájárulhatnak a segítségnyújtáshoz. Az összegyűlt adományt a Máltai Szeretetszolgálat a kárpátaljai rászoruló magyar családok támogatására fordítja.
Két bolgár művész, egy szobrász és egy festő alkotásaiból nyílt közös kiállítás a budapesti Bolgár Kulturális és Tájékoztató Központban. Kettőjük együttes bemutatkozása cseppet sem véletlen, művészi felfogásukban ugyanis határozott rokonság figyelhető meg.
A budapesti Koreai Kulturális Központ látogatói már megszokták, hogy az itt megrendezett kiállítások mindig valamilyen különlegességet állítanak a középpontba. Nincs ez másként most sem, az Eszterházy Károly Egyetemmel közösen létrehozott, és december 16-ig látható YATOO című kiállítás esetében sem.
A Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításain a 19. századi anyag mindig is fontos helyet foglalt el az épület legreprezentatívabb, első emeleti termeiben. Harminc év után ezt az állandó kiállítást most új szempontok szerint újrarendezték. Ráadásul a jól ismert remekművek mellett, közel egyharmad részben, olyan alkotásokkal is bővült, amelyeket eddig csak ritkán láthatott a közönség.
A szakembereket és a közönséget is egyaránt meglepő eredmény született a 2016-ban már huszonnegyedik alkalommal meghirdetett, „Az év természetfotósa” pályázat értékelése során. A pályázat történetében mind ez idáig soha nem fordult elő, hogy a rangos szakmai versengés úgy a felnőtt, mint az ifjúsági kategóriában kettős győzelmet hozott volna!
Melyik városban van hazánk egyetlen diadalíve, hol találtak nálunk múmiákat, hová érkezett annak idején az első vonat, az első dunai gőzhajó és az első villanyvonat? Hol van Magyarországon a legnagyobb tokaji bor gyűjtemény? Mindezeken kívül még számos hasonló kérdést tehetünk fel, de talán már ennyiből is kitalálható: Vácról van szó.
