2024. április 14. vasárnap, Tibor napja
Együttálló csillagok
Révay András
2020.08.21 18:24
Bár idén – a járvány miatt – tűzijáték nem volt, sokak számára mégis egészen bizonyosan emlékezetes marad augusztus 20. Budapesten, az Erkel Színházban különleges bemutatón tapsolhatott a közönség. Az új magyar musical címe egyetlen, de annál beszédesebb szó: Puskás! Az pedig külön érdekessége a darabnak, hogy a szerzők, a rendező és az Aranycsapat tagjait játszó művészek is mind fiatalok.

 Elcsépelt közhelynek számít, hogy két magyar szót szinte az egész világon ismernek, tudnak magyarul. Az egyik a gulyás, a másik Puskás! A szegény, sváb családba 1927. április 1-én, Kispesten született Purczeld Ferencnek már az édesapja is labdarúgó, a Kispest FC játékosa, később a Budapesti Honvéd edzője volt. A család 1937-ben magyarosította a nevét Purczeldről Puskásra. A gyerekről már korán kiderült, hogy tehetségesen kezeli a labdát. Legjobb barátja a szomszédban lakó, nála másfél évvel idősebb későbbi csapattársa, Bozsik József volt, akit 12 évesen felvettek a Kispest kölyökcsapatába. Feri addig könyörgött, míg a klub intézője – meglátva benne a tehetséget – hamis igazolással, Kovács Miklós néven bevette őt is a csapatba. A nézők az első felvonás kezdő jelenetében tanúi lehetnek ennek a történetnek, ahonnan elindul a világhírhez vezető, de drámai időszakokat sem nélkülöző karrier.

A bemutatót eredetileg a Hősök terére tervezték – árulta el Szente Vajk rendező – de az Erkel Színház színpadán is lebilincselő, látványos marad. Az előadás grandiózusságának mindössze egy oka van: Puskás Ferenc életének nagysága. Ehhez próbálnak méltóak lenni, úgy ünnepelni ezt a 75. évfordulót, ahogyan azt ő megérdemli. Idén augusztus 20-án van ugyanis az évfordulója annak, hogy először öltötte magára a válogatott címeres mezét, ehhez igazították a bemutató idejét. Meg is jelenik a perc a darabban, mint ahogy a 6:3, az 56-os forradalom, az elvesztett világbajnokság és az 1960-as BEK győzelem is, már a Real Madrid kék-fehér színeiben. Ám a két időpont között történtekről ma már igen keveset tudunk. Egészen bizonyos, hogy mindazon – egyre kevesebbeknek - akik még emlékeznek arra a korra, meglepetés lesz a színpadon életre kelő néhány epizód.

A színdarab valós eseményeken nyugszik, és azokon át mutatja be a kort, amelyben játszódik. A musical szereplői egykor létező emberek, minden, amit a színpadon tesznek, a valóságban is úgy történt. Az őket megszemélyesítő művészek nem operaénekesek, bár döntő többségüknek szoros kapcsolata van a zenés színpad valamilyen műfajához. A címszereplő Veréb Tamás a Budapesti Operettszínház tagja, de a könnyűzenei életben is ismert előadó. Szerepéről szólva elmondta: Puskást eljátszani óriási ajándék számára. Hosszasan készült rá, filmeket nézett, könyveket olvasott róla, igyekezett a sztár mögött az embert megismerni. Úgy gondolja, Puskás szeretettel, tisztelettel bánt mindenkivel, előre köszönt a portásnak is, a „csapat” volt számára a legfontosabb. Ebben a darabban egy drámát is el kell játszani, milyen volt elhagyni az országot, átélni, hogy abból az óriási magasságból, ahová eljutott, egyszer csak a családjával együtt a földön találja magát.

 A gyerekekkel kezdődő, látványos nyitókép után Juhász Levente sodró lendületű zenéje, a jó dalszövegek hallatán nem kell különösebb tehetség annak megjóslására, hogy a darabnak komoly sikere lesz. A „Magyarország a góljaink szárnyán…” kezdetű dalt, mellyel a színpadi „Aranycsapat” Helsinkire, az 1952-es olimpiára készül, és ott bajnokságot nyer, nemsokára talán még a stadionokban is énekelni fogják. Az előadás nem szűkölködik roppant hatásos jelenetekben, olyannyira, hogy bizonyára többen is lennének, akik kötelezően írnák elő a mindenkori magyar válogatott tagjainak a musical többszöri megtekintését! Az első felvonás a csodálatos 6 : 3-mal ér véget, pontosabban nem ér véget, mert a szünetben részleteket vetítenek az eredeti filmfelvételből, Szepesi György felejthetetlen, helyszíni közvetítésével.

 A második felvonás az 1954-es Világbajnokság máig vitatott elvesztésének történetével kezdődik. A darab nem vállalkozik – nem is vállalkozhat – arra, hogy a miértekre választ ad, azt viszont emlékezetünkbe idézi, hogy utána három napig valóban zavargások voltak Budapesten, amit csak nehezen sikerült elfojtani. A szövegíró, Galambos Attila munkájában az Aranycsapat tagjai közül Puskás mellett főleg Bozsik és Czibor figurája kap a musical történetét mozgásban tartó feladatot. Czibor szerepét a fiktív karakterrel, Vörös elvtárssal való drámai ütközése teszi hangsúlyossá. A szerző erről így nyilatkozott: „Amikor történelmi darab születik, a legizgalmasabb feladat megtalálni a tény és a fikció kényes egyensúlyát. A Puskás musical írása közben szinte végig a valóságra támaszkodtunk. A darabban még a fantázia szülte események is megtörténhettek volna, a kitalált személyek is feltűnő hasonlóságot mutatnak valós alakokkal.”

A musical egészen 1960-ig követi Puskás életének alakulását, ekkor van ismét a csúcson. A Real Madrid színeiben, a német Eintracht Frankfurt ellen Glasgowban játszott Bajnokcsapatok Európa Kupája találkozón négy góllal segítette győzelemre az őt új hazájában befogadó csapatot. Puskás a négy góljával rekordot állított fel, máig nem szerzett senki ennyi gólt egy BEK döntőn belül. A felvonás és a musical a magyar futballtörténelem mindezidáig utolérhetetlen csúcspontjának, az Aranycsapat-tagok élettörténetének rövid bemutatásával végződik. Ekkor valóban csillagok álltak együtt a pályán. Bozsik volt köztük az első magyar – tudjuk meg – aki elérte a századik válogatottságot, de sajnos többük élete is túl fiatalon fejeződött be. A finálé zárómondata: „Te is mutathatsz példát…” bizonyára sok nézőben emlékezetes marad.

Kapcsolódó témák

Két bolgár művész, egy szobrász és egy festő alkotásaiból nyílt közös kiállítás a budapesti Bolgár Kulturális és Tájékoztató Központban. Kettőjük együttes bemutatkozása cseppet sem véletlen, művészi felfogásukban ugyanis határozott rokonság figyelhető meg.

A budapesti Koreai Kulturális Központ látogatói már megszokták, hogy az itt megrendezett kiállítások mindig valamilyen különlegességet állítanak a középpontba. Nincs ez másként most sem, az Eszterházy Károly Egyetemmel közösen létrehozott, és december 16-ig látható YATOO című kiállítás esetében sem.

A Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításain a 19. századi anyag mindig is fontos helyet foglalt el az épület legreprezentatívabb, első emeleti termeiben. Harminc év után ezt az állandó kiállítást most új szempontok szerint újrarendezték. Ráadásul a jól ismert remekművek mellett, közel egyharmad részben, olyan alkotásokkal is bővült, amelyeket eddig csak ritkán láthatott a közönség.

A szakembereket és a közönséget is egyaránt meglepő eredmény született a 2016-ban már huszonnegyedik alkalommal meghirdetett, „Az év természetfotósa” pályázat értékelése során. A pályázat történetében mind ez idáig soha nem fordult elő, hogy a rangos szakmai versengés úgy a felnőtt, mint az ifjúsági kategóriában kettős győzelmet hozott volna!

2016.10.30 20:35

Melyik városban van hazánk egyetlen diadalíve, hol találtak nálunk múmiákat, hová érkezett annak idején az első vonat, az első dunai gőzhajó és az első villanyvonat? Hol van Magyarországon a legnagyobb tokaji bor gyűjtemény? Mindezeken kívül még számos hasonló kérdést tehetünk fel, de talán már ennyiből is kitalálható: Vácról van szó.