A Magyar Nemzeti Múzeum az esztergomi királyi vár kiállításainak fejlesztésére 500 millió forint uniós támogatást nyert el. A legnagyobb turisztikai újdonság, hogy immár látogathatóvá válik a turisták elől eddig elzárt területek közül a Beatrix terem, a királyi Kápolna és a Studiolo, benne Magyarország egyetlen viszonylag épen megmaradt, jelentős reneszánsz falképe, az Erények, amely az új kutatások alapján vélhetően Sandro Botticelli - egyetlen Itálián kívül készült - falképe. Másfél évtized megfeszített munkája után mára a Studiolo rekonstrukciója is olyan fázisába érkezett, hogy a képciklus újra bemutatható a közönségnek. Itt a fejlesztés tovább folytatódik majd, mert a kormány újabb segítsége immár lehetővé teszi a Studiolo komplex építészeti terének – vagyis a boltozatának is – teljes helyreállítását.
A beruházás során elkészült az új állandó kiállítás is a Vár és a Várhegy történetéről, immár a – szintén a Nemzeti Múzeumhoz tartozó – Balassa Bálint Múzeum gyűjteményét is felhasználva. A kiállítóterekbe korszerű fény- és hangtechnikát telepítettek, valamint kidolgoztak egy okostelefonra tölthető alkalmazást, amely a látogatókat már a városba érkezve a Várba irányítja, majd különféle sétaútvonalakat kínál, GPS navigációk segítségével.
A múzeumban ez a fejlesztés hosszú idő óta az első, amely nem időleges állagmegóvási vagy restaurátori jellegű beavatkozás, hanem az egyedülálló épületegyüttes több pontján is megnyugtató, véglegesnek tekinthető megoldást nyújt, továbbá turisztikai szempontból is új látványosságot hoz létre. Az interaktív elemekben gazdag, az új muzeológia szemléletét tükröző tárlat átélhetővé teszi a középkort, élményszerűen megidézve a palota mindennapi életét és hangulatát. Emellett a projekt 3 új munkahelyet és szerteágazó együttműködéseket is teremt a régióban.
Az esztergomi vár az európai országok körében meggyökeresedő Magyar Állam születési helye, mert itt alakult meg és működött első nagy korszakában az állam életét alapvetően meghatározó két intézmény, a világi és az egyházi főhatalom: a királyság és az érsekség. Az európai uniós segítséggel megvalósuló fejlesztés nyomán a látogatók számára élményszerűen bontakozik ki a magyar középkor lenyűgöző hatalmi pompája és kiemelkedő kulturális gazdagsága.
Születésének századik évfordulójára emlékezve, kiállítás nyílt Zirkelbach László festőművész alkotásaiból Budapesten, a XIII. kerületi József Attila Művelődési Központban. A tárlat, melynek látogatása díjtalan, január 8-ig lesz nyitva.
Két bolgár művész, egy szobrász és egy festő alkotásaiból nyílt közös kiállítás a budapesti Bolgár Kulturális és Tájékoztató Központban. Kettőjük együttes bemutatkozása cseppet sem véletlen, művészi felfogásukban ugyanis határozott rokonság figyelhető meg.
A budapesti Koreai Kulturális Központ látogatói már megszokták, hogy az itt megrendezett kiállítások mindig valamilyen különlegességet állítanak a középpontba. Nincs ez másként most sem, az Eszterházy Károly Egyetemmel közösen létrehozott, és december 16-ig látható YATOO című kiállítás esetében sem.
A Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításain a 19. századi anyag mindig is fontos helyet foglalt el az épület legreprezentatívabb, első emeleti termeiben. Harminc év után ezt az állandó kiállítást most új szempontok szerint újrarendezték. Ráadásul a jól ismert remekművek mellett, közel egyharmad részben, olyan alkotásokkal is bővült, amelyeket eddig csak ritkán láthatott a közönség.
A szakembereket és a közönséget is egyaránt meglepő eredmény született a 2016-ban már huszonnegyedik alkalommal meghirdetett, „Az év természetfotósa” pályázat értékelése során. A pályázat történetében mind ez idáig soha nem fordult elő, hogy a rangos szakmai versengés úgy a felnőtt, mint az ifjúsági kategóriában kettős győzelmet hozott volna!
