A hagyományos kiállítási módszerek mellett a világ legnagyobb méretű múzeumi interaktív érintőképernyős fala is segíti a nemrég újra megnyitott, megújult Szépművészeti Múzeum gyűjteményének megismerését. A múzeum impozáns fogadótermében, a Márvány Csarnokban elhelyezett 15,5 méter széles, 21 LCD kijelzőből álló, látványos animációkat bemutató érintőképernyős fal csaknem 300 műtárgy adatait tartalmazza és segíti azok megismerését a legmodernebb technika segítségével. Az átfogó rekonstrukciót követően újranyílt múzeum modernizációjának legújabb lépéseként létrehozott, a világon is egyedülálló eszköz lehetőséget ad a látogatók újszerű megszólításra, az állandó kiállítás legkiemelkedőbb műtárgyainak fókuszba helyezésére és egyben egy különleges élménnyel gazdagítja a múzeumi látogatást.
A fiataloktól az öregekig – legalább egyszer - mindenki biztosan járt már múzeumban és látta annak állandó kiállítását. Közülük ezután sokan érzik úgy, hogy „minek menjek oda ismét, hiszen már láttam” – hívta fel a figyelmet erre a tévedésre dr. Baán László, a Szépművészeti Múzeum - Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója. A múzeumot élő és vonzó hellyé kell tenni a most felnövekvő generációk számára is, akik a világot egyre inkább a képernyőn keresztül, a digitális eszközök közvetítésével tapasztalják meg. Ez a fal segíteni fog abban, hogy érdemes legyen ismételten, többször is eljönni, mert szórakozásnak is jó és rengeteg új információhoz juthatunk általa. Most mintegy 300 műtárgyról kaphatunk képet, de ez a szám rövidesen bővülni fog, akár a duplájára is, hiszen a múzeum rekonstrukciója is zajlik még. A barokk szárnyat majd az év második felében adjuk át. Az ott kiállítandó tárgyak, tehát a XVII. - XVIII. század művészete, a magyar és külföldi műtárgyak is felkerülnek a falra. A most, első körben kiválasztottak a főművek, a legizgalmasabb, legjellegzetesebb darabok. A látogatói visszajelzések alapján szakembereink emelték ki a legkedveltebbeket, hiszen ezekhez akarjuk invitálni a közönséget.
A Magyar Kultúra Napján felavatott, magyar fejlesztésű fal a Magyar Nemzeti Bank támogatásának köszönhetően valósult meg. Gerhardt Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke kiemelte: A bank átérzi a társadalmi kötelezettségvállalás felelősségét és ennek kapcsán megragadta az alkalmat, hogy a nemrég csodálatosan felújított múzeumépületet egy ilyen valóban egyedülálló eszközzel gazdagítsa. Az új, lenyűgöző nagyságú, informatív és egyben játékos interaktív eszköz a virtuális világ eszközeivel, a múzeumban őrzött több ezer éves egyetemes kulturális örökségünk valóságába, részletekben gazdag, alapos megismerésére csábítja a vele kapcsolatba kerülő valamennyi látogatót. Diákoknak, tanároknak kiváló segítség, a művészetek kedvelőinek pedig ismereteik elmélyítésével szerez örömet. Remélik, hogy hasonló fontosságú segítségnyújtásra a Magyar Nemzeti Bank máskor is kap alkalmat – erősítette meg az alelnök.
Nagy megtiszteltetés ez számunkra, hogy Magyarország és Közép-Európa vezető szépművészeti intézményével közösen építhettük meg ezt a gyönyörű és impozáns digitális falat - mondta el a bemutatón Back István, az LCD-fal kifejlesztője és felépítője, a Back és Rosta Kft. alapítója. Ez egyben ez első magyarországi Magic Wall is. A Magic Wall egy szabadalmaztatott technológiákon alapuló, múzeum-digitalizációs újdonság. Magyar fejlesztés, bár a munka nagy része most már Kínában, Sanghaj belvárosában történik, ahol egy ötvenszemélyes csapatunk dolgozik 2008 óta. A Magic Wall Kínában széles körben elterjedt, piacvezető termék, az ország harminc tartományából huszonkettőben már megtalálható, összesen mintegy száz helyen. Olyan helyen például, mint a pekingi Tiltott Város Palotamúzeuma, a világhírű agyaghadsereget bemutató Shaanxi-i Történeti Múzeum, továbbá számos művészeti galéria épületében, hamarosan pedig repülőtereken és kórházakban is használni fogják Kínában! Nem meglepő, hogy ott ezeket a falakat naponta több százezer ember használja, az igénylő helyszínek száma gyorsuló ütemben bővül.
A Szépművészeti Múzeumban most felállított, 15,5 méter széles Magic Wall-t egyszerre akár harmincan is használhatják. Pillanatnyilag sehol a világon nincsen még egy ilyen nagyméretű, egyszerre egy időben, ennyi látogatót, egy felületen kiszolgálni képes múzeumi digitális fal. Így most a Szépművészeti Múzeum impozáns Márványtermében a világszínvonalú gyűjtemény a világ legmodernebb technológiájával ötvöződve válik sokak számára hozzáférhetővé. A Magyar Nemzeti Múzeum „Sisi és Magyarország” című kínai turnéjakor félmillió ember vette igénybe az ott felállított, ennél sokkal kisebb méretű, mintegy ötméteres falat. A Magic Wall-t a Távol-Keleten, a magyar műszaki technika reprezentánsaként már jól ismerik, reméljük, hogy hamarosan a hazai közönségnek is kedvencévé válik, mert már más múzeumok is bejelentették rá az igényüket.
Az interaktív LCD-fal használatának titkaiba Tihanyi Kinga, a múzeum kommunikációs igazgatója avatta be a meghívott látogatókat. A cél a látogatói élmény növelése és ehhez szorosan hozzá tartozik, hogy a fal összekapcsolódik a múzeum weboldalával. A falnak két alapvető funkciója van. A „kiállítás mód” esetén érintés nélkül négy nézet változik, áttekintést ad mintegy háromszáz műtárgyról, melyek száma rövidesen növekedni fog. A második, amikor a néző kerül – érintéssel – kapcsolatba a fallal. Ilyenkor a kiválasztott műtárgy egy sereg információt ad magáról. Megtudjuk az alkotóját, korát – ha ismert – milyen típusba sorolható, hol található az épületben, milyen, azonos csoportba sorolható – például kerámia – műtárgyak vannak még és hol?
Okos telefonnal kapcsolatba lehet lépni a fallal. Haza is vihetjük a műtárgyakat, mert készíthetünk magunknak a kedvenceinkről saját, külön albumot. Letölthetjük a képet, előhívhatunk mellette egy ingyenesen letölthető QR kódot, az beolvasható és így a tárgyról egészen részletes leíráshoz juthatunk. Ha valaki kiválaszt egy kedvenc témát - mondjuk a szakállas férfifej – kiválaszthat magának tematikus túrát - ami a hasonló műtárgyakon vezeti végig a látogatót a telefonja segítségével. A falon látható bármelyik kép nagyítható, egészen apró részleteket is szemügyre lehet venni. Minden műtárgyat címkékkel láttak el, például: antik, váza, agyag, barokk stb. Kiválasztva, megérintve bármelyiket, elénk tárul az összes tárgy, amire a választott címke illik. Ilyen lehetőség eddig Magyarországon egyetlen múzeumban sem volt, várható, hogy ez a Szépművészeti Múzeum látogatottságát is határozottan növelni fogja.
Két bolgár művész, egy szobrász és egy festő alkotásaiból nyílt közös kiállítás a budapesti Bolgár Kulturális és Tájékoztató Központban. Kettőjük együttes bemutatkozása cseppet sem véletlen, művészi felfogásukban ugyanis határozott rokonság figyelhető meg.
A budapesti Koreai Kulturális Központ látogatói már megszokták, hogy az itt megrendezett kiállítások mindig valamilyen különlegességet állítanak a középpontba. Nincs ez másként most sem, az Eszterházy Károly Egyetemmel közösen létrehozott, és december 16-ig látható YATOO című kiállítás esetében sem.
A Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításain a 19. századi anyag mindig is fontos helyet foglalt el az épület legreprezentatívabb, első emeleti termeiben. Harminc év után ezt az állandó kiállítást most új szempontok szerint újrarendezték. Ráadásul a jól ismert remekművek mellett, közel egyharmad részben, olyan alkotásokkal is bővült, amelyeket eddig csak ritkán láthatott a közönség.
A szakembereket és a közönséget is egyaránt meglepő eredmény született a 2016-ban már huszonnegyedik alkalommal meghirdetett, „Az év természetfotósa” pályázat értékelése során. A pályázat történetében mind ez idáig soha nem fordult elő, hogy a rangos szakmai versengés úgy a felnőtt, mint az ifjúsági kategóriában kettős győzelmet hozott volna!
Melyik városban van hazánk egyetlen diadalíve, hol találtak nálunk múmiákat, hová érkezett annak idején az első vonat, az első dunai gőzhajó és az első villanyvonat? Hol van Magyarországon a legnagyobb tokaji bor gyűjtemény? Mindezeken kívül még számos hasonló kérdést tehetünk fel, de talán már ennyiből is kitalálható: Vácról van szó.
