2024. június 19. szerda, Gyárfás napja
Fiatal falu nagy hagyományokkal
Révay András
2018.12.05 15:39
A két állítás látszólag ellentmond egymásnak, ám a történelem teremthet olyan helyzetet, ahol ez a kijelentés mégis igaz lehet. Az Alföldön, Budapesttől mindössze 76 kilométer távolságra, Cegléd és Nagykőrös között fekvő Nyársapát esetében éppen egy ilyennel találkozunk. A honfoglalás korából nincsenek rá vonatkoztatható adatok. Első írásos említésétől, 1367-től, önálló községgé válásáig, 1954-ig, legalább kilenc birtokosa volt, a Clarissa apácáktól a Rákócziakig.

A helytörténet kutatóira itt igazán szép feladat vár, hiszen még a falu nevének eredete sem egyértelmű. Vannak, akik az Alföldön gyakori, őshonos nyárfa – Petőfi versében is szerepel – és a területet birtokló apátság összevonásából származtatják. Mások inkább a birtokosok sorában legelső helyen álló Nyársapáthy családról eredeztetik, noha arra is van számtalan példa, hogy a család kapta a birtokról a nevét és nem fordítva. Bárhogy is legyen, annyi bizonyos, hogy a terület múltja meglehetősen hányatott. Lakossága már a török hódoltság elején elpusztult, szultáni birtok lett. Bár az 1570-es években újranépesedett, húsz év múlva ismét kiürült, hogy az 1630-as évekre megint lakott legyen. Ám 1670 körül végleg elnéptelenedik, Nagykőrös, mint pusztát birtokolja és csak a XIX. század első negyedében osztanak földet itt a körösi gazdáknak, akik virágzó tanyagazdaságokat hoznak létre.

 A falu Dél-Pest megye szegényebb régiójához tartozik, lakóinak száma éppen meghaladja a kétezret. Ennek ellenére sok ember dolgozik azért – mondta el róla Kis Miklós polgármester – hogy megmutassa, vannak értéknek tekinthető hagyományaik és azt meg ismertesse az idelátogatókkal! A baracklekvár-készítés, a sajtkészítés, a homoki burgonyatermelés, borászkodás, egyre több családnál válik kiegészítő foglalkozássá és a városi ember számára korábban nem ismert ízekkel való találkozást tesz lehetővé. Nyársapát csak 1954 óta önálló település, előtte Nagykőrös és Cegléd pusztája volt. A két város folyamatosan harcolt érte. Történelme szinte nincs, egy Árpád és egy Rákóczi szobor áll benne, mindkettő egy kortárs, csemői fafaragó művész alkotása. Arany Jánosnak is tanártársa volt a falu szülötte, Szarka Mihály, akinek a háza most múzeum, a református gyülekezet imaterme is itt működik.

A helyi viszonyokat jó jellemzi, hogy a faluban sokáig még templom sem volt. A lakosság is fele-fele arányban református és katolikus. Tóth Tibor alpolgármester, az általános iskola korábbi igazgatója, az új templom történetének jó ismerője. Ő mondta el, hogy az első katolikus templom terveit 1997-ben készítette el Török Ferenc, Kossuth- és Ybl Miklós-díjas tanszékvezető, egyetemi tanár, aki korábban már 14 templomot tervezett. Ez a templom körformájú, benne nagyon visszafogott a társművészetek szerepe. Az épület architektúrájával kell hatást gyakoroljon. A két méter mély és nagyon széles alapokat a lakosság összefogásával egyetlen nap alatt rakták le, augusztus 20-án az első misét már az alapokon, de még a szabad ég alatt tartották, a felszentelésre 2014. május 15-én került sor.

Tisztes nevet vívott ki magának a faluban a Füle Családi Borászat. Tulajdonosa, Füle Dénes, „feltörekvő” borászatként jellemzi gazdaságát. Valamikor, ezen a területen, kétezer hektáron termeltek szőlőt, ma már „utolsó mohikán”-ként, öt hektáron csak ők maradtak. Hagyományos fajtájuk a Kövi dinka, de terem még a birtokon Rajnai Rizling, Cserszegi Fűszeres, Zweigelt és a magyar nemesítésű Kunleány is. Igyekeznek a szőlőben minél kevesebb vegyszert használni, a borkészítés pedig már korszerűen, hűtött acéltartályokban, majd ászokhordós érleléssel zajlik. Ahol lehet, mindent gépesítettek, a kombájnos szürettől a feldolgozásig. Nem törekednek „nagy borok” előállítására, közepes árfekvésű, közép kategóriájú borokat készítenek. Cegléden borszaküzletük is van, palackos boraik itt kaphatók. Terveik között szerepel Kövi dinkából, széndioxid rátöltéssel, prosecco jellegű bor gyártása is, kifejezetten a fiatalok számára. Minden évben hétféle bort palackoznak, köztük a legmagasabb minőségű a „Number one” megjelölésű, tehát annak az évnek a csúcsbora. Kiválasztása minden évben az évjárat hatásának függvénye. Idén a Zweigelt érte el ezt a minősítést. Idehaza és külföldön is egyre inkább szeretik, keresik, fogyasztják az alföldi, könnyű borokat, már csak az igazán jó marketing hiányzik hozzá!

Kis Miklós polgármester a gazdálkodás jövőjét a szamócatermelésben látja. A faluban már több család is ezzel foglalkozik, mivel a talajadottságok itt roppant gyengék. Az egy aranykoronás földet - inkább csak homokot – kobbára csak a kőművesek használják vakolat készítésre, ám a fóliával védett, bakhátas műveléssel, csöpögtető öntözéssel a szamóca szép termést ad szabadföldön és fóliaház védelmében egyaránt. Nem várják meg az ennél a növénynél más helyeken szokásos három évenkénti telepítést, minden évben hűtött palántákkal, július végi friss telepítéssel dolgoznak. Azt tapasztalják, ugyanis hogy a második évben még sok gyümölcs teremne, de azok már aprók, a kézzel történő leszedés viszont drága, gazdaságosan nem éri meg.

A tanyaéletnek már csak az emlékei vannak meg, a régi tanyasi iskola helyén is nyári gyerektábor, télen pedig vadászok szállása áll. Mellette a tóban horgászni is lehet. A vadászatnak is nagy hagyományai vannak, nemrég még spanyol vadászok is jártak errefelé. Az épületet teljesen átalakították, központi fűtés, teljes komfort van benne. A külön helyre épített kemence a vadászok igényeit éppúgy kiszolgálni képes – nemrég kolbászt sütöttek benne - mint nyáron a gyerekek étkeztetését. A gyerekek szívesen laknak a jurtában, egy másik jurtában pedig trófeamúzeum szolgálja az ismeretek gyarapodását az erdei iskola programjához kapcsolódóan. Itt a gyerekek, megtanulhatják, hogy a vadász nem csak öli az állatokat, az erdész nem csak fát vág – ez egy jól felépített gazdálkodás része. A tervek között tanösvény kiépítése is szerepel, a pályázatot már be is adták hozzá. Végpontja a falu legöregebb, mintegy 80 éves hársfája lesz, melynek teája kellemesen nyugtató hatású.

 A falu közelében működik az európai biztonsági szabványok szerint felépített, családi működtetésű Bognár GoKart pálya. Jövőre, június 22-én lesz tizenöt éves. Az itt nevelődött fiatalok között már világbajnoki ezüstérmes is van. A pálya ötezer négyzetméter területen fekszik, 823 méter hosszú. Mivel „amatőr” pálya, itt a kocsik vezetéséhez jogosítvány nem kell. A tájépítészek nem engedték a talaj egyenetlenségeit eltüntetni, így az 1,67 méter szintkülönbség is megmaradt. A versenyezni kívánókat 14 működőképes kocsi várja, ám általában egyszerre csak 5-6 futhat, biztonsági okból. A pályát is és a járműveket is kétévente ellenőrzik külső szervezetek, mindenben megfelel az Unió előírásainak. Alaprajzát tekintve ez a barcelonai Forma-1 pálya kicsinyített mása. A család tervei között további fejlesztések is szerepelnek, melyek megvalósítása 2024-re várható.

 

Kapcsolódó témák

Marokkó fővárosában, Rabatban rendezték meg 2022. november 28. és december 3. között az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség Kormányközi Bizottsága tizenhetedik ülésszakát. Az itt meghozott döntés nyomán első alkalommal került egy lófajta és annak tenyésztési hagyományai az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára.

Az idehaza mellőzött, külföldön világhírűvé vált magyar tudósok – sajnos eddig sem rövid – névsora 2020-ban újabb taggal bővült. Az Amerikai Egyesült Államokban 1985 óta élő kutatóbiológus szinte egyik percről a másikra került a figyelem középpontjába, vált híressé. A Kínában 2019-ben tapasztalt első megbetegedések után kitört járványt a WHO már 2020. március 11-én világjárvánnyá nyilvánította. Megfékezése eleinte reménytelennek tűnt, mígnem a nagy lendülettel folyó kutatások során felbukkant egy magyar név: dr. Karikó Katalin. Az ő szabadalma alapján készült el 2020-ban, a világon elsőként, a klinikailag is bizonyítottan hatásos oltóanyag a SARS-CoV-2 koronavírus-fertőzés ellen!

Valójában ez az elnevezés nem is egészen pontos. A kor nagyjából igen, de hogy sportág? Akkor még biztosan nem volt az. Sokkal fontosabb volt. Ma úgy hívjuk muaythai, de ezt hallván hányan tudják – úgy nagyjából – mit is takar ez a szó? Nem is igen volna értelme erről fejtegetésekbe bocsátkozni, ha a napjainkra sporttá vált egykori harcművészet magyar képviselői a közelmúltban nem értek volna el figyelmet érdemlő sikert.

A Múzeumok éjszakáján két rendezvénynek is otthont adott Budapesten a Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia templom. Nem meglepő, hogy az évenként megrendezett és roppant népszerű rendezvényhez a főváros legöregebb temploma is csatlakozott, hiszen ez az épület már önmagában felér egy múzeummal. Az altemplomban megtartott második előadás a fővárosi fürdőkultúráról szólt és bár témája – első hallásra – nem nagyon illet a helyszínhez, rövidesen kiderült; az előzetes feltételezés téves volt, két okból is.

A történelem, a tiszti pálya, a katonaélet iránt érdeklődők számára sok új, érdekes információt nyújthat egy frissen megnyílt kiállítás. A Ludovika Akadémia történetét feldolgozó állandó múzeum nem egyszerűen hadtörténelmi jellegű kiállításnak ad helyet, hiszen középpontjában nem az események, hanem elsősorban az emberek állnak. Az előzetes bejelentés nélkül látogatható kiállítás helyszíne a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Ludovika Szárnyépület, (1083 Budapest, Ludovika tér 1.) Az esetleg változó nyitva tartás idejéről a https://www.uni-nke.hu oldalon lehet tájékoztatást kapni.