Különlegességgel készült múzeumunk a járvány utáni megnyitásra. Éppen 150 éve, hogy 1871-ben a magyar állam megvásárolta az Esterházy család európai hírű és rangú képgyűjteményét és ez lett az alapja a későbbi Szépművészeti Múzeumnak. Közel négyezer rajzot ötvenezer metszetet tartalmazott ez a nagyszerű gyűjtemény, és azóta még szaporodott is. A jubileum előtti főhajtás ez a mostani kiállítás, mondta a megnyitás alkalmával dr. Baán László, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója. A közel kétszázezer grafikai lapból, most ötvenet láthat a közönség, egészen augusztus 15-ig. A jubileumról szóló megemlékezés maradandó is lesz, mert a kiállításhoz és a korábbi hagyományokhoz kapcsolódva, most megjelent a Papír/forma. Nyolc évszázad legszebb rajzai és sokszorosított grafikái a Szépművészeti Múzeum - Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményeiben című, gazdagon illusztrált, 540 roppant jelentős művet felvonultató katalógus.
A kiállítás időrendben legelső darabja egy ismeretlen cseh művész 1414-ben keletkezett iniciáléja és ettől kezdve jutunk el a mai, kortárs nagy mesterekig, a hazai és nemzetközi kiválóságok remekműveihez. Az iniciálé a cseh Kutná Hora közelében fekvő ciszterci kolostor számára készült kódex egyik lapjáról származik. A most bemutatott művek a gyűjtemény legértékesebb és legérzékenyebb rajzai és grafikái, amelyek csak ritkán láthatók kiállításokon. Így a szélesebb közönség több mint húsz év után nemcsak újra találkozhat a már jól ismert művészek, Leonardo, Raffaello, Rembrandt, Picasso, Schiele vagy Miró, Munkácsy Mihály, Rippl-Rónai József, Zichy Jenő, Barabás Miklós egy-egy kivételes alkotásával, de néhány kiemelkedő új szerzeménnyel és korábban kevésbé ismert művel is megismerkedhet. Az egyik cél az volt, hogy bemutassák, ez a több tízezer grafika hogyan kerülhet párbeszédbe a magyar és a nemzetközi alkotók, illetve az 1400-as évektől napjainkig megfogalmazható művészeti irányokkal. Időről-időre milyen visszatérő, grafikai, rajzi problémák vannak, amelyekkel a művészek minden évszázadban, minden korban foglalkoztak.
Valójában csak a XVI. századtól beszélhetünk arról, hogy igazán felível a papírmunkák gyűjtése, de az Esterházy gyűjtemény csak a XVIII. század végén alakult ki igazán erősen. A kiállítás első szekciójában ennek a gyűjteménynek erősségéből láthatók művek. A képek mellett tájékoztatást talál a látogató, kitérnek itt a művekkel kapcsolatos érdekességekre is. A falakon most Leonardo három rajza is látható, közülük a híres fejtanulmány a firenzei városháza szerencsétlen sorsú, megsemmisült, legendás csataképéhez készült. A falképből mindössze kortárs beszámolók és másolatok maradtak meg. A kép négy lovas közelharcának az a pillanatát ábrázolta, amikor a firenzei kapitány megpróbálta kiragadni a milánói zsoldosvezér kezéből az ellenség zászlóját. A fejtanulmányt Leonardo ez utóbbi alakjához rajzolta. A krétavázlat nem portré igényével készült, Leonardo a csata hevében egymásnak rontó katonák arcán tükröződő „bestiális őrületet”próbálta ábrázolni.
Zichy Mihály 1892-ben, lavírozott tussal, tollal készítette híres Híd-avatás című képét. Arany János balladáinak illusztrálása Zichy Mihály munkásságának utolsó és egyben legnagyobb feladatát jelentette. Huszonnégy balladához mintegy 180 rajzot készített, amelyek különlegessége, hogy Zichy a verssorokat is maga írta, rajzait a sorok közé helyezte el, mintegy képregényhatást keltve. A balladákhoz rendszerint készült egy-egy összefoglaló, a drámai csúcspontot magában foglaló egész oldalas kompozíció is; ezek közül a Híd-avatás illusztrációja a legismertebbek közé tartozik. Az öngyilkosságnak egy-egy új híd avatásához kötött babonáját illusztrálja mind a vers, mind e lap, amelyen a nagyvárosi élet elől különböző okokból menekülők az új hídról (ebben az esetben a frissen átadott Margit hídról) haláltáncszerűen sorban a mélybe vetik magukat.
Egy korai kísérlettől eltekintve, Picasso első grafikai munkái 1904 ősze és 1905 vége között születtek. A Szegényes teríték Picasso ismert grafikáinak sorában a második, korai mivolta ellenére rendkívül magas technikai tökéllyel és festőiséggel bír. A réznél puhább cinklemezre készült mű e levonata a lemezacélozás előtti állapotban született és a művész által közvetlenül felügyelt levonatok egyik értékes példája. A nagy példányszámot lehetővé tevő acélozást Ambroise Vollard rendelte 1913-ban a második kiadást megelőzően. A vak férfi és párja Picasso ekkor kedvelt modelljeinek, a mutatványos családoknak szegényes mindennapi életébe ad betekintést. A sötét és világos tónusok, illetve a szögletes és puha kontúrok kontrasztja mellett az alakok portrészerűen egyedi ábrázolása jelenti a mű különleges szépségét.
Ugyancsak a bejárat közelében kapott helyet Joan Miró 1941-ben keletkezett, Vándormadár című alkotása. A játékos, vidám, meseserű és kolorisztikus mű mögött csak ritkán látja meg az ember a szorongást, a félelemérzetet vagy a menekülésvágyat, amelyek ugyanakkor időről-időre, visszatérően, jelen voltak a művész életében. Különösen igaz ez az 1939-41 közötti időszakra, amikor Miró – közel húsz, Párizsban töltött év után – a német csapatok elöl először Normandiába menekült, majd 1940-ben visszatért szülőhazájába, Katalóniába. Ebben az időben számos kisméretű gouache (vízfestési technikával készült) képet készített, amely sorozat a Csillagképek címet viseli. A sorozat fő motívumai az ég jól ismert lakói: égitestek, csillagképek, madarak. Ennek része a bemutatott, Vándormadár című lap is.
Kondor Béla, Szent Antal megkísértése című rézkarca a művész hagyatékából történ vásárlás útján került 1974-ben a Múzeum birtokába. A kompozíció nagy részét a démonaival küzdő szent remete hatalmas alakja tölti be, mellette kisebb léptékben, egy mezítelen nőalak által vezetve, a kísértők hada jelenik meg. A rézkarc technikájának virtuóz használatával Kondor sajátos, személyes ikonográfiát teremtett a keresztény művészeti hagyomány elemeiből. A II. Világháború óta eltelt időszak viszont alapjaiban változtatta meg a műtárgyak szerzeményezésének módját. A műtárgypiaci élet nehéz helyzetet teremt a közgyűjtemények számára, amelyek magánygyűjtőkkel kénytelenek versenybe szállni a remekművekért. Szerencsére érkeznek nagyszabású adományok. A jubileum alkalmából két nemzetközileg is kiemelkedő jelentőségű képzőművész nagyvonalú ajándékának köszönhetően a Grafikai Gyűjtemény 2020-2021-ben kivételes művekkel gazdagodott. Georg Baselitz harminc, 2000 és 2019 között készített grafikai lapját, Maurer Dóra pedig 13 Nyom című, 2016-ban készített tizenhárom részes archív pigmentlenyomatát adományozta a múzeumnak. Munkájuk ezt a kiállítást is gazdagítja, mely jelenleg még szűkített időben, péntek – szombat - vasárnap, 10-től 18 óráig tekinthető meg. A látogatás előtt, a pontos tájékozódás érdekében érdemes az időpontot ellenőrizni a múzeum honlapján: https://www.szepmuveszeti.hu
Két bolgár művész, egy szobrász és egy festő alkotásaiból nyílt közös kiállítás a budapesti Bolgár Kulturális és Tájékoztató Központban. Kettőjük együttes bemutatkozása cseppet sem véletlen, művészi felfogásukban ugyanis határozott rokonság figyelhető meg.
A budapesti Koreai Kulturális Központ látogatói már megszokták, hogy az itt megrendezett kiállítások mindig valamilyen különlegességet állítanak a középpontba. Nincs ez másként most sem, az Eszterházy Károly Egyetemmel közösen létrehozott, és december 16-ig látható YATOO című kiállítás esetében sem.
A Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításain a 19. századi anyag mindig is fontos helyet foglalt el az épület legreprezentatívabb, első emeleti termeiben. Harminc év után ezt az állandó kiállítást most új szempontok szerint újrarendezték. Ráadásul a jól ismert remekművek mellett, közel egyharmad részben, olyan alkotásokkal is bővült, amelyeket eddig csak ritkán láthatott a közönség.
A szakembereket és a közönséget is egyaránt meglepő eredmény született a 2016-ban már huszonnegyedik alkalommal meghirdetett, „Az év természetfotósa” pályázat értékelése során. A pályázat történetében mind ez idáig soha nem fordult elő, hogy a rangos szakmai versengés úgy a felnőtt, mint az ifjúsági kategóriában kettős győzelmet hozott volna!
Melyik városban van hazánk egyetlen diadalíve, hol találtak nálunk múmiákat, hová érkezett annak idején az első vonat, az első dunai gőzhajó és az első villanyvonat? Hol van Magyarországon a legnagyobb tokaji bor gyűjtemény? Mindezeken kívül még számos hasonló kérdést tehetünk fel, de talán már ennyiből is kitalálható: Vácról van szó.
