Karádi Béla a Magyar Cirkusz és Varieté Vállalat művészeti vezetője volt 1965-től 1982-ig, jelentős érdemei voltak az 1971-ben újjáépített Fővárosi Nagycirkusz újraindításában. Örökös nélkül hunyt el, 2016. május 25-én. Végrendeletében úgy rendelkezett, hogy a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ a ráeső örökségből díjat alapítson. A Karádi Béla Arany Emléklánc egy 140 g-os, 80 cm hosszú 14 karátos aranyláncból, valamint egy egyedi, 60 g-os, 14 karátos arany medálból és díszoklevélből áll. A díjat minden évben az év legjobb magyar artistája kapja meg a Fővárosi Nagycirkusz díszelőadásán. Odaítéléséről a Nemzeti Cirkuszművészeti Központ által felkért zsűri dönt az adott évben kiemelkedő művészi munkát végző magyar artistaművészekből. A jelölés során figyelembe kell venniük: az adott évben elért művészi teljesítményt és a megkérdőjelezhetetlen, példa értékű közösségi, illetve magánéletet.
A díjazottak személyére először az aktív artisták tesznek javaslatot, a zsűri majd ezek közül választ. Az idén négy művészt jelöltek. Biricz Ákos szakterülete a gurtni. A Baross Imre Artistaképző Intézetben tanult és később ott tanár is lett. Tehetségét 2016-ban a „Porond Ifjú Csillaga” díjjal ismerték el. Az utóbbi években óceánjáró hajókon és több külföldi cirkuszban lépett fel. Dittmar Laido zsonglőr többgenerációs magyar-orosz artistacsaládba született, már hatéves korában közönség előtt állt. Zsonglőr nem volt a családban, a trükköket autodidakta módon tanulta ki. Több világrekordot is megdöntött 10 és 11 karikával. Japántól Németországig számtalan helyen volt sikeres, 2015-ben könyvet is írt tudományáról. A „Porond Ifjú Csillaga” díjat 2017-ben kapta meg. Donnert Kathy lábzsonglőr és görkorcsolyaművész édesapja a világhírű tigrisidomár, Donnert Károly, de ő inkább - az édesanyja után - a lábzsonglőrködést választotta. A „Porond Ifjú Csillaga” díjat 2012-ben nyerte el. Richter Kevin, akrobata, lovas akrobata, a világhírű Richter dinasztia tagja. Ötévesen lépett fel először saját pónijaival. Később a húsz lóval bemutatott számával 2018-ban Guinness rekordot állított fel. A zsűri döntése alapján a díjat 2022-ben Dittmar Laido nyerte el.
Az előadás címe, a RAIN Esőcirkusz nem véletlen és a közönség a bevezetőben kap is erről némi magyarázatot. Ezt hallhatják: Összezavarodott a világ. Szaporodtak az ellentétek, a szomszédok egymásnak estek, a barátságokba méreg csorgott, harag és gyűlölet felhői borították be az eget. Háborúk törtek ki, lövések és robbanások kergették el otthonaikból a családokat. Lenézett a Földre az Úristen, és elszörnyülködött. Összehívta az angyalokat, hogy repüljenek szét a négy égtáj felé és trombitáikkal keltsenek vihart, idézzenek sűrű esőfellegeket és hulljon az eső. Olyan eső, mely elmossa az ellentéteket, feloldja a keserű könnyeket, begyógyítja a sebeket, kitisztítja az indulatokat az emberek lelkéből, békét hoz újra a világba. A Cirkusz új műsorában ezt az esőt idézi meg: ez egy imádság a békéért és a megtisztulásért, a kegyelemért és a megbocsátásért. Imánk azért, hogy a világ szebb és jobb hely legyen, az emberek szívéből pedig úgy párologjon el a harag és gyűlölködés, ahogyan a tavaszi zápor faleveleken megpihenő vízcseppjei az első meleg napsugarak hatására.
A Fővárosi Nagycirkusz - példamutató módon – több mint száz ukrán cirkuszművész menekültet fogad, a kijevi és harkivi artistaképzők növendékei is Budapesten tanulnak. A látványos gálaműsor nem szűkölködött elképesztő elemekben. Az egyetlen szál lengődróton Ameli Bilyk olyanokat mutatott, amit a sima talajon is nehéz volna utánozni. Ő – egy cirkuszlátogatás után - már háromévesen arról ábrándozott, hogy artistaművész lesz, így hát, látva kitartó lelkesedését, édesanyja ötévesen beíratta egy ukrajnai cirkusziskolába. A most 17 éves Ameli előadása cseppet sem szokványos, ugyanis kötéltánc közben kézenáll, bukfencezik, spárgázik, miközben zsonglőrködik és táncol a hulahopp karikákkal. Eddig már több nemzetközi cirkuszfesztiválon ért el sikereket.
Akár az Esőcirkusz filozófiájának szimbóluma is lehetne a Vitalii Zaezt és Margarita Nikulina házaspár. Az ukrán férj és orosz feleség műsorszámában Vitalii a homlokán egyensúlyoz a perzs rúddal, aminek a tetején a felesége mutatja be a trükköket. Ez már önmagában is elképesztő teljesítmény, ám Vitalii egy kifeszített vékony rúdra is felviszi feleségét, majd a rúddal együtt további magasságokba emelkednek. A szám elképesztő egyensúlyérzék, erő és bizalom bizonyítéka. A produkció kellék felszerelése, a „rekvizit” teljesen egyedülálló, ilyen az egész világon csak nekik van. A tizenkét éves Dasha is fellép a szülei számában, hároméves kora óta különféle produkciókat gyakorol és jelenleg már négy elkészült, saját száma is van. Kishúga is cirkuszművész, állatidomár szeretne lenni.
A látványos szökőkutakhoz, a porondot beterítő esőhöz már hozzászokott nézők az első percekben nem éretik, amikor betolnak középre egy fehér zongorát – mintha valaki játszana is rajta, vagy csak úgy tesz – zene szól és táncos lányok is megjelennek. Néhány pillanat múlva kiderül, hogy nem a zene a lényeg, a zongora teteje szolgáltatja az alapot a következő műsorszámhoz Danil Giniborg és Aleksandr Plishkin swing stílusú hand to hand produkcióját lazaság és könnyed elegancia jellemzi. Jó fizikai kondíciót és odafigyelést igénylő számukban bebizonyítják, hogy a csapatmunkának köszönhetően egységben az erő. Aki próbálta már a kézenállást, tudja, sima talajon sem egyszerű, hát még egy kézen megállni. Most itt ez sem elég, nem a talajon, hanem a partner feje tetején kell egy kézen megállni! Nos – az előadásról annyit még elmondhatunk, hogy a többi tizenkét műsorszám színvonala sem csekélyebb…sőt!
Két bolgár művész, egy szobrász és egy festő alkotásaiból nyílt közös kiállítás a budapesti Bolgár Kulturális és Tájékoztató Központban. Kettőjük együttes bemutatkozása cseppet sem véletlen, művészi felfogásukban ugyanis határozott rokonság figyelhető meg.
A budapesti Koreai Kulturális Központ látogatói már megszokták, hogy az itt megrendezett kiállítások mindig valamilyen különlegességet állítanak a középpontba. Nincs ez másként most sem, az Eszterházy Károly Egyetemmel közösen létrehozott, és december 16-ig látható YATOO című kiállítás esetében sem.
A Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításain a 19. századi anyag mindig is fontos helyet foglalt el az épület legreprezentatívabb, első emeleti termeiben. Harminc év után ezt az állandó kiállítást most új szempontok szerint újrarendezték. Ráadásul a jól ismert remekművek mellett, közel egyharmad részben, olyan alkotásokkal is bővült, amelyeket eddig csak ritkán láthatott a közönség.
A szakembereket és a közönséget is egyaránt meglepő eredmény született a 2016-ban már huszonnegyedik alkalommal meghirdetett, „Az év természetfotósa” pályázat értékelése során. A pályázat történetében mind ez idáig soha nem fordult elő, hogy a rangos szakmai versengés úgy a felnőtt, mint az ifjúsági kategóriában kettős győzelmet hozott volna!
Melyik városban van hazánk egyetlen diadalíve, hol találtak nálunk múmiákat, hová érkezett annak idején az első vonat, az első dunai gőzhajó és az első villanyvonat? Hol van Magyarországon a legnagyobb tokaji bor gyűjtemény? Mindezeken kívül még számos hasonló kérdést tehetünk fel, de talán már ennyiből is kitalálható: Vácról van szó.