Az év eseményeiről készült riportfotókat évtizedeken át a Néprajzi Múzeumban láthatta a közönség. Idén azonban a múzeum költözése miatt az egykori kúria épületéből a magyar történelem és emlékezet szimbolikus palotájába, a Magyar Nemzeti Múzeumba tette át székhelyét a World Press Photo. Lotz Károly Justitia diadala című freskója után most Than Mór és Lotz falkép-programjának allegorikus alakjai vezetnek a kiállítás helyszínére, a József nádor termekbe. A Nemzeti Múzeum gyűjteményei, eddigi kiállítási programjai több tekintetben is erősítik a World Press Photo üzenetét. Az intézmény fotóarchívuma, a Történeti Fényképtár egyike a legjelentősebbeknek az országban.
Nagy kihívás ez a változás a kiállítás életében –mondta el a megnyitó alkalmával Révész Tamás fotóművész, a kiállítás szervezője, aki korábban többszörös zsűritagja és díjazottja is volt a pályázatnak. Az minden évben nagy kérdés volt, hogy mi újat hoz a kiállítás? Annak ellenére, hogy valóban abszolút új minden, semmi sincs a tavalyiból, még lehet egy „déjà vu” érzésünk a témákat illetően. A konfliktusok sajnos nem múlnak el egykönnyen! Jönnek újak, melyek hasonlítanak az előzőekhez. De idén talán annyi változás mégis van, hogy nem annyira drámai az összkép. A kategóriák is bővültek eggyel: ez pedig a környezet, ami nem a környezet szépségeiről szól, hanem inkább arról, hogy milyen környezeti problémák elé nézünk mi mindannyian, akik ezen a bolygón élünk. A kiállítás egészéről pedig elmondható: hihetünk a szemünknek – és lássuk be, ez elég nagy dolog!
Első díjas lett a venezuelai Ronaldo Schemidt képe, a lángoló tüntetőről. Venezuelában, amikor az elnök meg akarta változtatni az ország demokratikus intézményrendszerét, hatalmas tüntetések robbantak ki. Május 3-án a rendőrség összecsapott a gyakran csuklyás, gázmaszkos tüntetőkkel. A 28 éves José Victor Salazar Balza ruhája egy motorkerékpár felrobbant üzemanyagtartályától gyulladt ki. Megsérült, de életben maradt. A sok érdekes felvétel között van olyan, ahol úgy tanulnak úszni iskolás lányok, hogy az iszlám előírásait se szegjék meg – ez 2. díjas kép és olyan – ugyancsak 2. díjas kép is, amelyik a 2017. március 22-én Londonban végrehajtott autós terrortámadás helyszínén készült. Bizonyára sokan fognak megállni az Afrikában készült fotó előtt is, ahol a törzsükre jellemző tetoválás-szerű bőrdíszítést viselő lányok európai melltartókat hordanak.
A benyújtott képeket több lépcsőben ellenőrzik, miközben változatlan feladatuk, hogy sok színben mutassanak be, pontosan, átláthatóan bizonyos dolgokat, amik a világban történnek. Ezért a kiállítás jelentősége ugyanakkor több mint egy kiemelkedő vizuális élmény, hiszen az alkotásokon keresztül a látogató jobban megértheti a világban zajló folyamatokat. A kiállítás 134 képét a nemzetközi zsűri 73 044 fotóból válogatta Amszterdamban. Ezt a hatalmas képanyagot 125 országból 4548 fotográfus küldte el, nyolc különböző kategóriában. Az évente megrendezett kiállítás fontos része a nemzetközi és a magyar kulturális életnek egyaránt: a világ 45 országában 100 helyszínen több mint négymillióan látogatják. A World Press Photo kiállítás 41. éve folyamatosan jelen van Budapesten.
Ugyancsak újdonság a World Press Photo közönsége számára, hogy idén a digitális média alkotásainak köszönhetően bővül a látogatói élmény. Magyarországon most először mutatkoznak be a World Press Photo „Digital Storytelling" verseny győztesei. A figyelmes látogató a képek között sétálva a padlón láthat – szorosan a témához csatlakozó – írásokat. Ezen túlmenően, a bemutatott filmek folyamatos mozi élményt nyújtanak majd, az érintőképernyővel irányítható multimédia pedig a látogatói aktivitást segíti, ugyanis az események helyes értelmezése aktív befogadást feltételez. Éppen ezért fontos, hogy 2018-ban a tanárok és a diákok online letölthető (LINK) segédanyagra is támaszkodhatnak a kiállítás értelmezésekor.
Évek óta van kísérő kiállítás is, ez most az idén a „NaturArt” természetfotó kiállítás. Ám ez sem a megszokott, nem az évente megrendezett „Év természetfotósa” pályázat keretében elkészült képek szemléje, hanem a nyerteseké! A NaturArt – 25 év legszebb természetfotói név alatt egy (szubjektív) válogatást nyújt a pályázat és a szövetség tagjainak legjobb munkáiból. Az elmúlt 25 évben „Az év természetfotója" megtisztelő címet elnyert képek mind láthatók; jól bemutatva azt, hogy a természetfotózás milyen változásokon ment keresztül. Ismét megtekinthető Máté Bence, Árnyjáték című képe, ami 2010-ben elnyerte „A világ legjobb természetfotója” címet! A Nemzeti Múzeumban a közönség korábban is láthatott kiemelkedő és korszakos fotókat - gondoljunk csak a Róbert Capa- vagy Keleti Éva-kiállításokra, valamint a Sajtófotó-pályázatok természetfotó kategóriájára - de önálló természetfotós kiállítás most először mutatkozik be e patinás falak között.
Két bolgár művész, egy szobrász és egy festő alkotásaiból nyílt közös kiállítás a budapesti Bolgár Kulturális és Tájékoztató Központban. Kettőjük együttes bemutatkozása cseppet sem véletlen, művészi felfogásukban ugyanis határozott rokonság figyelhető meg.
A budapesti Koreai Kulturális Központ látogatói már megszokták, hogy az itt megrendezett kiállítások mindig valamilyen különlegességet állítanak a középpontba. Nincs ez másként most sem, az Eszterházy Károly Egyetemmel közösen létrehozott, és december 16-ig látható YATOO című kiállítás esetében sem.
A Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításain a 19. századi anyag mindig is fontos helyet foglalt el az épület legreprezentatívabb, első emeleti termeiben. Harminc év után ezt az állandó kiállítást most új szempontok szerint újrarendezték. Ráadásul a jól ismert remekművek mellett, közel egyharmad részben, olyan alkotásokkal is bővült, amelyeket eddig csak ritkán láthatott a közönség.
A szakembereket és a közönséget is egyaránt meglepő eredmény született a 2016-ban már huszonnegyedik alkalommal meghirdetett, „Az év természetfotósa” pályázat értékelése során. A pályázat történetében mind ez idáig soha nem fordult elő, hogy a rangos szakmai versengés úgy a felnőtt, mint az ifjúsági kategóriában kettős győzelmet hozott volna!
Melyik városban van hazánk egyetlen diadalíve, hol találtak nálunk múmiákat, hová érkezett annak idején az első vonat, az első dunai gőzhajó és az első villanyvonat? Hol van Magyarországon a legnagyobb tokaji bor gyűjtemény? Mindezeken kívül még számos hasonló kérdést tehetünk fel, de talán már ennyiből is kitalálható: Vácról van szó.
