A Március 15. téren található Belvárosi Plébániatemplom rekonstrukciója a templom régészeti feltárását követően 2014 júliusában kezdődött meg és nem várt eredményeket hozott. A leletekből megállapítható, hogy ahol a jelenlegi templom áll, ott egykor az úgy nevezett Contra-Aquincum területe volt. A régészeti feltárások legjelentősebb lelet együttese a római kori, amely alapján kiderült, hogy feltételezhetően a 200-as évektől egészen a 700-as évek közepéig római helyőrségi tábor volt ezen a területen és itt volt a kiindulópontja a későbbi Pest városának. A plébánia számára a legfontosabb a román kori bazilika fölfedezése és föltárása, amelynek alapfalai jó állapotban kerültek elő. A régészeti munka befejezését követően a templom padozatának helyreállításakor gondoskodtak arról, hogy ez a páratlan érték látható maradjon, ezért a padló egy részét vastag üveglappal helyettesítették.
A templom, melynek egyik érdekessége, hogy sohasem volt az egyházé, mindig a város tulajdonában állt – és ez ma is így van – nem szűkölködik értékekben. I. István idejében a Duna túloldalán lévő területet Kis Pestnek hívták és ott volt egy kicsi kápolna. Szent Gellért meggyilkolásakor a testét először oda menekítették, de éjjel áthozták ide, a főtemplomba. Itt volt a nyughelye 1053-ig, amikor is I. András király engedélyezte, hogy Csanádra visszavigyék. Ma a testet Olaszországban, Murano egyik templomának oltára alatt őrzik, de a Belvárosi templom számára egy ereklyét, a szent sarokcsontját a velencei pátriárka, értékes muranoi üveg ereklyetartóban, 2002-ben visszaadott. A látogatók megtekinthetik a templom főhajójában.
Vele szemben látható a Molnár C. Pál által festett szárnyas oltár, mely a Nagyboldogasszonyt ábrázolja. Az eredeti majolika oltár a II. világháború alatt összetört. Fölötte a kereszt szintén Molnár C. Pál alkotása. Bár erősen hasonló ahhoz, amit Assisi Szent Ferenc is használt, a ferencesekkel nem áll kapcsolatban. A mellékoltárok, a keresztelő kápolna megtekintésekor szembetűnő, ahogy a templomban a művészetek szinte ünnepeltek. Mindegyik művészet. Nemcsak az építészet, szobrászat, festészet, hanem hasonló módon ünnepel a textilművészet is. Ez utóbbi művészeti ág egyik remeklése a kiállított gyönyörű vecsernye palást melyről viták folynak. A kutatók vizsgálják, mert lehetséges, hogy Ferenc József császár eskütételekor hordta a papság. Tudjuk ugyanis, hogy plébánia területén két alkalommal választottak királyt: 1308-ban Károly Róbertet, 1490-ben pedig II. Ulászlót. 1867. június 8-án a templom előtti téren épített koronázási dombon tett esküt az ország megvédelmezésére Ferenc József. Innen ered az Eskü tér elnevezés is.
A helyreállított templomnak három fő tere van. Az első maga a szakrális tér. A második a feltárt és látogathatóvá tett altemplom, a harmadik pedig a templomon kívül található; a Szent Kinga és Szent Hedvig által vigyázott rózsakert. A templom gazdag múltja lehetőséget ad arra, hogy a magyar történelem eseményeit az építészeti stílusokat, térben és időben egy helyen mutathassunk be akár a magyar, akár a külföldi turisták számára. A feltárás eredményeképpen tizennégy építéstörténeti korszakot lehet bemutatni egy épületen belül. Az altemplom és kripta a közösségi programok számára szolgál majd helyszínül, mert amikor az Erzsébet-hidat építették 1897-ben, lebontották a templom kétemeletes plébániaházát. Gyönyörű épület volt, a szalonjában Liszt Ferenc 100-200 embernek adott többször is koncertet és a földszintjén volt az első pesti Tűzoltóság!
Az 1200-as években emelt román bazilika alapfalai között fekvő altemplomot úgy újították fel, hogy abban az Árpád-korig visszamenően bemutathatóak a különböző építészeti rétegek – mondta el a Turizmus Világnapján rendezett bejáráson dr. Osztie Zoltán főplébános. Nagyon jól látszik a másodlagosan beépített kövek sora, hiszen az évszázadok viharában többször is megrongálódott a templom, de mindig újjáépítették. Néhány színes freskótöredék a mai napig megmaradt és a restaurálás után jól látható lesz. A terület egységes, szép terazzo padlót kap majd és ide kerülnek a kiállítási vitrinek is. Bennük a feltáráskor előkerült kincseket, részben pedig az egyházközség meglévő értékeit mutatják be. Már áll az altemplomban az úgynevezett „szembemiséző” oltár, melynek felépítésében a főplébános saját kezűleg is részt vett. Budapest lesz a színtere 2020-ban az Eucharisztikus Kongresszusnak és abban a templomra is fontos feladat hárul.
Nyitott kapuk és nyitott szívek várnak itt mindenkit – hangsúlyozta Baán Teodóra, a Budapesti Nyári Fesztivál igazgatója a templom bemutatásakor. A turizmus mindenkié – mondta. A kisgyermekes családoktól egészen az időskorúakig. A látogatható helyek közé pedig a szakrális helyszínek is beletartoznak. Ebben a templomban korábban is tartottak már hangversenyeket. A templom orgonája a teljes felújítás után - várhatóan - 2016 decemberében kerül vissza a karzatra. Ekkortól orgonakoncerteket is rendszeresen hallhatnak majd a látogatók. Az épület több éves felújítási munkáit vállalkozások is támogatták. Az egyik, a Silverline Cruises Kft. – melynek hajói esténként zenés vacsorával egybekötött utakra viszik a turistákat a Dunán – programjába iktatja a templom megtekintését is. A Belvárosi Plébániatemplom - a misék idejének kivételével – belépődíj ellenében lesz látogatható, minden nap 9-től 18 óráig, vasárnap este tízig.
(Ut-2024-1) Igen, tudjuk, fölösleges azon tépelődni, hogy körülöttünk minden megváltozik. Így volt ez, amióta ember él a fölön – sőt már annak előtte is! A szomorú csak az, amikor látjuk, hogy amit szeretünk, nem az előnyére változik, ez pedig sajnos igaz a 46. budapesti UTAZÁS Kiállításra is. Sejtették a szervezők is, ezért a szó mellé egy külön + jelet tettek, hangsúlyozták is erősen a plusz szócskát, elsorolva: mi minden egyéb társult hozzá az idén. Így viszont a „plusz” vált dominánssá! A megszokott „A pavilon” kétharmadát, biciklipálya, lakóautó dömping, és bazárárusok csapata töltötte fel. Az igazán fontos, nagy, ismert, magyar utazási irodák közül egyetlen egy sem volt jelen!
Budapest Főváros Önkormányzata képviseletében a Budapest Brand nZrt. és a Magyar Cukrász Ipartestület idén egy különleges tortapályázatot hirdet Pest, Buda és Óbuda egyesítésének 150. évfordulójára. Célja egy olyan ünnepi tortával tisztelegni Budapest születésnapja előtt, ami alapanyagaiban a múltat, megjelenésében a jelent képviseli.
Már 45 éve, hogy a Szent Korona újra és végérvényesen hazatért. A Magyar Királyi Koronaőrök Egyesülete azóta minden ötödik évben megünnepli ezt az eseményt. Idén január 6-án tartottak ünnepi megemlékezést Budapesten a Belvárosi Nagyboldogasszony Templomban, melyen részt vett David Pressman, az Amerikai Egyesült Államok magyarországi nagykövete is.
Ez a kopott ház Budapesten, a XIII. kerületben, a Hun utca és Lehel utca sarkán áll. Bármelyik irányból is jönnénk, elmegyünk mellette, nincs miért felfigyelni rá. Most néhány napig ez másként lesz! A Hun utcai oldalon, a ház falán emléktábla van – egy ideig még friss koszorúk díszítik. Illyés Gyula születésének százhuszadik évfordulóján helyezték el őket, a XX. századi magyar irodalom egyik legnagyobb alakja ebben a házban élt és dolgozott.
A Főváros centenáriumi ünnepsége keretében, 1973-ban, Debrecen városa parkot ajándékozott Budapest XIII. kerületének. A hajdúsági városban készültek a tervek és onnan hozták akkor a növényeket is, amikkel a parkot betelepítették. Bár azóta, az elmúlt években történtek benne kisebb javítások, a kerület Önkormányzata tavaly a teljes felújítás mellett döntött. A munka július végén befejeződött.
