A varieté műfaja jól ismert volt minálunk is a két világháború között. Azután sokáig semmi. A cirkuszművészet világában idehaza és külföldön is jól csengő név a Richter és az Eötvös, e híres családok két tagja a Richter Szebasztián és Eötvös Krisztina artista - művész páros határozott úgy, hogy feltámasztják ezt a nagy múltú szórakozási lehetőséget. Létrehozták a Budapest Varietét, benne a „Káprázat és Humor” című előadás sorozatot, melyen nemzetközi fesztiválokon sokszorosan díjazott, kitüntetett művészek lépnek fel a budapesti közönség előtt. Bűvészek, zsonglőrök, akrobaták, valódi világsztárok váltják egymást a színpadon, fellép egy különleges számmal a szervező-rendező páros is és a két felvonás után a harmadikra már az asztalok mellett kerül sor. A Gundel étterem séfje, a hazai gasztronómia egyik kiemelkedő alakja, Litauszki Zsolt keze alól kerül ki a vacsora, méltó betetőzéseként az estének.
A műsorvezető, Kőhalmi Ferenc bűvész, egy percre sem engedi lanyhulni a közönség figyelmét a műsorszámok között, sőt többször is a nézőtérről választ partnert magának. Ilyenkor olyan számtrükk bemutatására is képes, ahol az előzetes összejátszás egészen biztosan kizárható – ugyanis e beszámoló szerzője is a véletlenül kiválasztottak között volt! Humoros összekötő szövegeivel már az első percekben megnevetteti a hallgatóságot. Nemzetközi bűvészversenyek sokszoros nyertese, a Bűvész Európa Bajnokság bronzérmese, többszörös magyar bajnok, aki arra is képes, hogy trükkjei egy részét közkinccsé tegye. A bárki által könnyen elsajátítható trükkökről könyvet is írt, azzal a nem is titkolt szándékkal, hogy sokaknak hozza meg a kedvét a bűvészkedéshez. Még az sem lehetetlen, hogy egyik másik gyerekből később világsztár lehet – ahogyan az vele is megtörtént.
A nézőtér hangulatát először a komikus és zsonglőr, a magyar származású Steve Eleky villanyozta fel. Skótszoknyás karakterű műsorát bemutatta már a világ legpatinásabb revüszínházaiban, nemcsak komikus, a pályát artistaként és zsonglőrként kezdte. A Monte Carlói Cirkuszfesztivál egyik díjnyertese, itt először áll magyar színpadon. A tapsért, az elismerésért versenytársa is van, a svéd Michael Halvarson, akiről úgy tartják, hogy ő a világ egyik legjobb bűvésze. Ő is választ partnert a közönség közül, lelopja a karóráját, a nyakkendőjét, kiüríti a zsebeit – az áldozata semmit nem vesz észre! Érthető, hiszen a Cirque de Soleil (A Nap Cirkusza), a világ legnagyobb kortárs cirkuszának sztárja. A montreali székhelyű, kanadai cirkusz arról híres, hogy nincsenek benne állatszámok, a közönség szórakoztatását a legkiválóbb mozgásművészek, akrobaták, komikusok, légtornászok, zsonglőrök fellépésével éri el. Halvarson budapesti bemutatkozása ezt a hírnevet kétséget kizáróan megerősítette.
A varieté műsorából természetesen nem hiányozhatnak a hagyományos cirkuszi számok sem. Az első felvonás elején a Duo Juderto, Bistei Judit és Kökény Róbert légtornászok egy romantikus, érzelmes történetet mutatnak be – több méter magasan. Nem olyan magasan, de legalább olyan káprázatosan zajlik a vietnami Thu Hien drótkötél egyensúlyozó, a világ egyik legjobb női lengődrót artista művészének produkciója. Számtalan nemzetközi díj tulajdonosa – méltán – mert amit mutat, attól eláll a közönség lélegzete. Azt, hogy ura a saját testének és szinte bármit megtesz azon az egy szál dróton, néhány perc után már mindenki el is hiszi neki. Ám a végén mutat valamit, ami szinte elképzelhetetlen. Fél lábon áll a dróton, egyik kezével egy fémlétrára támaszkodik, a szájában egy tőrt tart és a tőr hegyén egy – ugyancsak a hegyén álló – kardot egyensúlyoz. Hát tessék utána csinálni!
Nem maradhat ki a műsorból az egész rendezvényt kitaláló és megvalósító pár - Richter Szebasztián és Eötvös Krisztina – sem. Azt, amit ők tudnak, valószínűleg minden nő irigyli és boldogan megtanulná. Hasznosítható lenne a mindennapi életben is. Ők a villámgyors átöltözés mesterei. Valami megmagyarázhatatlan trükkel, ott a színpadon, mindenki szeme láttára váltanak ruhát, talán ha tíz másodper alatt – legfeljebb! Műsorszámukat a világ ötvennél is több, különböző országában láthatta már a közönség. Krisztina belép egy gyűrű közepére, Szebasztián felemeli a gyűrűt és azzal egy textilhengert von a partnere köré. Csak eddig tart, már le is ejti és a társa ott áll egy egészen másik ruhában, mint amiben belépett a gyűrű közepére. Ezt megismétlik vagy tízszer, a fekete fürdőruhából nagyestélyi lesz, abból meg valami más.
A második felvonás végén egy különleges ugrócsoport kápráztatja el a nézőket. A Trio Bokafi, Boros Gábor, Gyarmathy Attila, Papp Géza, méltó az elődök hírnevéhez. Kevesen tudják ugyanis, hogy az ugródeszka szám, magyar specialitás, magyarok csinálták a világon először, a magyar művészektől tanulták el mások! Eredetileg magyar kosztümben magyar zenére, általában Brahms V. Magyar táncára adták elő. Később több híres, nagyszerű magyar ugrócsoport is működött, most a Bokafi trió a világ legismertebb, leghíresebb varietéinek állandó fellépője, sokszoros nemzetközi fesztivál-díjasok. A nézőtérről szinte követhetetlen, ahogy Papp Géza – ő a trió repülő embere – több fordulatos szaltókat csinál a levegőben és a végén szilárdan megáll a társai karján. A szűnni nem akaró taps érthető az előadás végén.
Két bolgár művész, egy szobrász és egy festő alkotásaiból nyílt közös kiállítás a budapesti Bolgár Kulturális és Tájékoztató Központban. Kettőjük együttes bemutatkozása cseppet sem véletlen, művészi felfogásukban ugyanis határozott rokonság figyelhető meg.
A budapesti Koreai Kulturális Központ látogatói már megszokták, hogy az itt megrendezett kiállítások mindig valamilyen különlegességet állítanak a középpontba. Nincs ez másként most sem, az Eszterházy Károly Egyetemmel közösen létrehozott, és december 16-ig látható YATOO című kiállítás esetében sem.
A Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításain a 19. századi anyag mindig is fontos helyet foglalt el az épület legreprezentatívabb, első emeleti termeiben. Harminc év után ezt az állandó kiállítást most új szempontok szerint újrarendezték. Ráadásul a jól ismert remekművek mellett, közel egyharmad részben, olyan alkotásokkal is bővült, amelyeket eddig csak ritkán láthatott a közönség.
A szakembereket és a közönséget is egyaránt meglepő eredmény született a 2016-ban már huszonnegyedik alkalommal meghirdetett, „Az év természetfotósa” pályázat értékelése során. A pályázat történetében mind ez idáig soha nem fordult elő, hogy a rangos szakmai versengés úgy a felnőtt, mint az ifjúsági kategóriában kettős győzelmet hozott volna!
Melyik városban van hazánk egyetlen diadalíve, hol találtak nálunk múmiákat, hová érkezett annak idején az első vonat, az első dunai gőzhajó és az első villanyvonat? Hol van Magyarországon a legnagyobb tokaji bor gyűjtemény? Mindezeken kívül még számos hasonló kérdést tehetünk fel, de talán már ennyiből is kitalálható: Vácról van szó.