Bizonyára sokak számára lesz meglepő, hogy a kapcsolat testvérvárosok, testvértelepülések között nem új keletű fogalom. A partnerség legkorábbi formája Európában a német Paderborn városa és a francia Le Mans között már 836-ban létrejött, bár a modern testvérvárosi kapcsolatot csak 1967-ben vették fel. A legelső hivatalos testvérvárosi egyezményt 1920-ban hozták létre egy brit és egy francia város között. A partnerség különböző formája szinte az egész világon bevett gyakorlat, azzal a céllal, hogy az emberek közötti és a kulturális kapcsolatokat erősítsék. A folyamat elterjedését 1989 óta az Európai Unió is támogatja. Budapest XIII. kerülete öt másik várossal vagy városrésszel tart fenn hivatalos testvérvárosi kapcsolatot. Közülük az egyik, a több mint huszonötezer lakosú városrész, Kassa-Délváros.
Érdekessége ennek a partnerségnek, hogy a megállapodást éppen tizenöt évvel ezelőtt - 2002. május 31-én – ugyanaz a két személy, írta alá, akik mind a mai napig polgármesterei kerületüknek: dr. Jaroslav Hlinka Kassán és dr. Tóth József Budapesten. Ő az ünnepi alkalomból megnyílt fotókiállításon elsősorban azt hangsúlyozta, ez a kapcsolat az elmúlt évek során sok ezer magánjellegű és hivatalos szakmai találkozót tett lehetővé. Ezek közül is kiemelkedik például az angol nyelvi tábor Velencén, ahová gyerekek érkeznek a testvérvárosokból és egy héten keresztül angolul társalognak, ismerkednek egymással. Nagyon népszerűek a nyugdíjas klubok találkozói, a végén szinte alig akarnak elköszönni egymástól a résztvevők. A sportrendezvények közül a „Három Nemzedék” sporttalálkozói érdekesek, melynek keretében a kassaiak létrehozták a „Senior Olimpiát”. Ugyancsak említést érdemelnek a két Polgármesteri Hivatal közművelődéssel, sporttal, időskorúakkal foglalkozó szakembereinek találkozói. Amikor Kassa – 2013-ban - az Európa Kulturális Fővárosa címre pályázott, a XIII. kerülettől is kaptak ötleteket rendezvények tartására. Az elmúlt 15 év több bizonyítékkal is szolgál, hogy az érintkezési pontok egyre bővülnek, barátsággá formálódnak, szorosabbá válnak.
Válaszában dr. Jaroslav Hlinka főleg azt emelte ki, hogy Kassa-Délváros önmagában több, mint Kassa városának egyik lakótelepe. Szép számmal találhatók itt ipari, kohászati üzemek, közintézmények, kórházak, iskolák, szabadidő eltöltésére alkalmas létesítmények, bevásárlóközpontok. Szlovákiában az egyik legnépszerűbb sport a jégkorong, az itt felépített US Steel Aréna joggal nevezhető akár a sportág fellegvárának is. Ugyancsak itt van a nemzetközi repülőtér, és Kassa legnagyobb strandjának is Délváros ad otthont. A városrész fejlődését jól szemlélteti a most megnyílt kiállítás Stanislav Jiroušek fotóművész alkotásaiból. A Kassán 1970-ben született művész választott hivatásával már gyermekkorában szoros kapcsolatba került. Könnyű dolga volt, ugyanis apja, Alexander Jiroušek is elismert fotóművésze Szlovákiának.
A gyermek Stanislav először apja sötétkamrájában játszott, és amint tehette, segített is a fekete – fehér filmek, képek előhívásában. Az első fényképezőgépét már hatéves korában megkapta és nagy kedvvel kezdett el fotózni. Amikor sikeres lett, feljegyezték róla, hogy már gyerekként álmodozott a film nélküli fényképezőgépről – és ez az álma napjainkra teljesült! A munkát egyetemi tanulmányai alatt sem hagyta abba, apja kiadóvállalatánál dolgozott, számítógépes grafikusként. Mint „technikai kibernetikus mérnök” végzett a kassai egyetemen, később – feleségével együtt – saját kiadóvállalatot alapított, JES névvel. Jelenleg is Kassa - Délvárosban él és dolgozik. Elsősorban tájakat, Kelet Szlovákia természeti szépségeit, építészeti értékeit szereti fényképezni. A Budapesten, a XIII. kerületi, Radnóti Miklós Művelődési Központban „Pillantások Kassa-Délvárosra és környékére” címmel most megnyílt kiállítás június 7-ig látogatható, a belépés díjtalan.
A cikk első része itt olvasható: http://www.utazonet.hu/kassa-ketszer-%E2%80%93-i.-resz-c607.html
Két bolgár művész, egy szobrász és egy festő alkotásaiból nyílt közös kiállítás a budapesti Bolgár Kulturális és Tájékoztató Központban. Kettőjük együttes bemutatkozása cseppet sem véletlen, művészi felfogásukban ugyanis határozott rokonság figyelhető meg.
A budapesti Koreai Kulturális Központ látogatói már megszokták, hogy az itt megrendezett kiállítások mindig valamilyen különlegességet állítanak a középpontba. Nincs ez másként most sem, az Eszterházy Károly Egyetemmel közösen létrehozott, és december 16-ig látható YATOO című kiállítás esetében sem.
A Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításain a 19. századi anyag mindig is fontos helyet foglalt el az épület legreprezentatívabb, első emeleti termeiben. Harminc év után ezt az állandó kiállítást most új szempontok szerint újrarendezték. Ráadásul a jól ismert remekművek mellett, közel egyharmad részben, olyan alkotásokkal is bővült, amelyeket eddig csak ritkán láthatott a közönség.
A szakembereket és a közönséget is egyaránt meglepő eredmény született a 2016-ban már huszonnegyedik alkalommal meghirdetett, „Az év természetfotósa” pályázat értékelése során. A pályázat történetében mind ez idáig soha nem fordult elő, hogy a rangos szakmai versengés úgy a felnőtt, mint az ifjúsági kategóriában kettős győzelmet hozott volna!
Melyik városban van hazánk egyetlen diadalíve, hol találtak nálunk múmiákat, hová érkezett annak idején az első vonat, az első dunai gőzhajó és az első villanyvonat? Hol van Magyarországon a legnagyobb tokaji bor gyűjtemény? Mindezeken kívül még számos hasonló kérdést tehetünk fel, de talán már ennyiből is kitalálható: Vácról van szó.
