Az alkotó, Németh Kata, hosszú idő óta szoros kapcsolatban van Marokkóval – erősítette meg a kiállítás megnyitásakor őexcellenciája, Mrs. Karima Kabbay Marokkó budapesti nagykövete. Ez a kapcsolat a képeken is jól tükröződik. Ő szinte – és ez nem túlzás – valósággal szerelembe esett Marokkóval. Képei pontosan mutatják az érzelmeket, melyeket Marokkó iránt táplál. Ezekkel áthatva örökíti meg Marokkó tájait, látványosságait, az ott élő embereket és a mai napig élő szokásokat. Munkáinak köszönhetően, az ő segítségével áthághatjuk a nyelvi korlátokat, ami nagyon gyakran akadályt képez különböző kultúrák között. Ez a kiállítás azért is fontos, mert ez az év jelentőséggel bír a két ország történelmében. Az idén ünnepeljük ugyanis a kölcsönös, marokkói - magyar diplomáciai kapcsolatok felvételének hatvanadik évfordulóját. Ennek jegyében, ezt hangsúlyozva, a kiállításhoz kapcsolódóan alakul meg a korábban, eddig még nem létezett Marokkói – Magyar Társaság is. A társaság célja, hogy a politikai kapcsolatokon túlmenően erősítse az emberek közötti kapcsolatokat, azokat mindjobban kiterjessze, hidat képezzen a két nép és a két – nagyon különböző - kultúra között.
A művész, Németh Kata ezt még azzal egészítette ki, hogy már sokkal korábban, mielőtt még festeni kezdett volna, mindig jelen volt az életében Marokkó. Nagyon sok hasonlóságot vél felfedezni a magyar és a marokkói emberek mentalitása között. Ha tiszteljük a kultúrájukat, megnyílnak a kapu és mindenhová befogadják a jó szívvel érkező látogatót. A legelső kapcsolata interneten jött létre és ezt követően ment el egyszer, majd később többször is meglátogatni az ottaniakat. Minden alkalommal egyedül utazott, szerepelt a célok között Tangir, Casablanca, Marrakesh és ezek mellett számos kiesebb falu, település. A tartózkodás gyorsan oldódott, és egy idő után már családok fogadták maguk közé, a házukban lakott és lakodalmakra is meghívták. A nyelv sem volt akadály, mert az emberek többsége beszél franciául és nagyon sokan angolul is.
Ami a látogató számára Németh Kata képein azonnal szembetűnik, az először is a nyugalom. Marokkó, Északnyugat-Afrika sarka, az Atlanti-óceán partján fekszik, és a Gibraltári-szorostól kezdődően a Földközi-tengerrel is határos. Sokáig francia „védnökség” alatt állt, a függetlenségét 1956-ban nyerte el. Lakosságának túlnyomó többsége – mintegy 99 százalék - muszlim. Keveredik az arab, berber, francia, spanyol kultúra, az iszlám, a kereszténység és a zsidó hagyományok ötvöződnek. A lakosság egy kis része még mindig nomád, félnomád életet él, ők inkább berberek. A gazdag múlt sokféle emléke közül az UNESCO kilenc helyszínt vett fel a Világörökség listájára. Mivel az iszlám tiltja az emberábrázolást, ezért inkább az iparművészet területén születtek kiemelkedő alkotások, ötvösmunkák, szőnyegek, az ország bőrdíszművessége világhírű. Németh Kata képein főleg az építészeti emlékek hozzák közel a szemlélő számára ezt a tőlünk kissé távolfekvő országot.
Két bolgár művész, egy szobrász és egy festő alkotásaiból nyílt közös kiállítás a budapesti Bolgár Kulturális és Tájékoztató Központban. Kettőjük együttes bemutatkozása cseppet sem véletlen, művészi felfogásukban ugyanis határozott rokonság figyelhető meg.
A budapesti Koreai Kulturális Központ látogatói már megszokták, hogy az itt megrendezett kiállítások mindig valamilyen különlegességet állítanak a középpontba. Nincs ez másként most sem, az Eszterházy Károly Egyetemmel közösen létrehozott, és december 16-ig látható YATOO című kiállítás esetében sem.
A Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításain a 19. századi anyag mindig is fontos helyet foglalt el az épület legreprezentatívabb, első emeleti termeiben. Harminc év után ezt az állandó kiállítást most új szempontok szerint újrarendezték. Ráadásul a jól ismert remekművek mellett, közel egyharmad részben, olyan alkotásokkal is bővült, amelyeket eddig csak ritkán láthatott a közönség.
A szakembereket és a közönséget is egyaránt meglepő eredmény született a 2016-ban már huszonnegyedik alkalommal meghirdetett, „Az év természetfotósa” pályázat értékelése során. A pályázat történetében mind ez idáig soha nem fordult elő, hogy a rangos szakmai versengés úgy a felnőtt, mint az ifjúsági kategóriában kettős győzelmet hozott volna!
Melyik városban van hazánk egyetlen diadalíve, hol találtak nálunk múmiákat, hová érkezett annak idején az első vonat, az első dunai gőzhajó és az első villanyvonat? Hol van Magyarországon a legnagyobb tokaji bor gyűjtemény? Mindezeken kívül még számos hasonló kérdést tehetünk fel, de talán már ennyiből is kitalálható: Vácról van szó.
