2024. április 24. szerda, György és Debóra napja
Magyar sikerek Új-Zélandon
Révay András
2022.11.01 19:47
A World of WearableArt (WOW) idehaza talán csak a szakemberek szűk körében ismert esemény. Pedig már nem új, több mint harminc éve öleli át a művészet a design és a divat világát és egyesíti őket egy színházi előadásban. Egyedülálló kombinációja a világ vezető, hordható művészeti versenyének és az új-zélandi Wellingtonban megrendezett látványos színpadi shownak. A WOW a világ minden tájáról vonzza az élvonalbeli tehetségeket, a ruhatervezőktől a show táncosokon és artistákon át, a zenészekig és előadókig.

A „lélek vizuális lakomájaként” beharangozott World of WearableArt (WOW) díjátadó inspirálja és izgalomba hozza a közönséget. Egy kreatív csapat 18 hónapos munka során minden évben teljesen egyedi, új műsort készít, a világszínvonalú tánc és színházi előadás rendkívüli ötvözetét. Valós alkotás, mozgalmas zenével, amely varázslatos hangzásvilágon, vizuális vetítéseken és az életnagyságúnál nagyobb háttereken keresztül vezet egy sajátos élményvilágba. A WOW Awards Show már az ajtón belépés pillanatától magával ragadja a közönséget, és meghívja őket egy képzeletet felülmúló utazásra. Az első WOW Awards Show-ra 1987-ben került sor egy esőáztatta sátor alatt, az új-zélandi Nelson vidékén. A World of WearableArt Awards verseny ma a világ több mint 40 országából vonz nevezőket minden évben, és ők rendkívüli, hordható művészeti alkotásokat készítenek, majd életre keltenek a színpadon.

A tervezők számára ez egy lehetőség arra, hogy vállalják a kreatív kihívást, és egy nemzetközi tervezői közösség részévé váljanak. Kihagyhatatlan esemény körülbelül 60 000 ember számára, akik nézőként lehetnek jelen, valamint egy áhított verseny mindazoknak, akik a divat, a művészet, a design és a jelmezek élvonalában dolgoznak. Vannak közöttük diákok és olyanok is, akik először jelentkeznek ilyen komoly versenyen. Az egyik cél, a művészet levétele a kiállítótermek faláról és teljesen új szemléletű bemutatása a mozgó testen való megjelenítés segítségével. A versenyen a világ bármely pontjáról bárki részt vehet, ha elmúlt 18 éves. Minden, ami viselhető művészet, helyet kaphat a színpadon, amennyiben eredeti, innovatív és megfelelő színvonalon kivitelezett.

Mindez persze megmaradhatna egy bennünket kevéssé érintő, távoli érdekességnek, de Sárdi Rezső, Új-Zéland magyarországi tiszteletbeli konzulja nemrég arról tájékoztatott, hogy az idei wellingtoni World of WearableArt-on, a „Fashion Oscar-nak” is nevezett nemzetközi versenyen két magyar is első helyezést ért el a saját kategóriájában. Ez pedig ránk irányította a figyelmet a rendezvényen. A nemzetközi zsűri a Hidden Layers (Rejtett Rétegek) nevű lenyűgöző geometrikus ruhakölteménynek ítélte oda az „építészeti” (Construction) kategória első díját. A bírák a Hidden Layers kivitelezését elegánsnak, könnyednek és gyönyörűnek mondták: csodálatos gördülékenység van abban, ahogy a ruha mozog. A fekete-fehér használata egyszerű volt, de hihetetlenül hatékony.

A modell tervezője a magyar Weszelovszky Anna - aki egyébként Magyarországon hivatásos tűzoltó és cirkuszi előadóművész - alkotása több szempontból is meglepetés volt. A Hidden Layers poliészterből, pamutból, jerseyből és üvegszálból készült. A tervező úgy írja le a ruhadarabot – mondták el róla - mint a látszólagos egyszerűség mögött rejlő összetettséget, a változtatás lehetőségét és a meglepetés képességét. Gyönyörködtető volt a ruhával elért finomság és járult hozzá még a meglepetés eleme. Az alkotó minden részletet átgondolt, a finom fodros gallértól a fejdíszhez való csatlakozásig. A ruha külsejét viszonylag egyszerűvé tette, miközben ügyesen kidolgozott egy olyan szerkezetet, amikor a modell egy karika segítségével felemelte a köpenyt, hogy felfedje az alatta rejtőző összetettséget.

Weszelovszky Anna befelé fordulónak vallotta magát. Szerinte a kompozíció mondanivalója, hogy az emberek fokozatosan felfedik valódi énjüket. Metafizikai szinten ez egy személyiségről szól. Azért hoztam létre az egyszerű fekete felületet –mondta el a munkájáról - mert így eléggé unalmas, díszek és dekorációk nélkül. Ez szándékos volt. Amikor találkozol egy emberrel, nem igazán látsz mélységet, de ha több időt töltesz vele, egyre több réteget fedezel fel. „Ez a történet rólam is szól, hogy megmutatom, mire vagyok képes, ki vagyok, és elég bátor ahhoz, hogy megnyíljak másoknak.” A kortárs európai művészeti alkotások inspirálták, 2020 szeptemberében kezdett el dolgozni a ruhadarab tervezésén, úgy gondolta, hogy a mű tökéletes lenne Új-Zéland nemzetközi eseményéhez.

A tervet a holland Drift stúdió lámpainstallációja ihlette. Képzeljük el, hogy virág alakú ejtőernyők lógnak a mennyezeten, és hagyják, hogy leessenek, ami megnyitja az egész szerkezetet. Nagy hatással volt rám – mondta a díjkiosztás után - mert amikor először megláttam, azt gondoltam, úgy néz ki, mint egy szoknya. Ki akartam találni, hogyan lehetne egy embert belehelyezni. Olyan ez, mint egy másik ember, vagy akár önmagunk megismerésének élménye. Először csak az egyszerű, fekete felületet látod, de idővel felfedezed az előre nem látható mélységet és a rejtett összetettséget. Csak így tűnt helyénvalónak a ruhadarabot Rejtett rétegeknek nevezni. A sikerhez az is hozzájárult, hogy a kreációt bemutató modell elképesztő munkát végzett a színpadon, roppant lényeges volt, amit Jennifer Liu a bemutatóhoz hozzá tudott tenni.

Bár a korábbi részvételek során ekkora sikert még nem értünk el, a World of WearableArt-on, Magyarország rendszeresen eredményesen szerepel. Idén is volt még egy másik első helyezett, az egyetemista tervezők (Student Section) kategóriában a jelenleg Londonban tanuló Oláh Ágnes nyert „Beneath” című alkotásával. A WOW korábbi magyar díjazottjai közé tartozott az új-zélandi Sasvári Daniella és Aaron La Roche házaspár is, akiknek 2019-es „Regnum Dei” című tervét idén is kiállították. Ez roppant színes alkotás látható a díjátadás után készült képen őexcellenciája Hetesy Zsolt úr mellett - ő hazánk nagykövete Új-Zélandon - az idei győztesek társaságában.

Kapcsolódó témák

Két bolgár művész, egy szobrász és egy festő alkotásaiból nyílt közös kiállítás a budapesti Bolgár Kulturális és Tájékoztató Központban. Kettőjük együttes bemutatkozása cseppet sem véletlen, művészi felfogásukban ugyanis határozott rokonság figyelhető meg.

A budapesti Koreai Kulturális Központ látogatói már megszokták, hogy az itt megrendezett kiállítások mindig valamilyen különlegességet állítanak a középpontba. Nincs ez másként most sem, az Eszterházy Károly Egyetemmel közösen létrehozott, és december 16-ig látható YATOO című kiállítás esetében sem.

A Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításain a 19. századi anyag mindig is fontos helyet foglalt el az épület legreprezentatívabb, első emeleti termeiben. Harminc év után ezt az állandó kiállítást most új szempontok szerint újrarendezték. Ráadásul a jól ismert remekművek mellett, közel egyharmad részben, olyan alkotásokkal is bővült, amelyeket eddig csak ritkán láthatott a közönség.

A szakembereket és a közönséget is egyaránt meglepő eredmény született a 2016-ban már huszonnegyedik alkalommal meghirdetett, „Az év természetfotósa” pályázat értékelése során. A pályázat történetében mind ez idáig soha nem fordult elő, hogy a rangos szakmai versengés úgy a felnőtt, mint az ifjúsági kategóriában kettős győzelmet hozott volna!

2016.10.30 20:35

Melyik városban van hazánk egyetlen diadalíve, hol találtak nálunk múmiákat, hová érkezett annak idején az első vonat, az első dunai gőzhajó és az első villanyvonat? Hol van Magyarországon a legnagyobb tokaji bor gyűjtemény? Mindezeken kívül még számos hasonló kérdést tehetünk fel, de talán már ennyiből is kitalálható: Vácról van szó.