A 16. Szolnoki Gulyásfesztivál valójában már pénteken elkezdődött. Ekkor nyílt meg a Damjanich János Múzeumban a „Lengyel etüd”, a Magyarországi Lengyel Alkotói Fórum művészeinek kiállítása. Tizenöt alkotó több, különböző irányzatot megjelenítő munkája lesz látható, egészen október 26-ig. Amíg a hivatalos megnyitóra sor került, egy Dél-Lengyelországból érkezett együttes szórakoztatta a gyülekező közönséget. Szolnokon tizenhat éve működik lengyel önkormányzat, számos, igen sikeres rendezvényt szerveztek már. Jelen volt a kiállításon őexcellenciája Roman Kowalski, a Lengyel Köztársaság magyarországi nagykövete, aki magyarul köszöntötte a vendégeket.
Mivel a kiállítás a 16. Szolnoki Gulyásfesztivál első hivatalos eseménye is egyben, a nagykövet elmondta: a „gulás” szót lengyelül is használják, de a magyartól eltérő ételt értenek alatta. A lengyel gulás inkább a magyar pörköltnek felel meg. A gulyáslevest nem ismerik. Szólt egy másik fontos eseményről is. A magyarországi lengyeleknek a szeptember igen különös hónap. Úgy emlegetik: „A lengyel szeptember Magyarországon”. Ebben az évben még inkább figyelemre méltó, ugyanis 75 éve, hogy a magyarok befogadták a németek elöl menekülő több, mint százezer lengyelt, amikor kitört a háború. Külön emlékmondatuk is van rá: Polonia semper fidelis – Lengyelország örökké hű marad! Sok lengyel éppen Szolnokon talált akkor békés életet, munkát, barátokat, esélyt az életre!
Másnap, a Gulyásfesztivál szokás szerint a majorettek és a fúvószenekar felvonulásával kezdődött a szolnoki Tiszaligetben. A fesztivál már évek óta több mint egyszerű főzőverseny. Egyszerre sok helyszínen zajlanak az események. Van szépségverseny, néptáncosok és versenytáncosok bemutatója a különböző színpadokon, magyar élelmiszerek mustrája, hagyományőrzők felvonulása, kézműves termékek vására, még kutyaiskolai bemutató is. No és természetesen nem maradhat el a „Gulyás foci kupa” a Sportcentrumban.
Bár a sport- és egyéb látványosságok is vonzzák a gyerekeket, a legnagyobb sikere mégis minden évben a Honvédelmi Minisztérium által támogatott bemutatóknak van. Aki csak teheti, igyekszik kívül-belül, minél közelebbről megismerkedni a harci járművekkel, fegyverekkel, az aknakereső robot irányítása sem mindennapi szórakozás. Persze bőséggel van azért a Tiszaligetben sokkal békésebb gyerekprogram is. Kis mini vidámpark, ugrálóvár, bábszínház, a különböző életkornak megfelelő foglalkozások, játék- és ajándéktárgy készítés szakszerű irányítás mellett.
Azért egy gulyásfesztiválon mégis csak az a legfontosabb pillanat, amikor a hivatalos lista szerinti 462 bogrács alatt fellobban tűz. A Szolnoki Gulyásfesztivál az elmúlt 15 év alatt kilépett a városból, ki a megyéből, az országból is. A 16. fesztiválon már 18 országból volt jelen résztvevő. A Vajdaságból például évek óta rendszeresen egy egész autóbusznyi csapat érkezik. Érdemes felfigyelni arra, hogy amikor a hétköznapi életben magyar a magyarral is alig ért szót – a külföldiekről már nem is beszélve – itt a Tiszaligetben egy szempillantás alatt létrejön a közös nyelv. Érdeklődéssel látogatják egymás főzőhelyeit még az idegenek is. Nyomban előkerülnek a boros, pálinkás üvegek, kínálják a látogatót, nincs itt sehol, semmilyen ellentét senki fia között!
Arról pedig, hogy valahol nehogy túl hamar elfogyjon a „célzóvíz” és a paprika a bogrács mellé szóródjon, számos kiváló hazai termelő gondoskodott. A Szolnokhoz viszonylag közel, Újszilváson működő Bolyhos pálinkafőzde rendszeres résztvevője a fesztiválnak. Eddig már kétszer nyerték el egy-egy nedűjükkel „az ország legjobb pálinkája” címet, érthető, ha a fesztiválon is népszerűek. De persze nem ők az egyedüliek. Sok neves hazai pincészet hozta el legjobb borait, pálinkából is volt választék. Ugyanakkor azt is el kell mondani a Gulyásfesztiválról, hogy bár több tízezer ember látogatja, a főzőverseny időtartama alatt magáról megfeledkező részeget itt nem látunk!
Ez utóbbi ténynek két szempontból is jelentősége van. A rendezvény hírét ugyanis nem csak a külföldről érkező főzőcsapatok viszik magukkal. A Gulyásfesztiválnak már évek óta külföldi díszvendége is van. Lehetőséget kap arra, hogy országát bemutassa a látogatóknak, kedvet ébresztve ezáltal, egy esetleges utazáshoz. Az idén a díszvendég Horvátország volt. A bemutató sátorban Marin Skenderovic, a Horvát Idegenforgalmi Közösség Magyarországi Képviseletének igazgatója – aki tökéletesen beszél magyarul – fogadta az érdeklődőket és adott számukra különféle, színes tájékoztató füzetet Horvátország nyaralóhelyeiről.
Megjelent a fesztiválon őexcellenciája dr. Gordan Grlic Radman, Horvátország budapesti nagykövete, és egy csapásra meghódította a megnyitó ünnepség hallgatóit azzal, hogy magyarul köszöntötte őket. Elmondta, Horvátországban is kedvelik a gulyást, jól ismerik a magyar ételeket, de nincs is ebben semmi meglepő: mintegy nyolcszáz évig egyazon, közös országban éltünk. A kosár, sátor, kupica szavakat például náluk is pont ugyanígy értik és használják. A rokoni érzések talán azóta sem gyengültek és a magyarok, akik nyaranta Horvátországba látogatnak, talán még érzik is ezt. A nagykövet a hivatalos megnyitó után hosszabb sétát tett a fesztiválon, több helyen kóstolgatott is, a sok jó közül a túrkevei birkagulyás ízlett a legjobban.
Szolnok város polgármestere. Szalai Ferenc szerint a „Családi piknik” kifejezés mutatja igazán, hogy miről is szól ez a rendezvény. Amikor 16 évvel ezelőtt felvetődött az ötlet, a város azonnal mellé állt, mert úgy gondolták, ez a rendezvény kell! Mára felnőttek legalább akkorára, mint a Bajai Halászléfőző Verseny vagy a Békéscsabai Kolbásztöltő Fesztivál. A magyaros ételek, a gulyás hagyományának őrzése Szolnokon nagyon erős, joggal használják „A gulyás fővárosa” címet. Családok, munkahelyek, baráti társaságok jönnek a Tiszaligetbe és érzik jól magukat az egész nap folyamán.
A Gulyásfesztivál legfontosabb eseménye azért mégis csak a főzőverseny. A közel ötszáz csapatból 120 nevezett be a versenyre, alaposan megnehezítve ezáltal a szakértőkből álló zsűri dolgát. A zsűri elnöke, Opoczky István mesterszakács tapasztalatait így foglalta össze: Minden étel finom volt, ennek legjobb bizonyítéka, hogy az összes bogrács igen gyorsan kiürült. Mivel az ételekkel kapcsolatban komoly kifogásra ok nem volt, a zsűri foglalkozhatott más szempontokkal is, melyek a magyaros vendéglátásban ugyancsak fontosak. Így például egy ilyen rendezvényen nincs helye a pásztorkonyhában a pillepalacknak, nem illik a tornacipő a „bőgatyához”. Ez bizony a pontokban is tükröződött!
Az elmúlt években a fesztiválon a különböző helyezést elért versenyzők mindig oklevelet és érmet kaptak. Most kedves meglepetés volt az évek óta rendszeresen részt vevő vajdasági csapat vezetőjétől, Ősz Szabó Imrétől, hogy az idén – a helyezéseknek megfelelően - kerámiából készült okleveleket hoztak magukkal és ajándékozták a fesztivál szervezőinek. Ez a papírnál maradandóbb emlékül szolgálhat a győzteseknek. Ilyet kapott például „a legszebb asztal” kategóriában győztes „Nők szervezete” nevű csapat Felsőhegyről.
A különféle gulyásételeknek megfelelően kialakított kategóriákban mindenhol hirdettek első, második és harmadik helyezettet. Ám az igazán vágyott díj, a legmagasabb pontszám birtokosáé, aki egy évig viselheti a „Gulyáskirály” megtisztelő címét. A koronát mindig az előző évi király, jelen esetben a tavalyi királynő, Bagi Erzsébet adta át a győztesnek. Őfelsége, Rövid Iván, bár tanult szakács, jelenleg présgépkezelőként dolgozik az F. Segura Hungária Kft.-nél. A cég csapatával indult a versenyen és nyerte el a díjat. A valenciai székhelyű spanyol családi vállalkozás, közel 25 éve tervez és gyárt számos autómárka- például a Ford, a Volvo, a Land Rover, a Volkswagen és a SEAT- számára motorhoz és autókarosszéria-elemekhez tartozó fém alkatrészeket. A vállalat egyetlen külföldi üzeme az F. Segura Hungária Kft. a szolnoki Ipari Parkban található, 2009-ben kezdte meg működését. A 23 éves korában trónra lépett uralkodó marhalábszár-gulyást főzött – ahogy ő mondta – a legősibb magyar módszer szerint, melyet Vass Imre tanár úrtól tanult. A helyzet érdekessége, hogy a tanár úr jelen volt a zsűriben, de a pontozás rendszere miatt az ítészek nem tudják, kinek az alkotását bírálják. Igen büszke volt egykori tanítványára, akinek jóvoltából a Gulyásfesztivál híre immáron egészen Spanyolországig jut el.
A csokoládé feltehetőleg nem a dörgicsei bortól lett mámoros, de nekünk van esélyünk rá, ha e kettő élvezetét eltúlozzuk. Nekik ugyanis van némi közük egymáshoz! A Magyar Cukrász Ipartestület az idén is megszervezte – a már joggal hagyományosnak nevezhető - Év Fagylaltja versenyt. Ám ez most országjáró „roadshow” keretében történt. A nagy népszerűségnek örvendő verseny célja a valóban kiváló minőségű kézműves fagylalt népszerűsítése, annak érdekében, hogy a magyar cukrászat egyre jobb minőségű fagylaltokat kínáljon vendégei számára. Így ezáltal is igényt támasztva a vendégekben az egészséges és minőségi, kézműves termékek iránt. Az idei versenyt ismét „fesztivál” jelleggel tartották egy városi rendezvény keretében.
Valljuk be: egy piacon működő étteremről – így első hallásra – nem sok jót gondolnánk. Az hinnénk, ez valami olcsó, nem túl igényes étkezde lehet. Hát ennél nagyobbat nem is tévedhetnénk! Az étterem, amiről a továbbiakban szó lesz, valóban piacon, egy különleges helyszínen működik, nem túlzás világhírűnek nevezni. Járt itt Diana hercegnő, Margaret Thatcher miniszterelnök, több neves, külföldi filmszár is. Kitalálták? Igen, Budapesten, a Nagyvásárcsarnokban számos híresség megfordul, és ott várja vendégeit a Fakanál étterem.
A tavasz beköszöntének, a nyár közeledtének legbiztosabb jele, hogy sorra nyitnak a szabadtéri vendéglátóhelyek. A Római-part legendás sörkertje 1983 óta a budapesti nyár kihagyhatatlan része. A Duna közelsége, az öreg platánfák árnyéka, a jó zene és a frissen sült hekk illata évtizedek óta visszavonhatatlanul hozzátartozik az itteni élethez. Az Evezős Sörkert nem csupán vendéglátóhely – igazi társasági tér. A több kilométeres partszakasz különleges adottságai az Evezősben válnak igazán közösségi élménnyé. Ezért mondhatjuk el róla: az Evezős Sörkert a Római-part társasági kikötője.
Igaz, még nem tudjuk melyik. A Magyar Cukrász Ipartestület már tizenkilencedik alkalommal hirdette meg a „Magyarország Tortája” versenyt, augusztus 20-i nemzeti ünnepünk, államalapító Szent István ünnepe, Magyarország szimbolikus születésnapja köszöntésére. A hungarikumok listáján méltán szereplő dobostorta pedig idén ünnepli megjelenésének 140. évfordulóját. Bár Dobos C. József a tortáját 1884-ben alkotta meg, de első alkalommal 1885-ben a Budapesti Országos Általános Kiállításon mutatta be a nagyközönségnek. Az idei versennyel a világhírű mester munkássága előtt tisztelgünk!
Ha egy étteremben, a megnyitás után pontosan egy évvel, még mindig a bejárati ajtóig áll a bent a várakozó vendégek sora, akkor az mindennél ékesebben bizonyítja, hogy az ötlet bevált. Érdemes volt török éttermet nyitni Angyalföldön, a Béke úton! Mivel önkiszolgáló étteremről van szó, a látvány nem fogható sem a pincérek, sem pedig a tálaló dolgozók lassúságára. Az ételek jók, az árak megfizethetőek, jönnek tehát az ebédelni szándékozók.
