A közönség két szakaszban veheti birtokba a múzeumot. Október 31-től kezdődően, a mélyföldszinti terek és a romjaiból feléledt Román Csarnok nyílik meg, az összes új, állandó kiállítás pedig 2019 közepétől lesz látogatható. Korszerűsítették a múzeum elavult fűtőrendszerét, részben klimatizálták a kiállítótermeket, felújították a tetőszerkezet nagy részét, valamint új kiállító- és közönségforgalmi tereket alakítottak ki az épületben. A múzeum kiállítási koncepciója is gyökeresen átalakul. Több mint négy évtizedes távollét után a magyar művészet „hazatér” a Szépművészetibe, így ezután az egyiptomi és az antikvitás művészete mellett a XVIII. század végéig együtt mutatja majd be az egyetemes és a magyar művészet történetét. Ezzel párhuzamosan a Szépművészeti Múzeum 1800 utáni gyűjteményének kiállítása ideiglenesen felköltözik a Magyar Nemzeti Galériába, ahol az állandó kiállítás részeként 2018. december 7-től majd együtt mutatják be az elmúlt két évszázad magyar és egyetemes művészetének remekeit.
A megnyitás napján a legnagyobb érdeklődés természetesen a háborús pusztításaiból feltámasztott Román Csarnokot kísérte. A Szépművészeti Múzeumot 1900 és 1906 között építették, Schickedanz Albert és Herzog Fülöp tervei alapján. Az épület földszinti nagy csarnokai az intézmény formálódó antik, középkori és reneszánsz gipszmásolatait és a különböző építészeti stílusokat voltak hivatottak bemutatni. Ennek jegyében tervezték meg a Román Csarnokot is, mely építészeti elemeiben és díszítésében is a román stílus jegyeit idézi, gazdag festett ornamentikával kiegészítve. A csarnokban még a múzeum megnyitása előtt 1906-ban helyezték el a német későromán korszak kiemelkedő emlékének a freibergi Aranykapunak (az eredeti: Freiberg, dóm, 1225 körül) a monumentális méretű gipszmásolatát. A csarnok a múzeum leggazdagabb és legszebb belső dekorációval rendelkező helye.
A második világháború alatt a múzeum tetőablakai beszakadtak, így a nagy csarnokok és a köztük a Román Csarnok is megsérültek, hosszabb ideig beáztak. Ekkor már a gipszmásolat gyűjtemények elveszítették megbecsültségüket, így háború alatti mentésükre már nem fordítottak figyelmet. A földszinti termekben hagyott és így sérüléseket szenvedett másolatokat 1945 után a Román Csarnokba zsúfolták össze, a csarnokot pedig végleg lezárták a látogatók elől. Míg a múzeum többi tereit a háborút követően többé-kevésbé felújították, a Román Csarnok ebből mindvégig kimaradt, egyre inkább a múzeum összes raktározási problémájának megoldására használták. Ennek következében hamarosan zsúfolt, rendezetlen állapotok uralkodtak el benne. A mind kaotikusabb körülmények okán - 1948-tól kezdve - felújítását számtalanszor tervbe vették, erre mégsem kerülhetett sor egészen mostanáig.
A csarnok restaurálása a Szépművészeti Múzeum történetének legátfogóbb, 2015 és 2018 között elvégzett rekonstrukciós munkáinak a keretében valósult meg. A gipszöntvények elszállítása után a Román Csarnok alatti térrész kialakítása következett. A falképek restaurálása csak ezt követően kezdődhetett el, a 2016 decemberétől 2017 júniusáig tartó munkálatokban mintegy nyolcvanan vettek részt. A munka különleges kihívás elé állította a restaurátorokat: a tér falfestése alig több mint száz éves, mégis a hányattatott sorsa, a sokszoros ázások és a konzerválás elmaradása miatt olyan mértékben öregedett, mint egy igazi középkori templom. A szakembereknek ezért olyan technikákat kellett alkalmazniuk a festések, vakolatok visszakötéséhez, mint amilyenek a több száz éves román kori templomoknál szokásosak. A most megnyitott csarnok látványa önmagáért beszél, érdemes hosszú időt szánni a megtekintésére!
Az újranyitás alkalmából a múzeum egy új kamara-kiállítással is kedveskedik látogatóinak. Valamikor 1818 és 1824 között, Ferenczy István szobrászművész Rómában, több más reneszánsz és barokk bronz kisplasztikával együtt, vásárolt egy lovas szobrot. Amikor hazajött, 1846-ban felajánlotta megvételre a gyűjteményét a Nemzeti Múzeumnak, de elutasították. A gyűjteményt a Szépművészeti Múzeum vásárolta meg 1914-ben. A „Budapesti lovas” néven ismertté vált szobrot 1916-ban Meller Simon, a múzeum munkatársa Leonardo sajátkezű alkotásaként azonosította és erről – ettől kezdődően – hosszú szakmai vita bontakozott ki. Az új kamara kiállítás látogatói a véleményekről részletes tájékoztatást olvashatnak a teremben és láthatnak több, biztosan Leonardo által készített rajzot, vázlatot, más alkotásokhoz. Ezekből kiderül: a lovak gyakran szerepelnek különféle művei motívumaként. Az 1500-as években keletkezett kis szobor bemutatása és az épület felújított részeinek megtekintése látványos időutazásra kínál lehetőséget a múzeum látogatóinak.
Két bolgár művész, egy szobrász és egy festő alkotásaiból nyílt közös kiállítás a budapesti Bolgár Kulturális és Tájékoztató Központban. Kettőjük együttes bemutatkozása cseppet sem véletlen, művészi felfogásukban ugyanis határozott rokonság figyelhető meg.
A budapesti Koreai Kulturális Központ látogatói már megszokták, hogy az itt megrendezett kiállítások mindig valamilyen különlegességet állítanak a középpontba. Nincs ez másként most sem, az Eszterházy Károly Egyetemmel közösen létrehozott, és december 16-ig látható YATOO című kiállítás esetében sem.
A Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításain a 19. századi anyag mindig is fontos helyet foglalt el az épület legreprezentatívabb, első emeleti termeiben. Harminc év után ezt az állandó kiállítást most új szempontok szerint újrarendezték. Ráadásul a jól ismert remekművek mellett, közel egyharmad részben, olyan alkotásokkal is bővült, amelyeket eddig csak ritkán láthatott a közönség.
A szakembereket és a közönséget is egyaránt meglepő eredmény született a 2016-ban már huszonnegyedik alkalommal meghirdetett, „Az év természetfotósa” pályázat értékelése során. A pályázat történetében mind ez idáig soha nem fordult elő, hogy a rangos szakmai versengés úgy a felnőtt, mint az ifjúsági kategóriában kettős győzelmet hozott volna!
Melyik városban van hazánk egyetlen diadalíve, hol találtak nálunk múmiákat, hová érkezett annak idején az első vonat, az első dunai gőzhajó és az első villanyvonat? Hol van Magyarországon a legnagyobb tokaji bor gyűjtemény? Mindezeken kívül még számos hasonló kérdést tehetünk fel, de talán már ennyiből is kitalálható: Vácról van szó.
